Az Est, 1924. október (15. évfolyam, 205-231. szám)
1924-10-01 / 205. szám
2. oldal volna. A minisztériumban nagy bizakodással néznek a fegyelmi 1ő vizsgálat elé, amely Diószeghy ügyében megindult. A ma délutáni rendkívüli minisztertanács Gróf Bethlen István miniszterelnök ma délelőtt átvette hivatalát. Elsőnek báró Korányi Frigyes és Bod János miniszterek keresték fel és déli tizenkét óráig maradtak nála. Ma délután öt órára Bethlen rendkívüli minisztertanácsot hívott össze , és ezen részt vesz a kabinetnek valamennyi Budapesten időző tagja. A minisztertanács elsősorban reszort ügyeket fog tárgyalni. Korányi jelentést tesz a költségvetésről, Bud pedig egyéb pénzügyi dolgokról, azután a Ripsza kormánybiztossal folytatott tanácskozásairól. Vass József a közmunkákról, a tatarozási hitelről tesz előterjesztést, Walktr kereskedelemügyi miniszter az állami vasgyárak termelési viszonyairól. A nemzetgyűlés munkaprogramja valószínűleg csak a pénteki minisztertanácson kerül sorra. A mai rendkívüli minisztertanácson a folyó ügyek elintézése után tárgyalás alá veszik a szolnoki hímper következtében támadt helyzetet. Erre vonatkozólag a kormányhoz közelálló helyen a következőket mondták Az Est munkatársának: — Bethlen teljesen áttekinti azt a komoly helyzetet, mely a szolnoki ítélet indokolása nyomán keletkezett. A kormány minden körülmények között likvidálni akarja azt a helyzetet, amelyből ilyen rendellenességek fakadnak. EJhatározott szándéka Bethlennek, hogy minden törvényes eszközt felhasznál arra, hogy a szélső agitálténak is gátat vessen. Az a veszedelmes izgatás, mely a jobboldali sajtóban napirenden van és évek óta veszélyezteti az ország nyugalmát,a jövőben szigorúbb elbírálásra fog találni. A kormány nem fogja, tűrni tovább, hogy a közigazgatási hatóságok tekintélyét folyton támadják és aláássák. . Minthogy Reszng Pál igazságügyminiszter csak ma jön meg, nem bizonyos az, hogy ezekben a kérdésekben a minisztertanács dönteni fog. De ha Pesthy idejében érkezik, akkor a helyzet már ma közelebb jut a megoldáshoz. Arany—ezüst cigaretta tárcák legszebb ékszerek és ipar művészeti tárgyak Schönwald Imre; Budapest, IV., Bécsi ucca 5., Deák Ferenc ucca sarok A bírák áthelyezésének kérdése Boros Büsszáról beszélnek Rakovszky Iván belügyminiszter tegnapi feltűnést keltő nyilatkozata nagyon fontos kormányzati tervek előkészítését sejteti. A miniszter kijelentette, hogy rövidesen összehívandó minisztertanácsban fognak dönteni arról, hogy milyen teendők szükségesek abban a tekintetben, hogy az igazságügyi és közigazgatási fórumok között öszszütközések elkerülhetők legyenek. Politikai és főleg jogászi körökben nagy érdeklődéssel várják a kormány erre vonatkozó terveit és intézkedéseit. Általános a vélemény, hogy a kormány csak abban az esetben tudna gyökeres változást előidézni, ha bizonyos mértékben rendelkezési jogot nyerne a bíróságok, helyesebben a bírák felett is. Ha a kormány semmiféle formában nem nyúlhat egy bíróhoz, azt át nem helyezheti, nem nyugdíjazhatja és ellene semmiféle formában nem léphet föl, akitől elképzelhetetlen olyan rendelt kezes, amely olyan esetekben, mint a szolnoki, a kormány szempontjából eredményre vezethetne. Kormányzati körökben azonban utalnak arra, hogy nem kisebb tekintélyű kormány, mint gróf Tisza István kormánya volt az, amely fontos közérdekből egyszer már áttörte a bírói függetlenségnek abban az értelemben magyarázott szentségét, hogy a bíró soha semmi körülmények között sem érinthető, bármit tett és bármiként is járt el hivatali kötelességének teljesítésében. Mikor a polgári perrendtartást életbe léptették, felmerült az az aggodalom, hogy ezt a modern szellemű törvényt sok elavult képzettségű bíró nem tudjamajd helyesen alkalmazni. Megtörténhetik azt az eset, hogy egyes törvényszékeknél sok jó bíró lesz, másutt pedig egyetlen megfelelő jogászt sem fognak találni, felmerült tehát annak a szüksége, amit különben már Szilágyi Dezső egy ízben más formában meg is valósított, hogy bizonyos korlátok között a bírák is áthelyezhetők és kényszerrel nyugdíjazhatók legyenek,ha ezt magasabb érdekek így kívánják. Gróf Tisza István idejében megalkották az 1912 :LIV. törvénycikket, amelynek 13. §-ában kimondották, hogy a törvényszéken és járásbíróságon alkalmazottítélőbírák két évi időtartamon belül más bírósághoz áthelyezhetők. A bíró köteles áthelyezésének közzétételétől számított tizenöt nap alatt nyilatkozni, ha az áthelyezést nem fogadja el. Aki az áthelyezést nem fogadja el, állásáról lemondottnak tekintendő.« Akkoriban e törvény alapján tényleg igen sok bírót helyeztek át és sokat nyugdíjaztak is. Megismétlődött ez az eset 1920- ban, amikor gróf Teleki Pál kormánya a kivételes törvények alapján kibocsátotta a 8762—1920. számú rendeletét, amely kimondotta, hogy »a munkateher helyes megosztása érdekében« az igazságügyminiszter bármely ítélőbírót meghatározott időtartamra áthelyezhet vagy kirendelhet. Gróf Tisza és gróf Teleki kormányának analóg intézkedése igen szigorú korlátokhoz volt kötve, még pedig határozott időtartamra szólt a kiváltságos jog, bizonyos esetekben a bíró beleegyezésére volt szükség és csak meghatározott okból és célból történhetett az áthelyezés vagy kényszernyugdíjazás. Úgy tudjuk, hogy jelenleg a Tisza és a Teleki-féle precedens — természetesen a viszonyoknak megfelelően módosított — alkalmazásáról van szó és hogy a kormány ehhez újból törvényes felhatalmazást fog kérni. Ezt a rendelkezést már régóta tervelték,mert mikor a tisztviselői létszám apasztásáról volt szó, csökkenteni akarták a bírák létszámát is, mert egyes törvényszékek területén nagy a bírói személyzet, az állami költségvetés érdeke ezen a téren is személyi korlátozást igényel. Akkoriban azonban politikai szempontok nem indokolták, hogy a bírói létszám csökkentessék. De az állami pénzügyek alakulása azóta szünetlenül sürgette ennek a kérdésnek a megoldását is, ami nem történhetik meg másként, csak úgy, ha a bíróságok területén is megvalósítják a B-listát s a fe lesleges vagy alkalmatlan munkaerőknek módot adnak arra, hogy ■végkielégítéssel távozzanak a közszolgálatból. A kormány most elérkezettnek látja az időt arra, hogy ezt a problémát megoldja, a bírói B. listát megcsinálja és a Tisza- és Telekiféle precedenst újból alkalmazva, változásokat eszközöljön a bírói státusban is. Most nincs arról szó, hogy a bírói függetlenség elvét, amely Magyarországon talán fontosabb, mint bármely más országban, megsértsék, azonban — a kormánykörök felfogása szerint — okvetlenül szükséges, hogy a bíróságok átszervezéséhez legalábbis átmenetileg olyan felhatalmazást kapjon, mint amikőt annak idején gróf Tisza István és gróf Teleki Pál kormánya kért és kapott A Töreky-tanács ma határozott Förster-Schulz kiadatása ügyében — Az Est tudósítójától — Töreky Géza kúriai bíró, a büntetőtörvényszék másodelnökének tanácsa ma délelőtt féltíz órakor ült össze, hogy meghozza határozatát az Erzberger-gyilkossággal gyanúsított Förster-Schulz .Henrik kiadatása ügyében. A tárgyalásra, amely zárt ajtók mögött folyt le, a fogházból átvezették Förster-Schulz Henriket. A tárgyalóterembe a Förster-Schulz ügy referens-ügyésze, dr. Boronkay Dénes ment be Pörster-Schulz védőjével dr. Illámi Ferenccel együtt. Félóra telt el, óráig Ulain Ferenc kijött, a tárgyalóteremből. Ez mutatta, hogy úgy az ügyész, mint Ulain, megtették előterjesztéseiket a kiadatás ügyére vonatkozólag. Ezután vette kezdetét — továbbra is zárt ajtók mögött— a bírói tanács tanácskozása az előterjesztett indítványok fölött. Újabb félóra hosszáig tartott a Töreky-tanács tanácskozása, melynek végeztével a bíróság tagjai elhagyták a tárgyalótermet. A zárt tárgyaláson meghozott tanácsi határozat most már az igazságügyminiszter elé kerül, aki végső fokon dönt afölött, hogy Förster-Schulz Henriket kiadjuk-e Németországnak vagy sem. A törvényszék folyosóján szelteben-hosszában elterjedt hírek szerint a Töreky-tanács nem javasolta Förster-Schulz kiadatását. A chicagói ,yille inilliemsbiliniesnél Joséi sea érteeteel Első napjait a fegyházban Chicago, szeptember 17 (Az Est alkalmi tudósítójától) Tegnap vitték át a jolieti fegyházba Léopoldot és Loebot, a kétiatal failliomosfiút, akit a bestiális gyilkosságért, amelyet kísérletképpen követtek el unokatestvérükön, húsz és harminchárom évi fegyházra ítéltek. Óriási tömeg gyűlt össze a fegyház körül, hogy lássák a két nevezetességet, ha senkit nem bocsátottak közelükbe és a fegyház sétaudvarán nagy falragaszok hirdették ki: az As örök egyetlen fegyene ne- "vét sem mondhatják meg a látogatóknak, így akarták elkerülni a tolakodók érdeklődését. Egy amerikai riporter megkérdezte a fegyház igazgatójától, hogy véleménye szerint meddig élhet a két milliomos fegyenc, hogy elviselheti-e a fegyház levegőjét! Whitman igazgató a következő barátságtalan felelezetét adta: — A több évtizedre elítélt fegyencek átlagos életideje a jolieti fegyházban tíz esztendő. Loeb és Leopold még fiatal, lehet, hogy tizenöt évig is életben maradhat még. Ha jól viselik magukat, akkor január elsején az új börtönbe helyezik át őket, ahol jobb körülmények közé kerülnek. De nem hiszem, hogy húsz évig elélhessenek, a harminchárom esztendő pedig egyszerűen csodaszámba menne! Nagyon gondosan elolvastam Caverig bíró ítéletét és a részletek kizárják, hogy a fiúk néhány év múlva ne haljanak meg a börtönben. A magánzárka és a sötétség minden betegségnél jobban dolgozik. Nagy gonddal válogatjuk össze, hogy milyen társaság vegye körül a két fiút, mert az a célom, hogy egészségesebb nézetük legyen az életről. Loeb és Leopold szánalmas látvány volt az elhordott, és másoktól örökölt fegyencruhában. Eddig inas szolgálta ki őket odahaza, aki minden alkalomkor kikészítette ruhájukat, míg most lábuknál sokkal nagyobb cipőkben botorkáltak az udvaron és kabátjuk ujját fel kellett hajtani, olyan hosszú volt. Reggel fél hétkor keltették fel őket, kemény, szigorú fekhelyükről, jéghideg vízben kellett hirtelen megmosakodniok és már hajtották őket a többivel a reggeliző-terembe ahol vágott hús, kenyér, vaj, méz és kávé volt utolsó jó reggelijük.Háromnegyed nyolckor a kápolnában vallásos mozgófényképet mutattak be a fegyenceknek, megkezdődöd az első nap : munka a bútorasztalos műhelyben, ahol ezentúl dolgozni fognak. . Érdekes, hogy a megölt Franks gyerek szülei, elhurcolkodtak a házból, ahonnan gyereküket a gyilkosok elrabolták, hogy rettenetes tervüket végrehajtsák. A szülők képtelenek voltak a házban maradni, ahol minden szerencsétlen gyermekükre emlékeztette őket Most több mérföld távolságban egy hotelben laknak, és nemsokára új házat építenek a városnak egészen más részén. •Leopoldnak, aki természettudományokkal foglalkozott és a kis állatok életét tanulmányozta, egy ezerötszáz darabból álló gyönyörű lepkegyűjteménye volt, amelyet a b elgiai Audubon társaságnak ajándékozott. A gyűjtemény hat darabja — mindmegannyi ritkaság, — a chicagói Field múzeumba került. . . ! A két fiú börtönbüntetésének megkezdése napján több chicagói templomban a papok a núk eltévelyedéséről prédikáltak. Egy gazdag rokon a nap folyamán cigarettákat akart juttatni a gyilkosoknak, de az igazgató így utasította el: — Családjuk mérhetetlen gazdagsága se lesz képes arra, hogy a gyerekek a többi egyénénél különb elbánásban részesüljenek. Ügyvédjelöltet!! ! Jogászok! Közgazdászok!:| Előkészítés. Jegyzetbérlet. Felvilágosítás. Szontagh-szeminárium, IV.,Váci ucca 51 ! iparigazolvány és iparengedély kiegészítve az új bélyegilletékekre, biztosítékokra, ipardíjakra, hatósági engedélyekre, banküzletre vonatkozó 1924 április hó közepéigmegjelent jogszabályokkal. Ára 10.000 kor. Kapható: Az Est könyvkereskedéseiben,VII., Erzsébet körút 19-20. VII., Rákóczi út 2., IV. ker.,Váci utca 12.,V.,Vilmos császár úit 14. Automobilisták zsebkönyve Összeállította: Schreiber József. Harmadik | Javított és bővített kiadás. Ára 15.000 korona ! Kapható:Az Est könyvkereskedéseiben,VII. ke Erzsébet körút 18—20., VII. kerület, Rákóczi út , IV. ker., Váci ucca 12., V. ker., Vilmos császár út 14.