Az Est, 1925. március (16. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
Budapest, 1923 * Vasárnap * március 1. * Előfizetési árak:gy hónapra. . . 40.000 K Három hónapra . Mo.ooo K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2000 K Keddi számára 3000 K Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 esztr. korona Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS MNDOR Mr a 2000 Korona XVI. évfolyam *49. szám Szerkesztőség: Oil. kerület, Rákóczi út 50. Kiadó hivatal: Oil., Erzsébet körút 18—20. am. Fiók»kiadó hivatalok: IV., Váci ucca 12., 6., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 14. Szerkesztőség Bécsben: /., Kohlmarkt 7. Arisztokráciája nemcsak a születésnek és a hivatalnak, a hadseregnek és a tudománynak van, hanem az iparnak és a kereskedelemnek is. És ha egy kereskedő azt vallja magáról, hogy rendjének patríciusai közé tartozik, akkor ebben a hitvallásban épp annyi jogos önérzet van, mint ama nemes római polgáréban, aki a hazájába betörő ellenséges király előtt amaz örökké feledhetetlen, egész világot magában hordozó szóval állott meg : »Cívis Romanus sum.« Hála Istennek, vannak a magyar kereskedelemnek is ilyen tisztes patríciusai. És vannak — amint ez a dolog természetében van — e patríciusoknak tisztes hagyományaik, etikai alapjuk, büszke jelszavaik, akár az ősnemesi címerpajzsoknak. Mi lesz ebből az országból, ha ezeket a címerpajzsokat foltéri ! Mi lesz belőlünk, ha meginognak a sarkkövek, amelyeken gazdasági életünk, hitelünk, nemzetközi forgalomban elismertetésünk pillérei nyugosznak ? Pedig eljutottunk idáig. Amit a jó konjunktúra teremtett, azt a rossz konjunktúra tönkretette. Rendben van. Mióta világ a világ, mióta vállalkozások tenyésznek és enyésznek, ez mindig így is volt. Az első szélvihar elsöpörte azt, ami nem volt megfundálva. Szolidsággal, becsületességgel, üzleti előrelátással és minden kereskedelemnek legfőbb éltetőjével és táplálójával , tőkével. De minő vihar az, amely mostanság dúl ebben az országban . Hisz ez az alapokat rendíti meg. Végigsöpör a piacon és feldönt évszázados tölgyeket. »Fákat tép ki és hajókat tördel«, mint Vörösmarty apokaliptikus látomásának orkánja. Nincs itt segítség ? Nincs aki visszaparancsolná az elszabadult szeleket Aeolus barlangjába ? Pénzügyminiszter, kereskedelmi miniszter, összkorkormány arra vannak kárhoztatva, hogy ölbe tett kézzel szemléljék a pusztulást ! Ha ez így van, akkor szomorúan kell kérdeznünk: mirevaló a kormány ! S mert nem adja át helyét olyanoknak, akik tudnak is, akarnak is rajtunk segíteni. Missie a vésztörvényszék elől halálba menekült Egy arénaúti kávézásban ma délelőtt mellbe lőtte magát. „A vésztörvényszék elérte célját és követem Kasnyikot a halálba** A rendőrség két intézett levélben leleplezi üldözőit — Az Est tudósítójától — .M Ma délben féltizenkét órakor az Aréna út 84. számú házban levő Hollandia kávéházban drámai lefolyású öngyilkossági kísérletet követett el Kiss Ferenc, az erzsébetvárosi bombaper tárgyalásának ismert szereplője. Kiss Ferenc tudvalévően az egyik legfontosabb személye volt a rendőri nyomozásnak, mert ő adott rendkívül súlyosan terhelő bizonyítékot Márffyék ellen a rendőrség kezébe. Kiss Ferencet annakidején letartóztatták, átkísérték az ügyészségre, majd hosszas vizsgálati fogság után szabadlábra helyezték. Kiss Ferenc ekkor Németországba szökött. Szökésének körülményei ismeretesek: Márffyék szabadlábon lévő bajtársai állandóan életveszélyesen fenyegették. Kiss csak akkor tért vissza Magyarországra, amikor már biztonságban hitte magát, miután Márffyék ügyében elhangzott a törvényszék ítélete. Kiss Ferenc ekkor önként jelentkezett a rendőrségen, majd a törvényszéken és várta az ügyében való intézkedéseket. Közben többször megjelent a rendőrségen,és bejelentéseket tett, hogy Márffyék környezetéhez tartozó emberek hogyan viselkednek vele szemben. Két nappal ezelőtt megjelent a rendőrségen Schweinitzer József rendőrkapitánynál Kiss Ferenc ügyvédje és bejelentette, hogy védence újból életveszélyes fenyegetéseket kapott. A rendőrség politikai osztályán azt az utasítást adták Kiss Ferenc védőjének, dr. Vajda Béla ügyvédnek, hogy küldje fel Kiss Ferencet a főkapitányságra, hogy vele tisztázzák az életveszélyes fenyegetések körülményeit. Tegnapra várták a főkapitányságon Kiss Ferenc megjelenését, miután azonban nem jelentkezett, azt hitték, hogy a mai napon fogja felkeresni a főkapitányság politikai osztályát, Kiss Ferenc azonban ma sem jelent meg a főkapitányságon. Ehelyett a déli órákban másfajta szenzáció támadt a főkapitányságon. Délben negyed tizenkét órakor, megszólalt a főkapitányság sajtóirodájában a telefon és »Az Est« munkatársát , kérték a telefonhoz. Mikor Az Est munkatársa, a telefonnál jelentkezett, valaki a következőket mondta telefonba : — Itt Kiss Ferenc beszél. Az Aréna út 84. szám alatt a Hollandia -kávéházban vagyok. Itt szenzációs esemény történt, üljön szerkesztő úr azonnal autóba és siessen ide. — Miről van szó ? — kérdezte munkatársunk. — Azt nem mondhatom meg, —hangzott , a válasz— telefonon erről nem lehet beszélni. Kérem, szerkesztő úr, üljön autóba és azonnal jöjjön ide. Kiss Ferenc ezt a bejelentést több esti lap munkatársával különkülön közölte, úgyhogy pár perc múlva a főkapitányság sajtóirodájából az esti lapok riporterei valamennyien autón siettek ki, hogy ott megállapítsák, milyen nagy eseményről van szó. Az Est munkatársának autója pontban féltizenkettőkor érkezett meg az Aréna út 84. szám alá, a Hollandia-kávéház ajtaja elé. Abban a pillanatban, amikor munkatársunk megfogta a kávéház ajtajának kilincsét, tompa revolverdörrenés hallatszott ki az üvegablakok mögül. Munkatársunk besietett a kávéházba, amelynek aronaúti oldalát egy páholyban azonnal megpillantotta Kiss Ferenc halálra sápadt arcát. Öngyilkossági kísérlet után a revolver jobbkéz felől a földreesett, Kiss Ferenc pedig lecsukott szemekkel, eszméletlenül feküdt a páholy pamlagán. Kabátja a jobb mellkasa fölött lángot fogott a lövéstől. Kiss Ferenc öngyilkossági kísérlete előtt már teljesen kész volt előkészületeivel, a telefonálások befejezése után páholyába ment és abban a pillanatban, amikor az autó megérkezését hallotta, egy kis, régimódi forgópisztolyt vett elő, hozzászorította a ruhájához, jobb mellkasa fölött és elsütötte a revolvert. A kávéházban, ahol ebben az időben csak kevesen tartózkodtak, a pincérek és a kávéházi alkal■ mázoltók között óriási riadalmat keltett az öngyilkossági kísérlet. Azonnal telefonáltak a mentőkért, majd átsiettek a közvetlen szomszédságban lévő Park-szanatóriumba, hogy onnan hozzanak orvost az öngyilkos segítségére. Munkatársunk az asztalon, mely mellett eszméletlenül, vérző sebbel fekszik Kiss Ferenc, két lezárt levelet talált. Az egyik levélen csak ennyi volt : A rendőrségnek. A másik levélen pedig ez állott: dr. Vajda Béla ügyvéd úrnak. Ezen a levélen a következő megjegyzés állott: »Kérem ezt a levelet felbontatlanul,, átadni azügyvéd úrnak.«. Mindezeken kívül egy papírlapra a következőket írta a szerencsétlen Kiss Ferenc a hírlapírók számára. 77 Kedves uraim. Ne haragudjanak, hogy ide fárasztottam önöket, humoromat az utolsó percben sem vesztettem el. Ők azt hitték, hogy félek a haláltól. Ilyen nyugodt sohasem voltam. Megteszem rég óhajtott kívánságukat. Most már nyugodtak lehetnek. Szeretném látni az arcukat, amikor ide belépnek a kávéházba. Csak a maguk érkezését várom. Aláírás nincs a levélen, amely elárulja, hogy életveszélyes fenyegetések miatt határozta el magát az öngyilkosságra Kiss Ferenc, aki az izgalmakat nem bírta tovább elviselni. Mialatt a mentők első orvosi se-