Az Est, 1924. április (15. évfolyam, 76-83. szám)
1924-04-16 / 82. szám
Budapest, 1926 * Szerda * április /6. Előfizetési árak : egy hónapra . . . 30.000 K áront hónapra . 90.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 1500 K Vasárnapi szám ISSSOOK Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osstr. korona Politikai napilap «»• főszerkesztő: Miklós Andor Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út 54* Kiadóhivatal: gil., Erzsébet körút Is —20.s** Játéktkiadóhivatalok: IV., Váci ucca /2., V., Vilstox császár út II. Se VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécshez* Kohlarkt 7. * Újság nélkül élt át Budapest kilenc napot, s ami a mai világban majdnemannyitjelent, minthogyha gőz és villamosság nélkül élt volnt ,na. Súlyos szövődmény ez az ország életében mindenha, fatális véletlenek azonban még súlyosbították most azzal, hogy a nemzetgyűlésen és ezekben a napokban hömpölygött legszélesebben a szanálási javaslatok vitája, a nagy vita, amely olyan életbevágó nemzetérdekek védelmére volna hivatva a kormány hibákkal, teh!«* javaslataival szemben. (), a gyanú, amely jóban, rosszban felüli fejét, most is ott siklott a dolgok közt s nem mint említésre méltó politikumot, csak mint feljegyzendő erkölcsi korjelenséget jegyezzük föl, hogy " lappangó összefüggést kerestek a nyomdaiparbeli harc s ama politikai érdekek közt, amelyeknek taktikailag talán nem volna ellenszenves a sajtó elnémulása, é• keresték akkor, amikor a szünetelő újságok legnagyobb része ellenzéki újság, amely mindenha leghatalmasabb tolmácsa, csatárja volt a baloldali ellenzék követeléseinek. Ami a harcban most a legfontosabb, az az, hogy vége van és hogy a veszteglő újságbetűk ismét megkezdik körútjukat a magyar nemzeti élet minden területén. Mint minden rendkívüli esemény, ez is sok tanulságot kínál. A közönség látta, hogy lassanként a csend szörnyű halotti maszkja tapad az egész közéletre, ha nincs újság, a politikai világ láthatta, hogy mit jelent a parlamentnek nyilvánossága s a kormány — mint valami kísérleti bemutatón — láthatta, hogy mi az, ha a sajtó elnémul. Súlyosan ránehezedett ;a parlamentre ez a harc s a legsúlyosabb tanulság levonását ép a parlamentben várjuk:most,hogy láttuk, mit jelent a sajtó megbénulása, követelni kell a kormánytól, hogy szabadítsa föl a közvéleményt a kivételes hatalom adta háborús korlátozásoknak mindama megkövesedett maradványai alól, amelyek ma még a közvélemény mellére nehezednek. Miatt Cíarkonon a XV. évfolyam 82. szám. Nyolc néma nap története Munkába álltak újra a nyomdászok , fajvédők és a szocialisták alkalmi szövetkezése Nyolc napi kényszerű szünetelés után ma" lépelőször olvasói"elé aizést. Ezt a szünetet, mely a tájékozatlanságai ik., tompa homályát borította az egész magyar közéletre, mi nem kerestük. Abból származott, hogy a , inait hói ion néhány nyomdai , szedő rendbontása következtében lehetetlenné vált lapunk megjelenése és mivel az egész nyomdaiparra, sőt aztmondhatjuk. ,u*zad•'«=•/. magyar iparra ivvzovteim !. jelente- *• . vpl• na, ha a intrl-.....k és a munkaadók között fennálló szerződési flagráns megsértése további következmények nélkül történhetett volna, az összes lap- és nyomdatulajdonosok, a munkások szakszervezetével együtt megkísérelték visszatérésre bírni a kivonult munkásokat, majd mikor ez nem sikerült, megszüntették a napilapok megjelenését, majd később szolidáris és egyöntetű lépésre határozták el magukat, úgy budapesten, mint környékén kizárták munkásaikat. Az elmúlt hétfői napon, a déli órákban, amikor Az Ext szerkesztése már befejezéséhez közeledett, az Athenaeum nyomdavállalat lapszedő személyzetének egy kisebb töredéke meglepetésszerűen bérkövetelésekkel lépett föl éskövetelésének h-feltétére félórás ultimátumot száhol. Az ilyen bérkérdések szabályozására a nyomdaiparban, mig számos más ipar-,ágban is, két tényezőnek együitel működése hivatott : a munkások részéről a szakszervezeté, a műn-' kaidok részéről a főnökegyesüléié. E két testület között kollektív szerződés áll fenn, amelynek rendelkezései természetszerűen egyaránt kötelezik a munkásokat ésa munkaadókat. Ha elképzelhető volna az, hogy az ilyen szerződést bármelyik fél megtöltatlanul megszegje, ez egyenlő volna a munka teljes és legveszedelmesebb anarchiájával, mely válságossá tenné az ipar létezését és illuzóriussá tenne minden további megállapodást. Mikor az említett szedők váratlan és megállapodásellenes fellépése e elkövetkezett, akkor szabályszerűen közbelépett a munkások szakszervezete, mely haladéktalanul megállapította azt, hogy bérköveteléseknek ilyen formában való felvetése jogosulatlan. Ekkor azonban a magyar munkásmozgalmak, különösen a jól fegyelmezett nyomdai munkások bérmozaik", a’nak történedelem alig ismert eset, következett el; nevezetesen a munkások dezavuálták szakszervezetük vezetőségét és félórán belül, — miután ennyi időre szólott az ultimátum — elhagyták a' nyomdát és lehetetlenné tették As' Est megjelenését. Ezek, után az előzmények után a%-8e$MHHtpnybáid£k haladés'' talanti! kijelentették szolidanitásukat az Arhenaeumntal is minthogy konstatálták a murvásokkal fennálló kollektív szerződés súlyos természetű' sérelmét, rögtön beszüntették a munka', ' munkásaikat kizárták és el ez a mozgalomhoz két nap múlva csatlakoztak a budapesti, majd a fővároskörnyéki egyéb nyomdaüzemek is. . . Amellett, hogy a munkások egy töredéke részéről a fennálló szerződés legsúlyosabb megsértése történt, e mozgalmak folyamán még egy sajnálatos tünet ütközött ki, nevezetesen az az ellentét, mely a nyomdai munkások szakszervezetében fennáll. ’ Mint említettük, a szakszervezet vezetősége elítéltemár azt a módot is, ahogy az Athenaeum szedőinek egy része bérkövetelését ’felállította, a két álláspontnak ez "az ellentéte azonban végigvonult" az összes összejöveteleken és a'tanácskozásokon, amelyek a mun-' kásság körében lefolytak. Ezeken a tanácskozásokon is mit ellen.’ megtörtént az, hogy bár a szerződésszegést csupán egy kisebbség kísérelte meg, a szakszervezeti vezetőségnek higgadt és jogszerű állásfoglalását többizben leszavazták és ez is egyik oka volt annak, hogy ez a harc ily hosszan ellú".."él.Ott, j.j , Jj-t tegnap délután végre jóleső mozgalmasság váltotta fel. Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő fáradozásának sikerült elérnie azt, hogy délután négy órakor közös tanácskozásra ültek össze a munkások a munkaadókkal. Ennek atanácskozásnak az letz az eredménye, hogy a munkások ma reggel az öszszes nyomdákban munkába állottak. . Az elsimulóban levő bonyodalmak további következése az lesz, hogy még ma délután összeül a kollektív szerződés alapján illetékes bizottság, amely határoz azoknak a munkásoknak a fegyelemsértése és szerződésszegése dolgában, akik a ■sztrájkol kezdték és ezzel az általános kizárást provokálták, majd ' pedig egy másik bizottság tárgyalni fogja a bérkérdést is és remélhető, hogy azt jószándékú megegyezéssel szintén dűlőre jut-mutatja. " Sajtó és politika —a nyilvánosság kizárásával • A laptulajonosok és lapnyomdák szoli daritás vállalása csak az első nap volt teljes: a második napon egy-két kivétel rost próbált, ütni — persze eredménytelenül —, ezen a szolidaritáson. Ez a kivételt önmagában talánelmosódó inci-' deus volna, az elmúlt napok eseményei között aigutt is inkább, mert hiszen .‘csak a minimumra redukált Hifiivánossúffffat megjelölő újságokról van szó, ha nem fed-' tte volna fel olyan groteszk ,és ■ elképesztő politikai eltorzulásnak a ' képét, amelynek emléke egyhamar aligha fog elmosódni. ,A munkáskizárás következő napján a kormány által kiadott szükségújságokon kívül egyetlen kap sem’jelent mést Budapesten, tehát a Népszava sem, ami bizonysága annak,hogy amunkásoldalról történt szerződésszegés a szociáldemokratákat is"meglepte. Másnapra azonban a Népszava már megjelent, amiben bizonyára részevolt annak az ellentétnek, mely e 'kérdi-.' A tárgyalásánál a" szervezett munkások körében megmutatkozott. , t , Népszavát, e csodálatos időknek nem legkisebb csodájaként, a Szózat' és 'A Nép című szélső kur- zos'íjságok követték nyomon, bár A Nép az utolsó pillanatig fogad,kozott ahiunkaadók testületében, hogy vállalja és tartja a szolidaristást. 1 . Jellemző, hogy miközben mindazok a polgári lapok, melyek évtizedes létezésük folyamán mindenkor a legnagyobb súlyt helyezték a munkásaikkal való jó egyetértésre és dokumentálni igyekeztek a munkásság jogszerű gazdasági, sőt jó politikai kürtölései iránt való. Zürichi megnyitás : 0,0075