Az Est, 1924. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
I 1Budapest, 1924 * Réti * március Előfizetési árak: JEgy hónapra . • . PO.OOOK Három hónapra • 90.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 7500 K Vasárnapi szám 2000 K Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 paztr. korona A bizalomnak szinte emberfölötti mértékére volna szükségünk ahoz, hogy szó nélkül elfogadjuk az úgynevezett szanálási javaslatokat, mert emberfölöttiek a terhek is, amelyeket ezek a javaslatok az adózó polgár roskatagvállára raknak. Bennünk a bizalomnak ez a túlsága nincs meg. Nem is igen tudjuk, honnan lehetne? A kormányzat nem szolgált rá sem gazdasági, sem pénzügyi politikájával. Sok mulasztást kellene pótolnia, sok elhibázott alkotását a földdel egyenlővé tennie, nyomtalanul eltüntetnie, hogy a bizalom az elmékben és szívekben feltámadjon iránta. " De mintha a kormány maga is érezné, hogy tartozik a sok jogos bizalmatlansággal szemben a közvélemény megnyugtatásával: a pénzügyi javaslatok beterjesztésével egy napon állít új embert financiáink élére. Korányi Frigyes komoly, szakavatott, higgadt, jóhiszemű eneker, akit szívesen lát viszont a pénzügyminiszter székében minden pártatlanul gondolkodó magyar ember. Munkatársa, Szabóky Alajos, egy férfiéletet töltött el becsületes munkában, amely a legalaposabb elméleti képzettséget mindig jól össze tudta egyeztetni az élet gyakorlati követelései iránt való érzékkel. Talán a két tanult ember vállvetett tevékenységének sikerül az országot kirántania a kátyúból, amelyben szekerünk megragadt, a sárból, amely már-már elnyeléssel fenyeget bennünket. De őhez aztán bátorságra, elszántságra, erés kézre van szükségünk. Ha megtántorodnak a fórum lármájától; ha csak egy ujjnyi rést engednek a parlamenti cselszövések, vagy a pártpreszszió befolyásának; ha egyetlen közérdeket föláldoznak akár jelszavaknak, akár fenyegetésnek, akár az alájuk rendelt közigazgatási szervek önkényének, nálunk, oly gyakran jelentkező kiskirály hajlamainak, akkor el vannak veszve. De velük elveszett az ország is, amely a ma benyújtott javaslatokra utolsó tétjét tette föl és az új pénzügyi kormányzatban látja megváltásának legvégső megmaradt reménységét. aSggSBBE Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS SÁNDOR XV. évfolyam 73. szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út 14. Kiadóhivatal: VII., Erzsébet körút 1ér 20. sz. Fiókskiadó hivatalok: IV Váci ucca 12., V., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 14. Szerkesztőség Bécsben: Kohlmarkt 7. Beszélgetés Hardinggal Magyarország gazdasági talpraállításáról A nemzetközi piacot elsősorban még mindig a frank kérdése érdekli — A magyar kölcsönnek még csak belső aktualitása van - Magyarország is csak a máshol régen kipróbált és bevált elvek alapján boldogulhat — Harding mint magánember jött Budapestre — Cét napig fog itt tartózkodni Orvosai tiltották meg, hogy elvállalja a főbiztosi állást —Az Est tudósítójától — A nyugati pályaudvaron ma reggel 6 óra 55 perckor begördülő orient-expressz érdekes látogatót hozott. Heidifor érkezett f Bildtibedre, akit a Népszövetség a magyar főbiztosi tisztre szemelt volt ki és aki ezért hajózott át az óceánon, hogy az európai újjáépítés kérdésével foglalkozzék. Most, mint magánember jött, akit a magyar kérdés foglalkoztat, és aki a helyszínen akar információkat szerezni a pénzügyi" szanálás lehetőségeiről. A pályaudvaron a miniszterelnök megbízásából Bárczy István államtitkár, a külügyminisztérium részéről pedig Rost miniszteri tanácsos jelent meg. Mindketten rövid angol nyelvű beszédben, üdvözölték Budapest illusztris vendégét és közvetlenül az üdvözlések után munkatársunknak is alkalma ■eolt hosszabb beszélgetést folytatni Mr. Hardinggal. Az orient-expressz termes kocsijaiból nagyobb társaság szállott ki. Hardinggal együtt érkezett Philippson amerikai bankár és felesége,falit belga bankár és Bertron amerikai pénzügyi szaktelyintély,,Jjardtog jóbarátja. Az érkezettek jókedvű Csoportól alkotnak a Nyugati pályaudvar üvegcsarnoka alatt, az arcok mosolygósak, a szemek kút dió kíváncsisággal néznek széjjel, mindenkiben ott rejtőzik a nyújtózkodás után való vágy, amit csak a jól neveltség tart féken — és a mosolygó, vidám arcú csoport közepében, görnyedt háttal, lehajtott fejjel áll ott Harding. Amikor a csoportot először láttam meg, önkéntelenül is Bertronhoz közeledtem: vidám, rózsaszínű arcából, rugalmas mozdulataiból, mosolygó szeméből annyira áradt az amerikai típus, hogy önkéntelenül minden ránézőnek az a gondolata kellett hogy támadjon: íme a tipikus jenki. Ő azonban — úgylátszik, megérezve a tévedést — mosolyogva mutat a csoport közepén álló úrra: — Azott Mr. Harding ülyes választ arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen annak az országnak mi is a helyzete. Nem találhatja mega választ a kívülről jött ember már csak-azért mi, mert nem tudja ügyembe venni az összes tényezőket, amelyek egy ország helyzetét alkotják, nem ismeri, — vagy nem ismeri kellően — a nép belső életét, aktuális gondolatvilágát és azokat a követelményeket, amelyeket az életteli feremben támaszt. — Milyennek látja ebben az esetben helyzetünket a nemzetközi piacokon ? — A nemzetközi piac, úgy tudom, még nem érdeklődik nagyobb mértékben a magyar kölcsön iránt, mi— ami azonban — úgy gondolom — az önök szempontjából nem baj. A piac érdeklődését fel lehet kelteni és a felkeltett érdeklődést kellő irányba lehet terelni, ha megfelelő időben, megfelelő helyen történik meg erre nézve a kellő akció. A nemzetközi piacot az utóbbi időben annyi mindenféle súlyos kérdés foglalkoztatta és érintette, hogy nem is tételezhető róla fel, hogy ma, amikor bizonyos mértékadó körök érdeklődésének középpontjában még mindig a frank kérdése áll, nagyobb f ügyelem fordulhatott volna a magyar kölcsön ügye felé, amelynek a jelen pillanatban csak belső aktualitása van. Ismétlem azonban, hogy a nemzetközi piac hangulatát jobbra vagy balra befolyásolni nem túlságosan nehéz és ezért bizonyos fokig, sőt talán önök maguk sem sejtik, milyen nagymértékben, Magyarország a saját szerencséjének lehet kovácsa. Az ilyen labilis kérdéseket energikusan kell megfogni, a kellő embereknek, kellő helyen és kellő pillanat- Hercegsig nyilatkozik Harding arca fáradt, pergamenszerű, sárga. A szeme, amelynek acélszürke fénye — látszik rajta — valamikor metsző élességgel nézhetett, szarukeretes pápaszem mögé bújik és állandóan a földet vizsgálja. A pályaudvar üvegtetejét javítják, talán húsz méteres darabon szabadon esik be az eső és Harding a pocsolyákba fülledő, apró tavaszi esőszemeket nézi. A mozdulata kissé bizonytalan, a keze, fáradtan csüng le, és szórakozottan gombolhatni kezdi szürke felöltőjét. Amikor megszólítom, lassit mozdulattal emeli föl fejét, egy pillanatig kutatón néz a vele szembenéző arcba, a szeme azután elkalandozik, átsiklik a türelmetlenül pöfékelő hatalmas mozdonyon, és ismét a nedves járdán pihen meg.— Mielőtt Párizsból ide utaztam, — mondja — már nyilatkoztam mitt As Estnek. De ha azt hiszi, hogy valamiben még felvilágosítással szolgálhatok, szívesen teszem, Harding hangja talán kiegészítő része megjelenésének. Fáradt, fakó, érdesen. Ahogy az érkező utasok zsivajában, kiabáló hordárok és süvítő mozdonyok között naggyon csöndesen, nagyon monotonan a föld felé mondja a szavait, minden idegszállal figyelni kell rá, hogy a hang változásait el lehessen fogni, hogy a beszéde szavakat, mondatokat, mondanivalót jelentsen. Hogy ítéli meg Magyarország pénzügyi helyzetét? — kérdeztük. *— Sokkal távolabb állottam ’Magyarországtól, — mondja Harding — hogysem pontos véleményt alkothattam volna magamnakazokról a kérdésekről, amelyek elsősorban vitálisak az önök helyzetében. Bizonyosra veszem azonban, hogy a Népszövetség bizottsága, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, alapos és beható tanulmányozás után tatált is megoldási módot az eddig megoldatlan problémákra és bizonyára helyesen ítélte meg az önül, pénzügyi viszonyait. Nem hiszem, hogy annak, aki bármennyi jóakarattal eltelve, de távolról jön, egy forrongó, élettel tele és az élet által felvetett kérdésekkel viaskodó nép közepébe, módja legyen arra, hogy megtalálja a he Zürichi megnyitás 0.0085