Az Est, 1925. július (16. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
Előfizetési árak: Egy hónapra.. . 40.000 K Három hónapra : 130.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes számára 2000 Keddi számára 3000 K *Ausztriában hétköznap és vasárnap 25 garas (2S0O o. k.) Politikai nalap ■ FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Mra 3000korona Szerkesztőség * Ölte kerület Rákóczi út 54 Kiadóhivatal 111., Erzsébet korút 18—20- CS. Fiók*kiadó hivatalok :IV., Váci ucca 12.,Je, Vilmos császár út 14.és VII., Rákóczi út 34. Szerkesztőség Bécsben * I., Kohlmarkt 7• Kommunistákat tartóztattak le, ezúttal vérbelié, két, nem pedig olyanokat, akikre a fajelmélet vagy a szomszédasszony nyelve üti rá a vörös bélyeget. Csudák csudája, ezek a kommunisták nem füstös rebusokban szervezkedtek s nem kabalisztikus jelszavak útján érintkeztek egymással, de fényes nappal és mindenki szemeláttára bontották ki zászlójukat. Amikor ez a zászló felröpült az árbocra, hatalmas segpi,verő üdvrivalgás fogadta — nem a kommunista táborban, mert, hiszen Magyarországon néhány lágyfejű tökfilkón kívül mindenki utálattal fordul el a szovjetizmustól — az üdvrivalgás a fajvédő, soviniszta és »ösztönösen nemzeti« oldalon hangzott fel. A fajvédők emelték először vállukra a kommunista szocialistákat, az ő sajtójuk nyomatta le a »vezér« kijelentéseit, ők csaptak zajt a kommunista zászlóbontás körül és ők üdvözölték nagy eseményként a kommunista szervezkedést, csak azért, hogy a szocialista párt ellen érzett gyűlöletük kielégülést nyerjen. Csak azért, hogy a józan szocializmust gyöngítsék. Mily áron? Az mellékes volt nekik. Iskolapélda ez arról, hová vezet a szabadjára eresztett indulat. A fajvédők nem tudták megbocsátani a szocialistáknak, hogy a polgári pártokkal kezet fogva mérsékelt program alapján a Wolff-uralom ellen felsorakoztak. Toporzékoló gyűlöletük kapott az eszeveszett gondolaton, hogy föl kell használni a nagy szegénységet és az ittott mutatkozó elégületlenséget is ezzel — a nélkülöző munkásságot vörös karokba kergetve — megbonthatják a szociáldemokrata pártot. Így születtek meg az elégedetlen szocialisták fajvédő pajzson, így emelkedtek mind magasabbra, gyülekeztek, röpiratoztak, szervezkedtek, agitáltak, utcai tüntetéseket rendeztek, míg végül a rendőrség észbekapott s torkukra tette kezét. A munkásság feje most már tiszta és fertőzetlen, de az a fajvédő gyűlölet, amely a legújabb kommunistákat »megértette«, még mindig áldozatok után szaglász. Lédererné vallomása Kodelka meggyilkolásáról Órákhosszat beszélt részletesen megismerkedésükről, közös üzleteikről, s Kodelka erőszakos udvarlásáról Mi történt Vízkereszt éjszakáján? A bíróság Léderer Gusztávot is megidézte már a tanúnak —Az Est tudósítójától — A tölgyfántcai gyilkosság rémdrámája előtt másodszor húzzák el bírókezek a halálszínű feketével szegélyezett vérvörös függönyt. Pár hétre a katonai főtárgyalás után, az asszony bűnének tárgyalását kezdték meg ma a büntetőtörvényszéken. Amikor elhangzott a tárgyalást megnyitó bírói szó, a törvényszéki palota komor pompájú nagytermének faláról beles villant a lelkekbe az erkölcsi világ nemi tételes igazsága : a bibiért bűnhődés jár. Hét hónapja annak, hogy a borzalom hidege lúdbőrözött végig az embereken, amikor a csepeli gyár éjjeli bakterének ébersége folytán napvilágra került a Léderer-házaspár szörnyű cselekedete. Előkerültek a szétdarabolt hulla egyes Az ügyészség sűrűn írott huszonhat oldalas vádirata beszél az egykori kaszkos kisasszony, Léderer Gusztávné bűneiről. A bűncselekmény minden részletével kimerítően foglalkozó, Lédererné és férje minden eddigi vallomását hűségesen elmondó vádiratban a királyi ügyészség 211 tanú beidézését kérte, köztük a halálraítélt Léderer Gusztáv átkísérését és asszonyával való szembesítését. Kezdi a vádirat, hogy az 1925. évi január hó 11 ike óta előzetes letartóztatásban és vizsgálati fogságban levő Léderer Gusztávnét, született Lchwercz Máriát, aki az 1893. év január hó 11-én az ausztriai Botherman-ban született, római katolikus vallású, csendőrfőhadnagy neje, vagyontalan, írástudó, büntetlen életű, egyrendbeli a Btk. 50.§-ába ütköző, a Btk. 380. § a második részei, elő a véres kofferek, a vérfoltos bárdok, kések, a halált osztó pisztoly, elő minden véres részlete a zsandárfőhadnagyék bűncselekményének. Előkerült minden, csak a keserves sorsot ért hentesmester keresztüllyukasztott feje pihen valahol a nagy Duna mélyén. A véreskezű csendőrtiszt a siralomházban tölti hetek óta keserves napjait, — várnia kellett az utolsó szembesítésre — az asszony meg itt áll a szuronyos fegyházőrök között bírái előtt, hogy számot adjon a januári eleji téli havas éjszakán, a csöndes Buda csöndes kis uccájában, a tölgyfauccai kis lakásban végrehajtott borzalomról. Meg számot adjon mindenről, ami ennek előtte és ennek utána történt a feldarabolt, a kofferekbe csomagolt és a Dunába hajigált szerencsétlen áldozat körültétele és a Btk. 383. §-a második bekezdése szerint minősülő csalás bűntette miatt mint Léderer Gusztávnak a tettestársát, egyrendbeli a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntette miatt, mint a Btk. 09. §-ának 1. pontja szerinti felbujtói bűnrészest, és egyrendbeli a Btk. 333. §-ába ütköző lopás bűntette miatt mint Léderer Gusztáv tettestársát azzal v adólam, hogy Léderer Gusztávné abból a célból, hogy magának és férjének jogtalan vágyard hasznot szerezzen. Budapesten 1924. évi december hó utolsó napjaiban, valamint 1925 január hó első napjaiban Kodelka Ferenc budapesti lakost azzal a fondorlattal ejtette tévedésbe, hogy elhitette vele azt a valótlanságot, miken férjének. Léderer Gusztávnak alkalma és megbízatás is van arra, horúi Budapesten a Hűvös völgyiben lakó és villát vásárolni szándékozó angol ismerősei részére némi milliárd korona értékű dollárt marni az pénzre beváltson, mely nagy jövedelmet biztosító fényes üzlethez azonban 100 millió korona pénzre van szükségük. Kodelka Ferenc 1925 január 6-án neki a dollárok beváltása céljaira az elérendő haszonban való osztozkodás reményében egy napra 70 millió koronát átadott. Léderer Gusztávné — folytatja a vádirat — 1924. évi december hó utolsó és 1925. évi január hó első napjain, főleg pedig 1925. évi január hó 7-én férjét előre megfontolt szándékkal a kicsalt 70 millió korona megtarthatása végett hosszantartó ismételt rábeszéléssel és azzal a fenyegetéssel, hogy különben kénytelen lesz tőle elválni, továbbá féltékenységének ismételt felkeltésével rábírta arra, hogy Kodelka Ferencet megölje, minek folytán Léderer Gusztáv január 7-ét követő éjjel a náluk alvó Kodelka Ferencet Fretmtner-pisztollyal való fejbelövéssel előre megfontolt szándékkal megölte. Léderer Gusztávné január hó 7-ét követő éjjel Kodelka Ferenc tulajdonát képező két brilliánsgyűrűt, egy tulaezüst órát, egy arany óraláncot és egy bőr szivartárcát tíz SI.OOO korona értékben Kodelka Ferenc, illetve, örökösei birtokából, azok beleegyezése nélkül abból a célból, hogy jogtalanul eltulajdonítsa Léderer Gusztávval együtt elveit. Léderer Gusztáv fivére, az aszszony sógora, Léderer Sándor, aki 1900 szeptember 27-én Pozsonyban született, ágostai evangélikus vallású, nőtlen, bankhivatalnok, büntetlen előéletű, ma már szabadlábon van. A királyi ügyészség Ledérerné vádiratában a Btk. 375. §-ába ütköző s a Btk. Bk vádirat