Az Est, 1924. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

A tettesedet kinyomozták, az értelmi szer­zőtől a gránátvetőig valameny­­nyi a csendőrség kezén. Jórészt garázda, falurosszak, többnyire ébredők, az a típus, amelyről három esztendő előtt úgy be­széltek, mint az eszmének »menthetően túlbuzgó« hősei­ről, amelyről két esztendő előtt úgy beszéltek, mint: a haragvó népszenvedélyről, amelyről teg­nap egy hivatalos jelentés úgy beszélt, mint akik, bármilyen kevesen vannak is, erőszakos­kodásukkal egy egész várost hajtanak jármukba. Ismerős fi­­­gurái a mai éle­tnok,­­­ ők a­­felelőtlen fiatalembereké, Pes­ten: a gumibot, falun: a luka­csok igazoltató héroszai, ők azok, akik a kocsma gőzében puccsról álmodoznak, ők a vi­dékre leránduló heccmester testőrgárdája,­­ ők az intran­­zigensek, ők a legszélső­jobb­oldal támaszai, ők azok, akik­nek zavaros fejében bombát forral a lázi tins. Mi tette őket azzá, amik, hogyan lett a legénykedő falu rosszából: bom­bamerénylő, azt mindenki tud­ja, hiszen ez a drámai folyamat valamennyiünk szeme előtt ját­szódott le. Dispután felül való, hogy nem kellett volna máso­dik, meg harmadik, meg negye­dik bombamerényletről beszél­ni, — ha az elsőt megtorolják. Nem láttuk a­ bűn bűnhődését, — a lazítás, a­ vadhús azonban szakadatlanul folyt tovább; szinte nyílt színen folyt le a bombavetés járőrharca a fajvé­dő sajtóban és bármi derült is ki, csorbítatlanul­­maradtak azok a »társadalmi szerveze­tek«, amelyekben a lázítások főzőházát látta mindenki. Szép szavakat és ígéreteket hallot­tunk eleget, de a szép szó nem állítja meg útjában a bom­bát; ha valaha, most nem frázis az, hogy az utolsó pillanathoz értünk és ha a kormány gyön­ge a rend teremtés­éhez, akkor búcsúzzon el a régi őszi emlővel együtt a hatalomtól is. Véres, füstölgő bomba tett pontot az 1923. esztendő eseményei után. Reméljük, hogy e­z volt az utol­só bomba s az új esztendő a rendcsinálásnak, nyugalomnak,­ békének és alkotó nemzeti mun­kának esztendeje lesz. I» Budapest, 1924 * Kedd * január h * Előfizetési árak: Egy hónapra ■ to.QOO K Három hónapra: 30.000 Jf K « 11 ö I d ö n a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 500 kor* Vasárnapi szám GQOkor, Ausztriában hétköznap és vasárnap eoeo asztr. korona főszerkesztő : Miklós Andor Politikai napilap ....:JXS 1 'jéAIY'jl^ Mr a 6QO Corona ui tmamvm ,mlmn X P. évfolyam /. szám, Szerkesztőség- OH kerület, K­ákóce* 4« «4» É Kiadóhivata­l OH., Erzsébet körút 13—­20.sm foókskiadóhi­ontalak* IV., Váci ucca rt , V*» Vilmos császár út *4. ék OH., Rákóczi út 54 Szerkesztőség B­écsben* IKohlmarkt t- II csongrádi merénylők beállottak fejnik­et Sinkó László hajította fest a kézigránátok Stth­s­ny Miklós tanította meg, hogyan bánni vele. Piroska János főhadnagy rejtegette lakásán a gyilkos szerszámot Kilencen vannak a merénylülő Csangriul, decem­ber 31 fis Bit kiküldött tu­fvsilújíhnk rvk­­onjelentése) Csütörtök reggel óta tartó sasa* kadetján vizszfitet iHófi' ma ée...­(jelre teljes sikerrel .lóri a kikül­dőit szeded) rendőrség »í/n.Ho­zása. As éjszaka váltani kezdtek a gyanúsítottak é­ a nőjét, bűn­­tényre világosság derült. Tegnap éjszakáig­ hasztalan volt minden faggatás, hiába sütötték rá min­den egyes terheltre a sok szembe­szökő ellentmondást, állhatatosan és kereken tagadtak valameny­­nyien s az utolsó pillanatig is alibit igyekeztek bizonyítani, m­ig végre a tanúvallomások súlya alatt megtörtek és mindannyian bevallották bűnük­et. f\ Brácsái®* S,ZrM.é László SMt t/scagrätti gasca­iegesty d»itia k»@ as «««áréi & írásteramlre. A tettes erőteljes, tagbaszakadt fiatalember. Arra nem tud, vagy nem­ akar emlékezni, hogy melyik ablakon hajította föl az első eme­letre a csöves kézigránátot. Úgy mondja, hogy a Csemegi Károly utcai oldal felől erős lendülettel bevágta a kettős ablakon át és az­tán elfutott, a helyseméről. Beval­lotta azt ír, hogyan ■ gi­.fU neki Bölöny Miklós. Az első pillanattól kezdve ezt az embert gyanúsította a rendőrség a bűntény elkövetésé­vel. Bölöny Miklósnak, aki 31 éves, volt botosispán , jelenka foglalko­zás nélkül van, az volt a szerepe, hogy kitaníto­tta Mi­ticát a L­ánás kasatésáre. Ő mutatta­ meg neki, hogyan kell begyújtani a zsinórt és Hiúkéval együtt elszaladt a merénylet he­lyéről. A beismerő vallomás következ­tében már ©iStätty MíScSár satsn *aj­­»25« ghz ér«e­s»5 sser­■£& Pirulja Jtár.&s föhad« na8ST* aki most Csongrádon lakik szülei­nél, a karácsonyi ünnepekre jött Jipsa. & SsírMtár'S3« t Pörgő Ferenc 8‘1 éves gaz­dálkodó, Csáki, Jáno­s éves földműves, Piroska György 25 éves állítólagos kereskedő (Piroska János öccse), Zuhert Mihály fölfüggesztett, tanító, Kasztér Sándor 20 éves földi művelő ás Sági Rókus fi­áveb­­­eaztUMegéri» ' ' A tegnapi vallomások sórári az is fordulatot adott az események­nek, hogy Kis Dezső orvos, aki a merényletkor ott volt a színhe­lyen, emlékeztette a robbanás után odaérkezett esendőfőrjárat vezetőjét, egy tiszthelyettest, hogy nyomban így szólt hozzá: — Tiszthelyettes úr, tartóztassa le a Piroska testvéreket! Ez a tanú elmondta, hogy a be­avatottak rögtön a bűntény meg­­­történtekor tudták, hogy a Pi­roska testvérek és barátaik követ­ték el a merényletet. A nyomozás ebben az irányban kezdődött, s mind márt lefogták az egész társa­ságot, amelynek tagjai az Ébredő Magyarok Egyesülete csongrádi szervezetének tevékeny terroris­tái. Jogrend Gyula csendőrfőhad­­nagy, a csongrádi csendőr­járás parancsnokának utasítására még a merénylet estéjén házkutatást tartottak Piroskáéi­, lakásán, de a házmoto­zás akkor nem vezetett eredményre. Csütörtökön kihall­gatták Piroska János főhadna­gyot, de kihallgatása után elbo­csátották. A nyomozó hatóság azonban rm­szkereste a szegedi körletparancsnokságot, és az úgy intézkedett, hogy a csendőrség a vizsgálat folyamán szükség­ esetén eljárhat a főhadnagy ellen. Pén­teken újból kihallgatták a csend­­őrségen, de megint elbocsátották. A gyanúsítottak későbbi vallatása során olyan súlyos gyanúokok merültek fel Piroska János bű­nössége mellett, hogy újból elő­­állították ,­­most már el sem en­gedték, mert a beismerő vallomá­sokból­­ kétségtelennek látszott, hogy ő volt a bűntény , ért el,ni szerzője. Pirostí» í»á«és a«ái*#s is káar-Sr&määot ss (fí»srésiij^l«8i»e«, a* S­ZsxHésáttk van a gyöke* szfersKáína, s Iteäiant'etlenÜl a merénylé* etísti faass© esi onnan BolSny Miklós a Ma* 9«?»r £€«rfity-s*áMatfá8»a. ■Tisztán áll a vizsgálat előtt, hogy Bölöny Miklós a kézigránátot az agyon adta át. Sinkó Lászlónak — éppen éjfél fölé járt az idő ,­ és Scibó László a Bölöny Miklós ki­lo­ni­dása szerint hajította föl a gyil­kos szerslántot a bálterem oblon­kába. Piroskáék házában az éjszaka , újabb házkutatást tartottak a rend­őrök és most nem­ eredmény nélkül­ találtak egy doscon «tornant» pátriát, focst» revolvert és huntávaló börény alatt. Az első házmotozáskor erre nem akadtak rá, pedig már akkor is ott lehetett elrejtve. Megállapította a rendőrség, hogy már december 1-re bombamerényletet terveztek Vtaná­radon ugyanezek az emberek, mg pedig a kereskedők bálján. Amint ok ■mondják, ártalmatlan kakaó­­bombáival meg akarták ijeszteni a zsidókat, a zsinór azonban nem gyulladt be s így nem hajthatták végre tervüket. A bombát akkor ártalmatlanná tették, illetőleg — miként állítják — eldobták. A csendőrség ezt a bombát még nem találta meg a jelzett helyen A bűnszövetség tagjai állan­dóan együtt voltak, megbeszélése­ket tartottak, tervszerűen hajtot­ták végre a­ zsidók zaklatását. Val­lomásuk szerint az izraelita nőegy­let bálján elkövetett merényletet ötletszerűen határozták el a bál estéjén Magyar Király-szálloda kávéházában, ahol együtt, ültek. Mikor megbeszélték a tervek Bö­­löny Miklós elsietett Piroskáék­hoz, elhozta, az utcán átadta Sinkó Lászlónak és minden hosszasabb m­­eg­gondol­á­s nélkül bevágták a kézigránátot az emeld* ablakon keresztül a zsúfolt bálterembe, ők ketten — Kankó László és Bölöny Miklós — elszaladtak a Csemegi Károly ntvon,­a bűntársak ott ma­­radtak a kávéházban. ■ Mikor a robbanás bekövetkezett, amelynek olyan hatalmas ereje volt, hogy a szálloda valamennyi ablakát bezúzta, a bálterem­ padló­zatát fél méter kerületben felszag­­gatta és a szerteröpködő szilánkok mintegy negyven embert megsebe­sítettek és mindenki rohant ki, emeletről lefelé a kávéház helyisé­­gén keresztül, s a kávéházitól is fu­tottak az emberek az utcára, a merénylet értelmi szerzője társai­val együtt az asztalnál maradt, a menekülőknek gúnyosan az ar­cukba nevettek. Ebből a viselke­désből az első pillanattól kezdve ZÜrichi megnyitás : 0.Q30S

Next