Az Est, 1924. október (15. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-01 / 205. szám

­ Ami az ország szívét esztendők óta nyomja, azt teg­nap este a belügyminiszter vi­lággá kiáltotta — ez így nem mehet tovább ! Nem mehet to­vább, hogy a hatóságok más és más utakon járjanak s hogy mindegyiknek meglegyen a ma­ga kisüstje, amelyen a saját bölcsességét főzögeti. Nem me­het tovább,­­hogy az államgépe­zetben egyik vagy másik­ csavar hirtelen berozsdásodjék, amikor arról van szó, hogy az ország rendjét fentartsák. Hogy a bel­ügyminiszter éppen a szolnoki ítélet meggaplása­ kapcsán kiál­totta ezt világgá, ez sajnálatos, mert hiszen a bírói szóról azt szeretnénk, hogy megtámadha­­tatlan magasságban székeljen —­ de ha mégis megtette, most már senki se dugja fejét a homokba, de nézzen Koncig az elmúlt öt esztendő ese­ményein, meg fogja látni, hogy a kurzus szegényle­gényei mindig abból merítettek újabb és úfjab­b bátorságot, hogy az ő fejükre a törvény keze rá­­nem koppanthat. Néhány hó­nappal ezelőtt egy fajvédő kép­viselő a sárgaföldig gyalázott le minisztériumot, nemzetgyűlést, hatóságot, a kormány méltó elégtételért lihegve állította az ipsét a bíróság elé s a bíróság mindössze néhány békebeli fil­­lérnyi büntetést szabott rája. Senki sem kételkedik abban,­­­­ogy a­ bíró törvény és lelkiis­­m­erete szerint ítélt, de ténynek mégis, az maradt meg, hogy ami­kor legmagasabb autoritásaink fel jártepirító inzultusért elégté­telt kerestek, meg kellett azzal a pár fillérrel elégedni ők, amit a gyalázkodó mellényzsebéből fizet ki és folytatja a gyalázko­­dást. "Szolnokon is nevetgéltek és felelősségre vontak a vád­lottak s ugyanakkor előkelő ha­tósági személyeknek vesszőfu­tást kellett elszenvedniök. Ma­gától értetődik, nem tudjuk, a szolnoki ítélet megokolásának van-e igaza, vagy a ható­sági személyeknek van-e igazuk,­­ mi csak azt­ tudjuk, hogy ez a folytonos szembekerülés igazi dinamit a közrend bás­tyája alatt, a szegénylegények gonoszsága ebből meríti erejét s ezért kell igazat adnunk a belügyminiszternek, amikor az­t kiáltja: így nem­ mehet tovább ! Budapest, 1924 * Szerda\B f október /. Előfizetési árak: nígy hónapra . 40.000 K Három hónapra . 720.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2000 K Keddi számára 3000 K Ausztriában hétköznap és vasárnap 2300 osztr■ korona Politikai napilap *•* FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XT, évfolyam 20­. szám. Szerkesztőség: Vil. kerület, Rákóczi út 54. Kiadóhivatal: Vll.,Erzsébet körút 18-~20.cn* Fió­kmkiadó hi­vat­alok: IV-, Váci ucca 72­, Rt Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 34. Szerkesztőség Bécsben 1­­., Kohlmarkt 7. Bethlen ma délutánra rendkívüli minisztertanácsot hívott össze Folyó ügyek után a szolnoki bűnper nyomán támadt helyzetet tárgyalják .5 A kormány minden körülmények között likvidálja a mai állapotokat. — Az Est tudósítóidtól — A szolnoki helper: politikai üggyé da track,­ mély sú­lyával és bonyodalmaival minden mást háttérbe szorít. Az Est kö­zölte tegnap, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök Vass Jó­zsef helyettes miniszterelnök hí­vására váratlanul Budapestre ér­kezett és még a délelőtt folyamán­­tárgyalt Rakovszky Iván belügy­miniszterrel. Mint Az Est elsőnek jelezte, Ru­­kovszky ezen a megbeszélésen fel­­ajánlotta lemondását arra az esete­­e, ha nem sikerül olyan megol­dást találni, amely a jövőre nézve a rendészeti hatóságok tekintélyét megóvja azoktól a súlyos sérel­mektől, amelyekben a szolnoki bűnper­­tárgyalásából kifolyólag része van. Azt­­ is közöltük, hogy a miniszterelnök Pesthy Pál igaz­ságügyminisztert távirattal Buda­pestre hivatta. Az este folyamán Rakovszky Iván belügyminiszter igen­­ határ­­ozott hangú nyilatkozatot adott ki a lapok számára. E nyilatkozat után nincs értel­me annak a kérdésnek, várjon Ra­kovszky tegnap felajánlotta-e le­mondását. A nyilatkozatból kide­rült, hogy a lemondás a leghatározottabb, sőt példátlanul energikus for­mában történt meg. ■arra az esetre, ha a nyilatkozatban kifejtett álláspontja nem érvénye­sül. Ebben az ügyben további döntő események addig nem várhatók, míg az igazságügyminiszter visz­­szatérte után az összes adatokat át nem vizsgálják és azokat mi­nisztertanács le nem tárgyalta. A politikusok körét minden esetre legnagyobb izgalomban tartja az ügy és el vannak­ rá készülve, hogy a nemzetgyűlés első napjai­nak ez lesz a legsúlyosabb témája. .Kalapköző pártállása. politikusok, véleményét óhajtották ma megis­merni és a következő nyilatkozato­kat kaptuk Egy nagytekintélyű liberális képviselő így nyilatkozott: — A kérdés a legnehezebb és a leg­kényesebb,­­ ami elénk kerülhetne. Mert hiszen, amennyiben a kormány olyan intézkedéseket szándékozik tenni, ame­lyek bármily távolról is, de sorolják­ a bíró függetlenségét, ezt a parlament nélkül nem­­ teheti meg. Mondanom sora kell, hogy Ti­ a legnagyobb aggóda­­lommal látunk kiütközni bizonyos tü­neteket,­ amelyek még mindig­­veszé­lyeztetik az ország rendjét és nyugal­mát és amelyek ellen évek óta küz­dünk.­­ Azt mégis a legnagyobb mértékben meggondolandónak tartanók, ha Va­laki csak úgy odavetőleg elsősorban a bírói függetlenséget akarná megnyir­bálni, a polgári szabadságjogoknak ezt az­ egyik legfontosabb bástyáját. Meggondolandónak találjuk­ azt, várjon nyissunk-e lehetőséget ,­arra,, hogy a­ kormány politikai befolyása érvényber­­süljön a bíróság munkájában. Mindenesetre meg kell találni a módját annak­ ,igy a bíróság és a közigazgatási­­b.róságok ne kerülje­nek kolizjóba egymással '­ és­­erre van is mód,­­minthogy mind a, kettőnek megvaljhák r­á, ’v.agyi­k felsőbb Förikraai, amelyek ;i hibákat, 'gyarlósá­gokat korrigálni vannak hivatva. Részemről tehát­ amellett vagyok, hogy bármilyen intézkedés­ történik is, annak meghozásában, ne csak a jelen pilanatnyi helyzetet nézzük, hanem a jöv­ő eshetőségeit is, különösen azt, hogy a kormány politikai befolyása ne táguljon olyan mértékben, amely meg­­­bosszulhatná magát. Kormánypárti képviselők, akiket megkérdeztünk, szintén amellett nyilatkoznak, hogy min­denesetre radikális megoldását kell találni a helyzetnek, amely kezd tarthatatl­anná válni. A kor­mánypárt klubjában az este rá­mutattak arra, hogy a szolnoki bűnperrel kapcsolatban a külföldi sajtó már megint a legkedvezőtle­nebb világításban foglalkozik, Magyarországgal. A szocialisták álláspontját Farkas­ István vázol­ta előttünk a következő módon : — Az egész szolnoki ítélet egy sebe az közigazgatásnak, melyet megvádol azzal,, hogy a bűncselekmény kinyomom­zását nem úgy intézte, amint kellett volna. Nem incidenssel állunk szemben, mindennek a közös forrása az, hogy a bűntényeket nem torolták meg a Somogyi-gyilkosságoktól kezdve az Athenaeum-rombolásig. Mi­­ nem tudju­k mentesíteni a fel­­elősség, alól főképpen-­a belügyminisz­tériumot,­ élén Rakovszky Iván bel­üi egy­miniszterrel. Addig konszolidáció­­ról beszélni sem szabad, amíg az ösz-r­­étes bűntények­ megtorolta­­n­in­csenek. A­­parlamentben minden esetre szóvá tesszük a szolnoki bűnpert és mind­azt, ami ezzel kapcsolatos. Hogyan történt Diószeghy tanácsos kihallgatása ? A belügyminisztériumban ma­ is meglehetős izgalom, nyomai lát­hatók. A minisztériumban nagy felháborodással tárgyalják a tör­ténteket. Elmondták nekünk, hogy r~ “ r lp-h Js' + Vt? -1 r-1 J. Jy\p y.y J-vyt Agn * rVtj£ között legfeltűnőbbnek azt­ ta­láljék, hogy a 7. szolnoki vádlottakat an­nak idején Szegeden hosszú időre szabadlábra helyezték és ez az idő alkalmas volt arra, hogy a nyo­mozás­ eredményei meggyengülje­­nek, vagy meghiúsul jártak. A most meginduló­ vizsgálat során­ szóvá teszik D­iószeghy tanácsos­nak azt a panaszát is, hogy vele szemben a vádlottak példátlan magaviseletet tanúsítottak, foly­ton sértegették, zavarták, anélkül, hogy­ megtorlásban, vagy csak rendreutasításban is részük lett

Next