Az Est, 1924. augusztus (15. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-01 / 156. szám
apest,1920 * Péntek * augusztus 1. Előfizetési árak: Egy hónapra . • • 40.000 R Odrom hónapra • ISO OGOK Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes számára ZOOO K Keddi számára 3000 R Ausztriában hétköznap és Vasárnap 2000 osztr. korona Politikai napilap *•» FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XV. évfolyam fő6. szám, Szerkesztőség: Olt. kerület, Rákóczi út 54. Kiadóhivatal: 211., Erzsébet körút IS —120. sss. Fiókókiadó hivatalok: IV., Váci ucca 12., 6., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 34. Szerkesztőség Bécsben: I., Kohlmarkt 7. * A sarki szatócs címeztáblájába vésett jelmondat — nagy forgalom, kis haszon — mélységes bölcsességet hirdet s jaj annak, aki ezt a filozófiát a legalaposabban könyv nélkül m meg nem tanulja. A mi gazdaságpolitikusaink nemcsak hogy nem tanulták meg, de hetykénszemrehúzott kalappal, égő szivarral a szájukban, elsétáltak mellette s pattintva az ujjukkal vetették oda a világnak, hogy ők majd megfordítják a mondást és kis forgalomból nagy hasznot tudnak kibányászni. S az egész magyar gazdasági életet a »kis forgalom, nagy haszon« prokruszes ágyába fektették. Következetesen emelték a tarifákat, díjakat, illetékeket, adókat, árakat és jövedékeket, arra számítva, ha meg is csappan az utazó, a fogyasztó és az áru száma, de az a kevés, ami megmarad, oly tekintélyes öszszeget fog jövedelmezni, hogy színültig megtelik az állam mindenrendű vaskazettája. A premissza első tétele csakugyan bevált — az utasok száma megcsappant, árut jóval kevesebbet szállítanak, húst, vajat, tejet s általában élelmiszert jóval kevesebbet fogyasztanak, de a haszon azért nem növekedett meg. Ellenkezően, a sarki szatócs bölcsessége, vagyis maga az élet, hatalmasan visszavágott azokra, akik őt megtagadták és vasszigorúsággal bebizonyította, hogy kis forgalom semmiféle hasznot nem jelent, ahol sokat nem szállítanak, sokat nem fogyasztanak, sokat nem dolgoznak, sokat nem esznek ... ott csak igen keveset, vagy éppen semmit sem fizethetnek az államvasút pénztárába, az adóhivatalokba s a többi tekintélyes vaskazettákba. Az állam szatócsai e pillanatban még nem tudják, csak sejtik, mekkorát vétettek az élet ellen, amikor nem elégedtek meg a kis haszonnal , a nagy haszon reményében mindennek az árát felverték, árjának csak, ha még kisebb e Ez a forgalom, még kisebb a forrasztás s ennek nyomán termezetszerűen még kisebb a jövedem, majd akkor látni fogják,jova vezet az élet megtagad- Akkor majd lesz aranytarifáik, aranyjövedékük és aranyfetékük, csak éppen, adóalapuk nem lesz. Poincaré és Barthou döntőrohamra készül Herriot ellen a jóvátételi bizottságban Az amerikai bankárok ultimátumot szegeztek a franciáknak A nemet felisbltségének ma meg kell oldódnia London, július 31 (Az Est külön tudósítójától) Poincaré a kuliszák mögött erősen dolgozik, hogy meghiúsítsa a szövetségközi konferenciát és ebben készséges segítőtársa Barthou, aki közeledni látja az időt, mikor átveheti Herriot örökét. Erről a késhegyre menő küzdelemről és aknamunkáról az angol és francia delegátusok körében érdekes dolgokat tudnak. Még hétfőn este történt Párizsban, hogy Barthou, mint a jóvátételi bizottság elnöke, utasította a regarációs bizottság állandó jogi szaktanácsadóit, hogyvizsgálják meg a londoni konferencia két jogi szakértőjének, Hurstnek és Fromageotnak szakvéleményét abból a szempontból, várjon nem forog-e kockán általa a reparációs bizottság tekintélye. Nyílt titok, hogy Barthou és a jogi szaktanácsadók hosszasan tárgyaltak Poinearéval, majd arra a megállapításra jutottak, hogy Hurst és Fromage-ot szakvéleményes hallatlan támadás a reparációs bizottság tekintélye ellen. Ezek az előzmények magyarázzák, hogy francia részről a jóvátételi bizottság kebelében már csütörtökön a londoni ülésen nagy kirohanás lesz a konferencia által kiküldött két jogi szakértő véleménye ellen, amelyet a konferencia teljes ülése tudvalevőleg már magáévá tett. Arról van szó, hogy a jóvátételi bizottság francia tagjai, élükön Barthouval, azzal fognak fenyegetőzni, hogy egyáltalán megtagadják közreműködésüket a londoni konferencia hozandó határozatainak keresztülvitele körül. Párhuzamosan ezzel az akcióval az aknamunka Londonban is megkezdődött a konferencia francia delegációja körében. Herriot öszszeült tanácskozni a delegáció tagjaival és szerda délig nem sikerült megegyezésre jutnia velük. Azt kívánta a miniszterelnök, hogy a francia javaslatot olyképpen szövegezzék meg, hogy ha a reparációs bizottság nem lenne képes egyhangú határozatot hozni Németország mulasztásáról, vagy a szankciók megválasztásáról, illetőleg a német dologi szállítások mértéke tekintetében mutatkoznának ellentétek a transzferáló bizottságban, akkor öttagú döntőbíróság ítéljen, amelyet a hágai nemzetközi törvényszék vagy annak elnöke nevezne ki. Seydoux és a francia jogi szakértők, de a legerősebben Peretti della Rocca — miután titokban érintkezésbe léptek Párizsban a nacionalista blokk vezérével, Poincaréval — a leghatározottabban ellenezték ezt és azt követelték, hogy az öttagú döntőbíróságot a jóvátételi bizottság válassza meg, ha nem sikerül egyhangú határozatot hoznia, mert különben a reparációs bizottság tekintélye komoly veszedelemben forog. Mikor aztán Herriot vonakodott a delegációk vezetőinek ülésén előterjeszteni ezt a módosítást, Seydoux és a jogi szakértők unszolására Nollet tábornok hadügyminiszter vetette magát közbe. Kijelentette a miniszterelnöknek, hogy ha Franciaország tekintélyét a jóvátételi bizottság jogkörének csorbításával feláldozza, akkor ő lemond a hadügyminiszterségről és kilép a delegációból, mert ez egyértelmű azzal, hogy Franciaország beleegyezik a versaillesi békeszerződés revíziójába, amelyet Németország követel. Herriot erre látszólag engedett és megígérte, hogy a francia jogászok módosítását a delegációk vezetői elé terjeszti. Kellogg amerikai nagykövet kijelentette, miután az amerikai bankárokkal tanácskozott, hogy a bankárok minden valószínűség szerint nem fogják elfogadni azt a megoldást, hogy a jóvátételi bizottság nevezze ki a döntő bírákat, egyébként a bankárok nem hajlandók tovább várni a politikai problémák elsimítására, gyakorlati megoldásokat, praktikus munkát sürgetnek, mert különben visszavonulnak a Németország számára nyújtandó nemzetközi kölcsöntől. Azt is közölte Kellogg, hogy az amerikai delegáció estére tárgyalni kíván a bankárokkal, mert ellenjavaslatot fog benyújtani a francia formulához és abban összefoglalja a bankárok végső engedményeit a döntőbíróság összeállítása tekintetében. Ezt a javaslatot csütörtökön juttatja el az első és a harmadik bizottsághoz, másrészt az amerikai delegáció utasítást kapott, hogy ez legyen az utolsó javaslat, ezentúl a konferencia tárgyalási anyagának feldolgozásában ne vegyen aktív részt s minden bizottságban szigorúan szorítkozzék a megfigyelő szerepre. Az amerikai eBienJa?fa$Bat Az amerikai ellenjavaslat úgy szól, hogy amennyiben a reparációs bizottság, amely egy amerikai taggal egészíti ki magát, nem tud mint első instancia egységes határoza tot hozni Németország múlász- tása, az esetleg foganatosítandó szankciók, a német készfizetések mértéke és felosztása tárgyában, a kisebbség és a többség álláspontját döntő ítélettel egy kollégium tartozik kiegyenlíteni s ez a testület három, esetleg öt olyan tagból áll, akiket kizárólag erre az ítélkezésre a londoni konferencia nevez ki, mégpedig életfogytig. A francia módosított formula és ez az ij amerikai javaslat csütörtökön délelőtt kerül tárgyalásra az első bizottságban , ugyanakkor az amerikai delegáció a vezetők ülésén ennek a javaslatnak kapcsán ajánlani fogja, hogy üljön össze a reparációs bizottság a bankárokkal és a német kormány képvise■rőivel.a 800 millió aranymárka kölsön kibocsátási feltételeinek és garanciáinak megbeszélésére, evégből /s azonnal hívják meg Londonba a német delegációt, még ha a politikai formulát az első bizottságban nem is sikerülne most mindjárt végleg megszövegezni. Zürichi megnyitás : 0.006.