Az Est, 1923. szeptember (14. évfolyam, 196-220. szám)

1923-09-01 / 196. szám

c. oldal A választójogi rendelet meg­tiltja, hogy a képviselők, ha köz­­tisztviselők is, előléptethetők­ le­gyenek. És mivel képviselőnek rendszerint kiválóbb embereket választanak, miért legyenek ezek büntetve, ha itt teljesítik a köte­lességüket? Noha e reá már ez nem vonatko­zik, kéri a kormányt, tegye meg ebben a tekintetben az intézkedést. Ezzel a beszédét be is végzi. Csak azért szólalt fel, hogy iparkodjék elveit a lehetőség szerint megvaló­sítani. (Általános helyeslés.) J­ kultuszminiszter nagy beszéde Ezután gróf Klebelsberg Kunó kultusz­miniszter emelkedik szólásra. Mi­vel elodázhatatlan orvosi műtétet fognak rajta végrehajtani, emiatt nem várhatja be a vita végét, ha­nem most szólal fel a törvényja­vaslatnak tárcáját, érintő szaka­szához. Egy tárcára sem olyan végzetszerű a feladat, amelyet a létszámcsökkentési törvény reá ró, mint éppen a kultusztárcára. Hiszen ha e lépést elhibáznék, abból a nemzeti kultúrára helyrehoz­hatatlan kár származik, pedig mi a nemzet kultúrerejétől várjuk a feltámadást. A létszámapasztást főleg a nép­oktatás közigazgatásának személy­zetén és a minisztériumi közalkal­mazottak létszámánál fogják vég­rehajtani. Igazán dilemma elé ke­rültem, amikor segítségére kellett sietnem a szorongatott helyzetben levő pénzügyminiszter úrnak az­zal, hogy a lehetőség szerint apasz­tom a személyzetet. Másrészt azonban nem lehettem iskolatipró. Végzetes lenne, hogy rosszul alkal­mazott takarékosság miatt iskolá­kat, áldozzunk­­föl. A kult­úrfölé­nyünket megdöntő intézkedésre én soha ha­jlandó nem volnék. Sikerült is elérnünk, hogy a lét­számcsökkentést csak adminisztra­tív személyzetnél hajtják végre, az óvónők, néptanítók és a pol­gári iskolai tanítók nem lesz­nek apasztva. (Helyeslés.) Kikapcsoltam a létszámapasz­­tásból a népiskolai tanerőket. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy Ma­gyarországon a, hat évőn felüli analfabéták száma. 1.000.000, akkor azt kell megállapítani, még mindig nincs elég tanító. Itt meg kell említenem azt, hogy a nagy uradalmak, a latifun­diumok igen keveset tesznek az iskoláztatás érdekében. Hogyha restek áldozatokat hoz­ni ezen a téren, úgy gondoskodni fogok arról, hogy törvényhozási úton kénysze­­rítsem őket arra, hogy az is­koláztatás és az oktatás ügyé­ben tegyék meg kötelességü­ket. (Taps az egész Házban.) A polgári iskolákra sem terjesz­tettem ki a létszámcsökkentést. El­­lenkezőleg, egymás után kérnek új és új polgári iskolák létesítésére engedélyt és mi bűnt követnénk el, hogyha ezt az akciót nem támogat­nánk. Mindent el fogok követni a jövőben is, aminthogy a múltban elkövettem, a polgári iskolák fej­lesztése érdekében. Az a cél, hogy minden nagy faluban polgári iskola legyen. Fölösleges néptanító Magyaror­szágon nincs és ha van, az kevés­bé értékes erő . . . Peidl Gyula: A bosszúállás ál­dozatai! Klebelsberg Kunó gróf: Nevez­zenek meg egyetlenegy rendelke­zésemet, amelyben engem bosszú­­állás vagy pártérdek vezetett volna! Peidl Gyula : Korábban történt esetek. Gróf Klebelsberg Kapó: Azt mondják, korábban történt esetek, azonban minden­­miniszter csak a saját ténykedéséért felelős. Klárik Ferenc: Vissza kell he­lyezni az ártatlanul elbocsátotta­kat Keisinger Ferenc: Kíváncsiak vagyunk a miskolci esetre. Gróf Klebelsberg Kunó: Amikor azt mondom, hogy nincs felesleges tanító, ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy a középis­kolai tanárok létszámát húsz szá­zalékkal akarom apasztani. Ellen­kezőleg, de, apasztani, kívánom a túltengő központosítást. Vegyük a kultuszmi­nisztériumot, amelynek 960, tehát 1000 alkalmazottja van. Ebből 150 a fogalmazói szakhoz tartozik, 309 a számvevőséghez, 453 kezelő, 158 pedig altiszt. Az évi aktaforgalom 200.000. A decentra­lizáció csak úgy vihető keresztül, ha decentralizálom a népoktatási közigazgatást. A központból mi nem igazgathatjuk v így az iskolá­kat, akik a helyi vizonyokat nem is­merjük, mint azok, akik a vidéken vannak. Decentralizálni kell tehát a népoktatást, de mindennek az alapja a kinevezések decentra­lizációja. Kérve kérem, ne keressenek e mögött politikai hátteret. Felkiáltások a szélső­balolda­lon : A főispánok ne nevezhesse­nek ki tanítókat! Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­­miniszter: A mai állapot az, hogy a tanfelügyelő tesz előterjesztést a tanító kinevezéséről, azonban a miniszter köteles a főispánt meg­hallgatni. Horváth Zoltán: Politikai ágens­nak semmi köze éhez. Az elnök csenget. Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­­miniszter : Addig, amíg a főispán a kormány bizalmát élvezi, csakis a főispán véleményére támaszkod­­hatik természetesen a miniszter. A mai állapot egyáltalán nem volt ideális állapot. Ezentúl úgy ter­vezi, hogy pályázat alapján nevez­nék ki a tanítókat, a főispán azon­ban köteles a kinevezést azonnal bejelenteni a közigazgatási bizott­ságnak. Ezután a miniszter rámutat arra, hogy működésének elején főleg a magasfokú kultúrának a szerveit erősítette, így az egyete­meket, az akadémiát a gyűjte­ményegyetemet A pécsi egyetemet elhelyezte. Felkiáltás a szociáldemokraták­nál: Elemi iskolákat telepítettek ki miatta! Gróf Klebelsberg Kuno : Majd arra is rátérek. Azonban ugyan­­eko­r 880 népoktatási új osztályt is megnyitottam. (Taps a jobbol­dalon.) Esztergályos­­János : Arról be­széljen, hogy Pécsett az elemi is­kolákat kilakoltatták. Hassay Károly: A négy egye­tem csak fikció, nincs rájuk ■semmi szükség. Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­miniszter : A leépítésre szükség van és erre komoly kísérletet tet­tünk. Nagy Ernő: Magyarul sem tud beszélni a miniszter úr ! Leépítés nem magyar kifejezés! Gróf Klebelsberg Kuno kultusz­­­­miniszter: Nem a magam nevé­ben kérem önöktől, hogy hallgas­sanak meg nyugodtan, hanem az ország nevében. Patacsi Dénes: De a volt főbíró urak ehez nem értenek. (Nagy zaj.) Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­­miniszter. Az ország jól tudja, hol keresse azokat, akik érdekeit szol­gálják. Készen van a gazdasági szak­oktatásról szóló javaslat, ké­szen van a közoktatás reformja s azok a gimnáziumok, amelyeket a reform meghagy, igazán komoly és humanisztikus gimnáziumok lesznek. Politizálhatunk, személyeskedve­ Szombat, 1923. szeptember h ‘Erősz’ tünk, de ezzel a nemzet jövőjét nem­­­ biztosíthatjuk Eggyel biztosíthat­juk csak az ország jövőjét, ha a­­ jövőben is Kelet-Európa legművel­tebb állama leszünk. Felkiáltások a szélsőbaloldálon : Ezért kell elválasztani a kultúrát a politikától. Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­­miniszter . Ha nincsen bennünk annyi hazafiság, hogy kultúrügye­­ket objektíve tárgyaljunk, akkor ugyanaz a felelősség terhel ben­nünket, mint a mohácsi vész gene­rációját. Ennek meggondolásától vezettetve kérem, méltóztassanak javaslatomat elfogadni. Minthogy egészségi állapotom helyreállítására sürgős műtét alá kell vetni magamat, bejelentem, hogy a javaslat részletes tárgya­lásánál politikailag Walkó igen­­ tisztelt barátom, fog képviselni a­­ szakszerű felvilágosításokat pedig­­ dr. Petra Pál államtitkár fogja megadni. A kormánypárton zajosan meg­­éljenzik a kultuszminiszter beszé­­­­dét. Ezután Csík József kezd be­szélni. Csak a Központi Városházán teszik közszemlére a kihagyottak névjegyzékét­ ­ Az Est tudósítójától . A központi választmány holnap fogja közszemlére tenni mind­azoknak a listáját, akiket kiha­gyott a választói névjegyzékből. Eddig mindig ötvenezer kihagyott választóról írtunk, holott még több, ötvenkilencezer választóról van szó. Mindenki azt hitte, hogy a kiha­gyottak névjegyzékét választóke­rületenként fogják közszemlére ki­tenni, ehelyett azonban a központi választmány­­ határozott, hogy csak a városházán fogják a­ listát is közönség, rendelkezésére bocsá­tani. A főváros minden tevékenysé­gén meglátszik, hogy lehetőleg feltűnés nélkül akar­ja a névjegyzékeket nyilvános­ságra hozni, mert az eddigi szokástól eltérően az ismeretes nagy plakátokon nem fogja figyelmeztetni a közönséget arra, hogy nézzen utána. A r­arton bent van-e a névjegyzékben, ha­nem csak azt teszik, hogy minden el­öljárósági épület kapualjába, va­lamint a központi városháza bejá­ratánál függesztik ki azt. a plaká­tot, amelynek, révén mindenki meg­tudhatja, hogy a kihagyottak lis­táját hol tekinthetik meg. A város intézkedése szerint­­ a közönség 8 és 12 óra között nézheti meg a kihagyottak lis­táját, viszont a délutáni órák­ban a listákat bárki lemásol­hatja. Az ellenzéki pártok élni is fog­nak ezzel a jogukkal és a listát több példányban le fogják másol­tatni. Lassanként derül ki, hogy a köz­­ponti választmány milyen címen hagyott ki embereket. Renget­eg nőt fosztottak meg a választói jogosultságuktól azért, m­ert a számlálólapon csak a férjük nevét tüntették fel. Igaz ugyan, hogy hivatalból kel­lett az iskolai végzettséget ellen­őrizni, de ilyen esetekben azzal ér­veltek, hogy a nők születési nevét és adatait nem tudják, tehát nem járhatnak utána. Minden esetben levélben szólítot­ták fel jelentkezésre az illetőket, de információnk szerint a felszólí­tottaknak alig harminc százaléka jelentkezett és így ezen a címen jó egynéhányezer nő maradt­ ki a listából. Az ellenzéki pártok mind­ezeket figyelembe fogják venni és igyekezni­ fognak a sérelmeken se­gíteni.. A központi választmány plakátja Ma délben a kerületi elöljárósá­­­­gokon és a­ városházán kiragasz­­­­tolták a központi választmány pla­­a­a­kátjait, amely szerint a VII—X. ke- k­e­rület lakói a városházán II. 266 és I n­i I—VI kerület lakói II­. 361 alatt­­jelentkezhetnek. Az ellenzék pártirodái­­ A demokrata községi párt a szo­ciáldemokrata párttal karöltve minden kerületben pártirodát ren­dez be. A pártirodák a következő helyeken lesznek: Az I. kerületben a Gellért-szálló szu­­terénhelyiségében, a II. kerületben Székely Vilmos Lövő­­ház ucca 7. számú irodájában, a III. kerületben az Óbudai Demok­rata Társaskör Kulcsár ucca 2. számú helyiségében, a IV. és az V. kerület részére a Li­pótvárosi Demokrata Kör Koháry ucca 4. számú helyisége, a VI. kerületben a Központi Demok­rata Kör Teréz körút 7. számú helyi­­sége, a VII. kerületben két pártiroda lesz, a régi 13. és 14. számú választókerület részére az Erzsébetvárosi demokrata kör Király ucca 65. számú irodája, viszont a 15. és a 16. számú választó­kerület számára a VII. kerületi pol­gári kaszinó helyisége, Aréna út 14. a, VIIi. kerületben Népszínház utca 27. alatt levő Józsefvárosi demokr­ata társaskör, a IX. és a X. kerület ezt­ mára a Ferencvárosi demokrata kör, Elevátor­­kévéházban. .levő helyiségei. A kormány nem engedte meg a f­ővárosnak a vigalmi­ adó emelését — Az Est tudósítójától — Budapest fővárosa tudvalevőleg felemelte a színházak vigalmi adóját 10 százalékról 15 százalékra. A budapesti Színigazgatók Szö­vetsége a fővárosnak ezt a határo­zatát megfellebbezte a belügymi­niszterhez, aki mint értesülünk, helyt adott a fellebbezésnek és megsemmisítette a főváros ha­tározatát. Az erre vonatkozó leirat már meg is érkezett a fővároshoz és legközelebb értesítik erről a szín­házakat is. P­árisién Grill Holnap, szombaton szeptember 1-én a Párisién Grill ! ünnepélyes megnyítára I •.«.ISS'a&'W’.áiííg . Ügyfelem a Wendt Testvérek kő­ér, könyvnyomda intézetét (Budapest, Közraktár utca 12 a) megvette. Felhívom a cég üzleti hi­telezőit, hogy követeléseiket irodámban 3 napon belül, mellőzés terhével jelentsék be. Ui*: Rénétsk Gásta ügyvéd, VIII. kerület. Üllői út II. sz.Telefón : József 82—20­0Küu­ptenrafgogk Kossa, utóda, Kossuth l­ajos ucca 12. szám. Telefon SI CSAVAR IV­­EN ÉTVÁGÁS Irta: Barna Gábor, mérnök,ár*750 kor. Kapható: Az Est könyv kereskedésében, Erzsébet-körút IS—20

Next