Az Est, 1924. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám

I 1Budapest, 1924 * Réti * március Előfizetési árak: JEgy hónapra . • . PO.OOO­K Három hónapra • 90.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 7500 K Vas­árnapi szám­ 2000 K A­usztriában hétköznap és vasárnap 2000 paztr. korona A bizalomnak szinte emberfölötti mértékére volna szükségünk a­hoz, hogy szó nélkül elfogadjuk az úgy­nevezett szanálási javaslatokat, mert emberfölöttiek a ter­hek is, amelyeket ezek a javas­latok az adózó polgár roskatag­­vállára raknak. Bennünk a bi­zalomnak ez a túlsága nincs meg. Nem is igen tudjuk, hon­nan lehetne? A kormányzat nem szolgált rá sem gazdasági, sem pénzügyi politikájával. Sok mulasztást kellene pótol­­­nia, sok elhibázott alkotását a földdel egyenlővé tennie, nyom­talanul eltüntetnie, hogy a bi­zalom az elmékben és szívekben feltámadjon iránta. " De mintha a kormány maga is érezné, hogy tartozik a sok jogos bizalmatlansággal szem­ben a közvélemény megnyugta­tásával: a pénzügyi javaslatok beterjesztésével egy napon ál­­­lít új embert financiáink élére. Korányi Frigyes komoly, szak­avatott, higgadt, jóhiszemű ene­ker, akit szívesen lát viszont a pénzügyminiszter székében minden pártatlanul gondolkodó magyar ember. Munkatársa, Szabóky Alajos, egy férfiéletet töltött el becsületes munkában, amely a legalaposabb elméleti képzettséget mindig jól össze tudta egyeztetni az élet gya­korlati követelései iránt való érzékkel. Talán a két tanult ember váll­vetett tevékenységé­nek sikerül az országot kirán­tania a kátyúból, amelyben sze­kerünk megragadt, a sárból, amely már-már elnyeléssel fe­nyeget bennünket. De őh­ez az­tán bátorságra, elszántságra, erés kézre van szükségünk. Ha megtántorodnak a fórum lár­májától; ha csak egy ujjnyi rést engednek a parlamenti cselszövések, vagy a pártpresz­­szió befolyásának; ha egyetlen közérdeket föláldoznak akár jel­szavaknak, akár fenyegetésnek, akár az alájuk rendelt közigaz­gatási szervek önkényének, ná­­lunk, oly gyakran jelentkező kiskirály­ hajlamainak, akkor el vannak veszve. De velük el­veszett az ország is, amely a ma benyújtott javaslatokra utolsó tétjét tette föl és az­ új pénzügyi kormányzatban látja megváltásának legvégső meg­maradt reménységét. aSggSBBE Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS SÁNDOR X­V. évfolyam 73. szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út 14. Kiadóhivatal: VII., Erzsébet körút 1é­r 20. sz. Fiókskiadó hivatalok: IV Váci ucca 12., V., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 14. Szerkesztőség Bécsben: Kohlmarkt 7. Beszélgetés Hardinggal Magyarország gazdasági talpraállításáról A nemzetközi piacot elsősorban még mindig a frank kérdése érdekli — A magyar kölcsönnek még csak belső aktualitása van - Magyarország is csak a máshol régen kipróbált és bevált elvek alapján boldogulhat — Harding mint magánember jött Budapestre — C­ét napig fog itt tartózkodni Orvosai tiltották meg, hogy elvállalja a főbiztosi állást —­­Az Est tudósítójától — A nyugati pályaudvaron ma reg­gel 6 óra 55 perckor begördülő orient-expressz érdekes látogatót hozott. Heidifor érkezett f Bildtibed­re, akit a Népszövetség a magyar főbiztosi tisztre szemelt volt ki és aki ezért hajózott át az óceánon, hogy az európai újjáépítés kérdé­sével foglalkozzék. Most, mint ma­gánember jött, akit a magyar kér­dés foglalkoztat, és aki a helyszí­nen akar információkat szerezni a pénzügyi" szanálás lehetőségeiről. A pályaudvaron a miniszterel­nök megbízásából Bárczy István államtitkár, a külügyminisztérium részéről pedig Rost­­ miniszteri tanácsos jelent meg. Mindketten rövid angol nyelvű beszédben, üd­vözölték Budapest illusztris ven­dégét és közvetlenül az üdvözlések után munkatársunknak is alkalma ■eolt hosszabb beszélgetést foly­tatni Mr. Hardinggal. Az orient-expressz termes kocsi­jaiból nagyobb társaság szállott ki. Hardinggal együtt érkezett Philippson amerikai bankár és felesége,­­falit belga bankár és Bertr­on amerikai pénzügyi szak­­telyi­ntély,,Jjardtog jóbarátja. Az érkezettek jókedvű Csoportól al­­kotnak a Nyugati pályaudvar üvegcsarnoka alatt, az a­rcok mo­solygósak, a szemek kút dió kíván­csisággal néznek széjjel, minden­kiben ott rejtőzik a nyújtózkodás után való vágy, amit csak a jól neveltség tart féken —­ és a mo­solygó, vidám arcú csoport köze­pében, görnyedt háttal, lehajtott fejjel áll ott Harding. Amikor a csoportot először lát­tam meg, önkéntelenül is Bertron­­hoz közeledtem: vidám, rózsaszínű arcából, rugalmas mozdulataiból, mosolygó szeméből annyira áradt az amerikai típus, hogy önkénte­lenül minden­­ ránézőnek az a gon­dolata kellett hogy támadjon: íme a tipikus jenki. Ő azonban — úgy­látszik, megérezve a tévedést — mosolyogva mutat a csoport köze­pén álló úrra: — Az­ott Mr. Harding ü­lyes választ arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen annak az országnak mi is a helyzete. Nem találhatja meg­­a választ a kívülről jött ember már csak-azért­ mi, m­ert nem tudja ügy­­­embe venni az összes tényezőket, amelyek egy ország helyzetét alkot­ják, nem ismeri, — vagy nem ismeri kellően — a nép belső életét, aktuá­lis gondolatvilágát és azokat a köve­tel­ményeket, amelyeket az életteli feremben támaszt.­­ — Milyennek látja ebben az eset­ben helyzetünket a nemzetközi piacokon ? — A nemzetközi piac, úgy tudom, még nem érdeklődik nagyobb mértékben a magyar kölcsön iránt, m­i— ami azonban — úgy gondolom — az önök szempontjából nem baj. A piac érdeklődését fel lehet kelteni és a felkeltett érdeklődést kellő irány­ba lehet terelni, ha megfelelő idő­ben, megfelelő helyen történik meg erre nézve a kellő akció.­­ A nemzetközi piacot az utóbbi idő­ben annyi mindenféle súlyos kérdés foglalkoztatta és érintette, hogy nem is tételezhető róla fel, hogy ma, ami­kor bizonyos mértékadó körök­­ ér­deklődésének középpontjában még mindig a frank kérdése áll, nagyobb f ügyelem fordulhatott volna a ma­gyar kölcsön ü­gye felé, amely­nek a jelen pillanatban csak belső aktualitása van. Ismétlem azonban, hogy a nemzetközi piac hangulatát jobbra vagy balra befo­lyásolni nem túlságosan nehéz és ezért bizonyos fokig, sőt talán önök maguk sem sejtik, milyen nagymér­tékben, Magyarország a saját szerencsé­jének lehet kovácsa. Az ilyen labilis kérdéseket energiku­san kell megfogni, a kellő emberek­nek, kellő helyen és kellő pillanat- Hercegsig nyilatkozik Harding arca fáradt, pergamen­­szerű, sárga. A szeme, amelynek acélszürke fénye — látszik rajta — valamikor metsző élességgel néz­hetett, szarukeretes pápaszem mögé bújik és állandóan a földet vizsgálja. A pályaudvar üveg­tetejét javítják, talán húsz méte­res darabon szabadon esik be az eső és Harding a pocsolyákba fül­le­dő, apró tavaszi esőszemeket nézi. A mozdulata kissé bizonyta­lan, a keze, fáradtan csüng le, és szórakozottan gombolhatni kezdi szürke felöltőjét. Amikor megszó­lítom, lassit mozdulattal emeli föl fejét, egy pillanatig kutatón néz a vele szembenéző arcba, a szeme azután elkalandozik, átsiklik a tü­relmetlenül pöfékelő hatalmas mozdonyon, és ismét a nedves jár­dán pihen meg.­­— Mielőtt Párizsból ide utaztam, — mondja — már nyilatkoztam mitt As Estnek. De h­a azt hiszi, hogy va­lamiben még felvilágosítással szol­gálhatok, szívesen teszem, Harding hangja talán kiegészítő része megjelenésének. Fáradt, fa­kó, érdesen. Ahogy az érkező uta­sok zsivajában, kiabáló hordárok és süvítő mozdonyok között nag­­­gyon csöndesen, nagyon mono­­tonan a föld felé mondja a szavait, minden idegszállal figyelni kell rá, hogy a hang változásait el le­hesse­n fogni, hogy a beszéde sza­vakat, mondatokat, mondanivalót jelentsen.­­ Hogy ítéli meg Magyaror­szág pénzügyi helyzetét? — kér­deztük. *— Sokkal távolabb állottam ’Ma­gyarországtól, — mondja Harding — hogysem pontos véleményt alkothat­tam volna magamnak­­azokról a kér­désekről, amelyek elsősorban vitáli­sak az önök helyzetében. Bizonyosra veszem azonban, hogy a Népszövet­ség bizottsága, amely ezekkel a kér­désekkel foglalkozott, alapos és be­ható tanulmányozás után tatált is megoldási módot az eddig megoldat­lan­ problémákra és bizonyára helye­sen ítélte meg az önül,­ pénzügyi vi­szonyait. Nem hiszem, hogy annak, aki bármennyi jóakarattal eltelve, de távolról jön, eg­y forrongó, élettel tele és az élet által felvetett kérdé­sekkel viaskodó nép közepébe, módja legyen arra, hogy megtalálja a he­ Zürichi megnyitás­­ 0.0085

Next