Az Est, 1924. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

sítás szerint az OFB megváltási ügyekben érdemi határozatát nyil­vános előadás alapján hozza meg. A tárgyaláson való felszólalásra vonatkozó szabályokat a miniszté­rium rendeletileg állapítja meg. A II. szakaszhoz tizenegy kisebb­­nagyobb módosítást terjesztenek elő. Az egyik módosító indítvány szerint olyan esetekben, amikor az OFB a megváltási ár megállapítá­sát elhalasztotta, bármelyik érde­kelt fél kérelmére a megváltási ár megállapítása iránt az eljárás kü­lön bíró kiküldésével folyamatba kell tenni. Ugyanezen szakaszhoz benyúj­tott másik módosítás szerint, vitás esetekben, az OFB állapítja meg a megváltott földek ellenértékének átadási módozatait, valamint a megváltási ár törlesztéseit. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a földhöz jutatottaknak módjuk legyen a megváltási árat hosszú éveken át törleszteni. A megváltási árat bármelyik fél kérelmére búzamennyiség­ben kell megállapítani. A tizennegyedik szakaszhoz szín­­téri több módosítást ajánl az elő­adó és új utolsó bekezdést javasol. Kisebb-nagy­obb módosítások egész sorát terjesztik elő, a még hátra­lévő szakaszok valamennyiéhez is. A módosításokról Gaal Gaston Az Fst munkatársának a követke­zőket mondta:"­­ Negyvenhat módosítást tartal­maznak a kiosztott gépírásos jegyze­tek, negyvenhat módosítást akar az előadó úr az előttünk fekvő kinyom­tatott és már heteken át tárgyalt ja­vaslathoz előterjeszteni, amelyek a novellának nem egy igen fontos in­tézkedését lényegében változtatják meg, sőt némely intézkedését teljesen az ellenkezőjére fordítják. Teljesen szokatlan és abszurd eljárás, hogy a többségi párt saját körében megtar­tott tárgyalás alapján kívánja ilyen módon a törvényjavaslatot megvál­toztatni. Ha ilyen nagymennyiségű módosítást kívánnak, akkor újabb bizottsági tárgyalásra van szükség, az előadó csak a bizottság által el­fogadott­­módosításokat terjesztheti elő. A kormány is most már nem a régi javaslatot, hanem az ilyen módon teljesen megváltozott ja­vaslatot teszi magáévá, minden bizottsági tárgyalás nélkül. Ezt az eljárást kritika tárgyává tet­tem tegnap, miután azt a legnagyobb mértékben helytelenítem. Ami ma­guknak a módosításoknak a lényegét illeti, igen sok módosítást erősen helytelenítek és ezek ellen a tárgya­lás során teljes erővel állást fogok foglalni. Megnyílt Békeffi-Borossi1 új kabaréja, a Vidám Színpad a Fővárosi Operett Színház épületében ! Telefon : 17­ 97. Előadás este fél 9 órakor Magas lelépési díj mellett Keresek háromszoros modern­­ csakis belterületen, ügynökök kizá­rásával. — Cím a kiadóhivatalban. Ei@@ss@ft vasárnap, e hó 27-én este 7 és fél 8 között a Renais­sance Színház bejáratánál vagy autotaxiban maradt. égj?­ssi­r&e n'ai szermeszs! Kérem a becsületes megtalálót VII., Kertész ucca 29. I. em. 5. szám alatt illő jutalom ellenében leadni n Péntek, 1924. február­­. Cyrill nagyherceg egy éven belül el akarja foglalni az orosz cári Irént London, január 31 (Az Est rendes tudósítójának telefon­­jelentése Párizson és Berlinen át) Cyrill orosz nagyherceg, aki Nizzában valóságos cári háztartást és udvart visz s magát már most is az orosz birodalom cárjának tekinti, fogadta a Daily Express egy munkatársát s azt mondta, hogy minden reménye szerint egy év alatt haza fog térhetni Orosz­országba s meg fogja szabadítani a birodalmat a kommunisták rém­uralmától. — Oroszország cárt kí­ván és reprezentatív kormányt, nem kell az orosz népnek a mai autokratikus terror, amelyet g­a­z­­em­berek és csirkefogók gyakorolnak. Föllélekzenék, ha le­rázná magáról őket, akik most Oroszország­ sorsát irányítják. Az orosz paraszt és a munkás minden bizalmát elvesztette a bolsevisták iránt, akik ma halállal fenyegetik, hogy holnap ígéretekkel veszteges­sék meg. Oroszországnak mindig is cárja volt és az orosz cár mindig lelki­atyja volt népének. Ha ez az apa nem is volt mindig az apák mintaképe, Oroszország érdekeit mindenkor szí­vén viselte. A cári uralom erős befolyást gyakorol az orosz nép fantáziájára és a fantázia az oro­szoknál nagyon fontos dolog, olyan hatalmas mozgató erő, hogy a né­pek millióit jó útra tereli. .. Terjedelmes vita novella részletes tárgyalása során Nagyatádi fáradhatatlanul védi a módosításokat Gaal Gaston a képviselők, katonatisztek és köz­­alkalmazottak földigényléséről — Az Est tudósítójától —­­3 A nemzetgyűlés mai ülését ti­zenegy órakor nyitotta meg Leitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Lendvai-Lehner Istvánnak engedélyt adott személyes kérdés­ben való felszólalásra. Lendvai-Lehfner István köteles­ségének tartja, hogy a Házat tegnapi viselkedé­séért, mellyel a tanácskozást zavarta, ünnepélyesen­ megkö­vesse. Mentségéül szolgálnak a viharos jelenetek, amelyek itt tomboltak. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadták az indemnitási ja­vaslatot, majd a földrefomnovella részletes tárgyalása következett. A második szakaszról folyik a vita. Dénes István új szakaszt indít­ványoz, amely főleg a kizárási okoknak a precizírozá­sára vonat­kozik. Nem helyesli, hogy általá­nosságban zárassanak ki a földre­formból azok, akik valamikor el voltak ítélve, kívánja, hogy azok, akik időközben megjavultak és bi­zonyságát adták annak, hogy a tár­sadalomnak hasznos tagjai, szintén részeltethessenek a földből. Mándy Samu a következő fel­szólaló. Más tapasztalatai vannak, mint Dénes Istvánnak. Ha Dénes azt tapasztalta, hogy nem veszik figyelembe azt, hogy a bünte­­tt előéletű ember közben megjavult, neki az a tapasztalata, hogy olyanok is kapnak földet, akik most is be vannak csukva. , Meskó Zoltán : Talán párbaj miatt. Nagyatádi Szabó István földmű­velésügyi miniszter reflektál a sza­kasz tárgyalása folyamán elhang­zottakra. Ami a visszavándorlók dolgát illeti, a helyzet igen nehéz,, mert hiszen, akik a háborúban itt voltak és végigküzdötték és szen­vedték a háborút és véreztek ezért a földért, azokat nem lehet hát­rányban részesíteni azokkal szem­ben, akik a háború alatt külföldön voltak. Elsősorban azoknak kell földet juttatni, akik azért véreztek. Rupert Rezső tegnapi kiegészítő indítványára hivatkozva megjegy­zi, hogy azt a pótlást, amely sze­rint azok a hadiözvegyek, hadiárv­­­vák és hadirokkantak, akiknek van valami ingatlanuk, de azért a törvény által előírt anyagi feltéte­lekkel rendelkeznek, ne reo­vát törpebirtokosnak és ezt a pótlást ne alkalmazhassa a bíróság, szíve­sen veszi figyelembe a törvényben, de módosításba nem megy bele. — Hajlandó vagyok, — mondja a földművelésügyi miniszter —a megfelelő magyarázó szöveget be­leszúrni az idevonatkozó pontba. A miniszter azután felolvassa módosítását, mire Rupert Rezső kijelenti, hogy a földművelésügyi miniszter szöve­gezése teljesen kielégíti és így visz­­szavonja indítványát. Szakács Andor: Csatlakozik Dénes István indítványához, s ar­ra kéri a földművelésügyi minisz­tert és a nemzetgyűlést is, módo­sítsák ezt a szakaszt olyanképpen, hogy ne legyen kizárási ok a vad­házasság abban az esetben, ha az illető fél elfogadható módon tud­ja igazolni, hogy rajta kívül fek­vő okokból nem szentesíthette há­zasságát. Felkiáltások a jobboldalon: Nem lehet törvényesíteni a vad­házasságot ! Nagyatádi Szabó István : Ma­gam is megszívlelendőnek tartom azt, amit Szakács képviselő felho­zott, de törvényhozási úton ezt a kérdést elintézni nem lehet, mert nagyon tág tere van annak a ma­gyarázatnak, hogy mivel igazol­hatja a házasság megkötésének akadályát. Dénes István : Ha megígéri mi­niszter úr, hogy intézkedik az ügy­ben, visszavonom indítványomat. Nagyatádi Szabó István : ígér­hetem, hogy érintkezésbe lépek erre vonat­kozólag az Országos Földbir­tokrendező Bírósággal és belá­tásra fogom kérni az ilyen ese­tekben, azonban törvénybe iktatni nem lehet. Dénes István a miniszter kije­lentéseit megnyugvással veszi tu­domásul és indítványának ezt a ré­szét visszavonja. Neubauer Ferenc előadó ajánl ezután stiláris módosítást. Elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést, a nemzetgyűlés Dé­nes indítványát elveti. Az ötödik ponthoz Haller József, Létay Ernő és Dénes István szól hozzá. Neubauer Ferenc előadó módo­sító indítványt tesz, Rupert Rezső pedig erre vonatkozó indítványá­nak elfogadását javasolja az elő­adói módosító indítvánnyal szem­ben. Nagyatádi Szabó István földmű­velésügyi miniszter újabb felszó­lalása után a nemzetgyűlés Létay Ir­rnő és Dénes István módosításait elvetve, az eredeti szöveget fogad­­ja el az előadó módosításával. Gaál Gaszton új hatodik szakaszt indítványoz és ezt hosszasan meg­indokolja. A törvényjavaslat vég­rehajtásánál anomáliák történtek, a novella azonban nem intézkedik ezeknek a kiküszöböléséről. Be­szélnek egyes elővásárlásokból ke­letkezett földbirtokokról, amelye­ket aktív köztisztviselők kaptak volna. Kijelentem, hogy konkrét esetet nem tudok és kérem is, hogy ezt cáfolják meg. De ha mégis igaz lenne, akkor itt minden felborul. Azt a törvényt, amelyet a nép számára hoztunk, amely minden szálával a faluhoz van kötve, nem szabad eltéríteni eredeti rendelte­tésétől. Eszünk ágában sem volt, hogy intelligens pályán lévő urak­nak, akiknek megélhetése más úton is biztosítva van, ilyen áldozatokkal gondoskodjunk sorsa megjavításáról. Ne értsék félre, ezeknek a sorsát is javítani kell, de speciálisan ezt a törvényt a falu népe számára hoztuk. Elsősorban a falu földművesei­nek kell földet juttatni és csak azután következhetnek a töb­biek, ha még rendelkezésre áll föld. (Zajos helyeslés.) Olyan jelenségek is mutatkoznak, amelyek a köz­életi morálba ütköznek, hogy nem­zetgyűlési képviselők igényeljenek és kapjanak földet, az a közéleti morálba ütközik. (Zajos helyeslés.) Felkiáltások a baloldalon: Főta­nácsosságot adjanak nekik és ne földet! Gaal Gasztom azután beterjeszti módosítását, amely szerint az igé­nyek kielégítése szigorúan a föld­reform alaptörvény által megálla­pított sorrendben történjék, tovább­­á, hogy a nemzetgyűlési képviselők, aktív közalkalmazott, katona, tiszt semmi címen ne juthas­son földhöz a reform alapján. Nagyatádi Szabó István fölmí­­velésügyi miniszter nem tudja, hogy kikre célzott Gaál Gaszton, amikor arról szólott, hogy közal­kalmazottak igényelnek földet, de kijelenti, hogy a földművelésügyi minisztériumban senki sem igé­nyel. Felkiáltások a szélső­baloldalon: És a többi? Nagyatádi Szabó István földmű­velésügyi miniszter: Ami azt illeti, hogy az elővásárlási jog alapján juttatnak földek kijelenti, hogy a földművelésügyi minisztériumnak erre vonatkozólag semmiféle inge­re­nciáj­a nincs, mert azt, hogy az elővásárlási jog alapján ki kap földet, azt nem a minisztérium, ha­nem a földbirtokrendező bíróság dönti el. Már most, ami azt illeti, hogy nemzetgyűlési képviselők igényelnek földet, erre vonatkozó­lag rámutat arra, hogy vannak olyan kisgazda képvi­selők, akiknek birtoka olyan kicsi, mint azoké, akik az igény­­lők közé tartoznak. Már most, hogy ha ezeket a kis­gazda képviselőket az igényléstől elütjük, akkor ez tulajdonképpen a kis­gazda képviselők kiszorítását jelenti. (Nagy zaj. Felkiáltások: fiát mondjanak le!) Egy német vizsla eladó Értekezni lehet d. u. 5-től VII., Nyár utca 16., 1.16 A főváros egyik legnagyobb, kiváló fekvésű sarokhelyisége az Erzsébet körúton is nagy uccai boltnyílással és két bejáróval május 1-re kiadó. Felvilágosítás Ágoston építész irodájában, Dorottya ucca 9. délelőtt 11—1 óráig. Telefon: 45—62

Next