Az Est, 1925. március (16. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-03 / 50. szám
8. oldal, Kiedd, 1925. március 3. A pénzügyminiszternek tneg£ kell menteni a tőzsdét A középeurópai tőzsdehossznak Budapestről kell elindulni — Az Est tudósítójától — Az egész magyar gazdasági világ abban a hitben és felfogásban élt, hogy Bod János a költségvetési vita során beszédében jelentést fog tenni azokról a készülő javaslatokról és rendeletekről, amelyeket pénzügyminisztersége óta állandóan ígér, s amelyeknek szükségességét elsősorban ő maga hangoztatta. Ehelyett azonban az történt, hogy a pénzügyminiszter, fölénnyel napirendre tért a szenvedők keservein, s bejelentette, hogy csak a régi nyomokon járva tudja programját megvalósítani. Azóta alig telt el három nap s a rideg kijelentéseknek immár megvannak a maguk súlyos kiváltódásai. A tőzsdei árfolyamok két nap alatt több mint 18 százalékkal csökkentek. Ez pontos kifejezője annak, hogy az ország miként ítéli meg a jövő helyzetet. Félnek a, holnaptól s nem bíznak ! Ez pedig nagy baj, annyira nagy, hogy föltétlenül tenni kell róla, hogy az ország polgárainak hites bizalma visszatérjen. Valahogy nem is igen érthető a pénzügyminiszter egész szereplése, tevékenysége. Hónapok óta fenhangon hirdeti, hogy tisztában van azzal, hogy tíz ország gazdasági regenerálódásánál egyik fix pontja a tőzsde szanálása. Hónapok óta tanácskozik a bankigazgatókkal, hogy megsegítse a tőzsdét s nem tud eredményt felmutatni. A bankok mindent megígérnek neki, a miniszter ■jóságosán bízik az ígéretekben" , az eredmény az, hogy esetleg néhány nap múlva egy tőzsdekrachon keresztül új gazdasági bonyodalmak keletkezhetnek, amelyek lavinaszerűen söpörnek majd el maguk előtt mindent, ami útjukba akad. Szinte érthetetlen az az akaratnélküliség, az az eredménytelenség, amely néhány hét óta pénzügyi dolgaink irányításában újra megnyilatkozik. Lehetetlen az, hogy a pénzügyminiszter ne lássa, hogy valahol elvétette a dolgot, hogy az ügyek vitelénél hiba van s hogy sokkal keményebb ökölre van szükség, ha azt akarja, hogy a gyeplőt biztosan tartsa kezében. És a hibákat egy mesterfogással kell eliminálni. Már nem lehet ígérni — tenni kell! Komolyan cselekedni, úgy hogy az eredmény kézzelfogható legyen. A szituáció megmentése még mindig nem nehéz. S hogy a siker biztos legyen, ott kell elkezdeni, ahol az egész magyar társadalom a leginkább érdekelt! A tőzsdén. Hagyja abba végre a pénzügyminiszter itt a bankokkal való eredménytelen kísérletezéseket, hiszen láthatja, hogy a bankok nem igazi barátját, nem segítik, nem támogatják őt terveiben. Legyen ő maga akaratának a végrehajtója. A sokféle pénzből ami rendelkezésére áll (a Futuránál lévő követelések, a kényszerkölcsönből bevételezett összegek, a devizaközpont nyereségei, stb.), szenteljen 58 milliárdot a tőzsde s ezzel az egész magyar gazdasági élet felfrissítésére. .Vásároltasson magának kitűnő magyar papírokat s rezannálja azokat egy-két esztendőre , meg fogja látni, hogy hozsáfjával köszönti mindenki, aki csak szólni tud, mert egyszerre életet parancsol a tespedő országba. Ne hallgasson senkire, — csak saját ösztönére, amely annyiszor hangoztatott kijelentései szerint azt sugalja, hogy a tőzsde a gazdasági élet forrása. S akik a középeurópai tőzsdei helyzettel mentik a maguk értékromboló tevékenykedését, azoknak is meg kell tudni, hogy szabad egyszer, egy tőzsdehossznak Budapestről is kiindulni tulajdonképpen, mint finanszírozó, mint propagáló és mint terjesztő a Magyar Múzsa Rt. áll. A Magyar Múzsa íratott ki annak idején pályázatot a Petőfi Társasággal Jókai emlékbélyeg kiadására, arra számítván, hogy ezeket a bélyegeket az állam majd a Jókaicentennárium alkalmával hivatalos postai értékjegyeküt is elfogadja. Erre vall, hogy a pályázat feltételei között szerepel az is, hogy a pályázók terveikre kötelesek rávezetni felírásképpen a Magyar Királyi Posta« »Magyarország« felírásokat és — a megfelelő értékjelzést. A Petőfi Társaság alkalmi Jókai bélyegének pályázatáról, terveiről, az egész bélyeg történetéről Harangity Jenő iparművész, a pályázat zsűrijének egyik tagja, aki később maga is pályázóvá lett — a körülmények fordulása folytán — igen érdekes dolgokat mondott el nekünk. — A múlt esztendő végefelé egyik budapesti napilapban pályázati hirdetés jelent meg, amely körülbelül azt tartalmazta, hogy a Petőfi Társaság Jókai emlékbélyeg kiadását tervezi, s felhívja a művészeket, hogy pályázzanak. A pályázaton öt pályamunka fog egyenként kétmillió koronás díjban részesülni, a bővebbi feltételeket Sas Ede, a Petőfi Társaság titkára közli. ... A pályázatra később zsűrit állítottak össze, amely három tagú volt: Zólyomi-Wagner Géza, Istók János és én voltunk azok, akiket a zsűribe meghívtak. Mindössze ötven pályamunka érkezett be, javarésze gimnazisták és növendékek munkája. Összesen két pályamunkát találtunk díjra érdemesnek: Szegő Sándor iparművész és Helbing Aranka pályamunkáit. Azt javasoltuk, hogy a díjakat öszszesítsék és ennek a két művésznek adják ki, annál is inkább, mert mindegyikőjük külön-külön több pályamunkával vett részt a pályázaton. Az idevonatkozó megbeszéléseken már a Magyar Múzsa Részvénytársaság kiküldötte: Pásztó Márton igazgató is részt vett. e tőle,tudtuk meg, hogy az a tervük, hogy — megfelelő összeköttetések révén — a legjobbnak talált pályamunkákat fogják ajánlani a postának, mint hivatalos Jókai emlékbélyeget. Mint később megtudtuk, ez a terv nem sikerült. A megbeszélésen azután úgy egyeztünk meg Pásztó Márton úrral, hogy nővel kifejezetten öt különböző művésztől származó különböző bélyegrajzra van szükségünk, még három művészt, névszerint: Márton Ferencet, Makoldy Józsefet és engemet bíznak meg azzal, hogy az újabb terveket elkészítsük. Mindnyájan megkaptuk Jókai egy-egy regény témáját a bélyegterv témájául és egyben mindegyikünk azt a határozott utasítást kapta, hogy a bélyegekre a »Magyar Királyi Posta« felírást és érték,jelzést alkalmazzunk. A benyújtott terveken valóban mindegyiken alkalmaztuk is a kívánt felírásokat. Amikor a pályamunkámért járó kétmillió koronát kértem a Magyar, Múzsa Részvénytársaságtól, — élményén az Eötvös utca I. szám alatt lévő és egy előszobából álló irodahelyiségükbe — azt a választ kaptam Pásztó igazgatótól, hogy: sajnos, nem sikerült a tervük s nem áll módjában az egész összeget egyszerre kifizetni. Csak egymillió koronát fizet ki, —másnap is rá körülbelül két hétre kapom meg az esedékes másik millió koronát. A valóságban azután az történt, hogy az első egymilliós részletet két részletben lényegesen később kaptam meg, a másik egymilliós részletért pedig kénytelen voltam pert indítani a Magyar Múzsa ellen, amely a Petőfi Társasággal karöltve Jókai bélyeget kívánt kiadni. A pert, amelynek a napokban volt elsőfokon a tárgyalása, természetesen meg is nyertem. — Még csak, azt jegyzem meg, hogy az a bélyeg, amelynek tervét Szegő Sándor készítette és amelyet most mint végleges tervet valóban kiadott a Petőfi Társaság, egyáltalán nem is szerepelt a pályázaton s Szege Sándor nem evvel nyerte meg pályadíját. Jókait, mint regős lantost, ülő helyzetben ábrázolja a mostani bélyeg, már pedig annak idején ilyen bélyegterve Szege Sándornik — a legjobb tudomásom szerint — egyáltalán nem szerepelt a pályázaton. Munkatársunk kérdést intézett Szávay Gyulához, a Petőfi Társaság főtitkárához is, akitől a következő választ kapta: — A mi bélyegünk természetesen nem postabélyeg, mert a hivatalos Jókai postabélyeg kiadását a magyar királyi posta foglalta le a maga számára. Ez nem helyettesíti a portát, s a bélyeggyűjtőknek ezt tudniok is kell. Egyébként az üzleti részbe nem folyt be a Petőfi Társaság, mert a Petőfi Társaság nem könyvkiadó, nem bélyeggyűjtő testület, nincs nyomdája és az ideáit kénytelen más erre alkalmas testületekre rábízni. Ezért volt kénytelen a Petőfi Társaság üzleti részesedés kikötésével összeköttetésbe lépni, egy kiadóval, jelen esetben a Magyar Múzsa Rt.-vel. Magyar Mírassa“ Jókai”bélyegének története A Petőfi Társaság konkurens bélyeget adott ki Az Est tudósítójától -Mint ismeretes, a magy. kir. posta a Jókai centennárium alkalmából hivatalos Jókai emlékbélyeg sorozatot bocsátott ki. Az emlékbélyeg sorozat kibocsátását ,— okulva a múlt tapasztalatain — ügyesen harangozták be úgy itthon, mint külföldön, aminek aztán az lett a következménye, hogy ma fokozottan nagy érdeklődés nyilvánul meg e hivatalos emlékbélyegek iránt az egész világon. A Petőfi Társaság a napokban újabb Jókai emlékbélyeget bocsát ki, a lapokhoz már el is küldötték a kommünikét, amelyben különböző külföldi ,hivatalos postai bélyegekre hivatkozva, a Petőfi Társaság külön Jókai emlékbélyeg vállalkozásának támogatását kérik. Munkatársunk előkelő magyar bélyeggyűjtő körökből a két magyar Jókai-bélyeg ügyéről a következő érdekes értesülést szerezte : — A hivatalos magyar Jókai- bélyegsorozat úgy itthon, mint külföldön, a messzi tengerentúlon is igen nagy sikert aratott. Ma már a Rio de Janeiro-i bélyegkereskedő üzletében éppen úgy kapni, mint Kairóban. Most, a Petőfi Társaságalkalmi Jókai-emdékbélyege zavarossá teszi a helyzetet. A lapokhoz kommünikét küldött a társaság, amelyben a krétai Byron-, a francia Ronsard- és a portugál Cachoews-bélyegekre hivatkozik, amelyek hivatalos postai értékjegyek voltak, tehát egyáltalán nem hasonlíthatók össze alkalmi bélyeggel. A Petőfi Társaság eszméje nemes okokból fakadt, kivitele azonban egészen szerencsétlen. A Petőfi Társaság Jókai emlékbélyege akaratlanul is konkurenciát csinál a hivatalos Jókai bélyegeknek, amelyek a külföld előtt a magyar nevet eddig segítette ismertté tenni. Most, ha a külföld tudomást szerez erről az új Jókai bélyegről, — mert hiszen tudomást szerez a magyar lapok egyöntetű közlése alapján — akkor nem fogja, tudni, hogy melyik az igazi Jókai-bélyeg, melyik az, amelyet gyűjteményébe be kell tennie, ami azután természetesen a magyar állam bélyegkiadásának rossz megítéléséhez vezet. Ez pedig igazán nagy baj, mert a közelmúltban már eléggé elrontották a magyar bélyegek hitelét külföldön. Ezenkívül azonban nagy hiba volt az, s amit eddig egyetlen egy állam sem követett el, hogy ugyanazon eszme szolgálatában adott ki az állam hivatalos postaérték, jegyet, amely eszme szolgálatában magán bélyeg is megjelent. Magyar Múzsa Rt. Más oldalról azt az értesülést kaptuk, hogy, a vállalkozás mögött fmmmg^xmanei w m Bisifs wisistr Chicagói gabonatőzsde Chicago, február 28 Péntek Szombat Búza májusra .... 196 199.625 « júliusra . . . 1875 172.25 « szeptemberre 152.5 153.75 Tengeri májusra ., 133.125 135 » júliusra » 135 136.875 » szept.-re . 133.75 135.75 Zair májusra........... 54.875 55.375 » júliusra . . . . , 56 56.625 szeptemberre . 54.5 54.625 Rozs májusra .... 167.25 169.25 , júliusra ... 143 145.50 szeptemberre 126.75 128.75 Newyorki gabonatőzsde Newyork, február SS Péntek Szombat Búza őszi vörös . . . 214 217.625 „ „ kemény . 210 213.625 Tengeri ................... 139.125 141.125 Liszt sp. W. d. 900—930 900—930 . Az irányzat búzánál emelkedő, tengerinél szilárd. Zürichi deviza-árfolyamok Budapest: 8.0972 Zürich, március 2 REUMANNM. ÁRUHÁZ, BRI&SSikeres férfiruha osztálya részére két, úridivat osztálya részére egy kirakatrendezést értő osztályvezetőt A magyar helyesírás kis szótárai Szerkesztette: Kelemen Béla. A M. Tud. Akadémia új helyesírási szabályai alapján átdolgozott 11-ik kiadás. — Ára 28.000 korona. Kapható Az Est könyvkereskedéseiben Budapest Szombati zárlat 0.0872 Mai megnyitás 8.0872 Berlin 124.— 123.931, Newyork 520.50 520.25 London 24.78 24.80 Párizs 26.80 •26.65 Milánó 21.95 20.981, Prága 15.45 15.43V. Bukarest 2.55 2.55 Varsó 101.25 100.25 Bécs 0.007345 0.007330 Szófia 3.775 3.775 Belgrádi 8.35 8.30 Amsterdam 208.25 208.25 Brüsszel 26.15 26.10