Az Est, 1925. május (16. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-31 / 122. szám
S zendrey Júlia Naplója A Napló ismert részeit Petőfi másolta le az Életképek számára A levelesláda kincsei között megvan a Naplómásolat öt oldala Petőfi kezeírásában Az Est húsvéti Számában jelentette be azt a páratlan érdekességű irodalmi szenzációt, hogy bátyan esztendei lappangás után előkerült Szendrey Júlia levelesládája, telve a legértékesebb irodalmi kincsekkel, amelyeknek közlési és kiadói jogát három lapunk és az Athenaeum szerezte meg. Az Est, A Magyarország és a Pesti Napló húsvéti száma meg is kezdte a kézirati hagyaték ismertetését s elsősorban Arany János több ismeretlen kéziratát tette hozzáférhetővé hü fakszimilékben a nyilvánosság számára. Mai, pünkösdi számunkban folytatjuk a levelesláda kincseinek feldolgozását. Az Est és a Magyarország pünkösdi száma Petőfi ismeretlen kéziratai közül iktat be néhány lapot a magyar nemzet ereklyéi közé, a Pesti Napló pünkösdi száma pedig Júlia Naplójából közöl ismeretlen részleteket. Szendrey Júlia 1846 februárjában — 17 éves korában — kezdett naplót írni s hosszabb rövidebb megszakítással csaknem élete végéig írt naplószerűi feljegyzéseket. Erről csak azóta tudunk, mióta levelesládája előkerült. Az irodalomtörténet mindmáig azt tekintette Szendrey Júlia Naplójának, ami Petőfim naplója címmel megjelent az Életképek 1847. évi október 4-iki és november, 7-iki számában, továbbá Naplótöredé- íkek címmel 1847 október 31-én a győri Hazánk című lapban. Sejtették, de nem tudták bizonyosan, hogy Júliának az Életképek 1847 december 5-iki számában Ábránd címmel és az Életképek 1848 január 2-iki számában Halhatatlanság címmel megjelent két elmélkedése szintén Naplójából való részletek. Most, hogy Júlia Naplójának eredeti kézirata előkerült, megállapíthatjuk, hogy az összes imént fölsorolt közlemények a Naplóból való kiszakított részletek, amelyek közül a legutolsó részlet az Életképek november 7-i számában jelent meg Költő, 1917 október, 17-i dátummal, a többi mind korábbi részlet. Vagyis amit eddig Szendrey Júlia Naplójának tartottak és ilyen címmel többször ki is adtak, az mind Júlia leánykori és fiatalasszonykori följegyzése , és Csak részlet Júlia Naplójának 1846 februárjától 1847 október 17-ig írt Naplójából. Amit Júlia 1847 október 17-ike után írt a Naplójába, abból a mai napig egyetlen sor sem jelent meg. Bár a megjelent részletek rendkívül fontosak. — különöse® Petőfi és Júlia szerelmének az ébredése és fejlődése szempontjából, — az eddig ismeretlen részletek ma már talán még jelentősebbek, mert ezek döntik meg azt a sok titokzatos és többnyire rosszindulatú, találgatást, amely Júlia mártíréletét az utókor szemében meghamisította. Ezúttal azonban nem a Napló ismeretlen részeiről akarok számot adni. Az ismert részekkel kapcsolatban sikerült megállapítanom egy kedves, érdekes, megható tényt, amely újabb, eddig nem ismert bizonyítéka Petőfi rajongó, odaadó szerelmének és páratlan férfi gyöngédségének. Petőfi már vőlegénykorában tudott Júlia Naplójáról, ismert belőle részleteket és már az esküvő előtt foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a Napló egyes részeit, mint ritka irodalmi értékű írásokat, közzé kellene tenni. Irt is erről Jókainak, aki 1847 második felében Petőfi távollétében egyedül szerkesztette Pesten az Életképeket. Jókai nagy indiszkréciót követett el, mert még az esküvő előtt bejelentette lapja olvasóinak, hogy nemsokára közölni fogja a jövendő Petőfi Sándor Író Naplóját. Ebből egy kis kavarodás is támadt, mert Petőfi megharagudott, de Jókai bocsánatkérésével hamarosan elsimult a dolog. 1847 szeptember 8-án volt az esküvő Erdődön s az ifjú pár még aznap Koltóra utazott gróf Teleki Sándor kastélyába s Ott töltöttek mézesheteket Október 20-áig. Itthon küldték fel Pestre a Napló kéziratát, valószínűleg október 18 vagy 19-ikén, s mialatt ők maguk Kolozsváron át ellátogattak Nagyszalontára, Arany Jánosékhoz, október 31-én megjelent az Életképekben a Naplóelső része Jókai Mór lelkes bevezető soraival, az elkövetett indiszkréció teljes jóvátételéül. Most, hogy kezembe került Júlia Naplójának eredeti kézirata, meglepetten konstatáltam, hogy a Napló szövege nem egyezik ponto- Júlia kézírása A költői napló egyik oldalának házatva. 8. oldal Vasárnap, 1923. május 3.