Az Est, 1925. július (16. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra.. . 40.000 K Három hónapra : 130.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám­ára 2000 K­­eddi számára 3000 K *Ausztr­iában hétköznap és vasárnap 25 garas (2S0O o. k.) Politikai na­lap ■ FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Mra 3000korona Szerkesztőség * Ölte kerület Rákóczi út 54 Kiadóhivatal 1­­11., Erzsébet korút 18—20- CS. Fiók*kiadó hivatalok :­IV., Váci ucca 12.,­­Je, Vilmos császár út 14.­­és VII., Rákóczi út 34. Szerkesztőség Bécsben * I., Kohlmarkt 7• Kommunistákat tartóztattak le, ezúttal vérbelié­, két, nem pedig olyanokat, akik­re a fajelmélet vagy a szom­szédasszony nyelve üti rá a vö­rös bélyeget. Csudák­ csudája, ezek a kommunisták nem füstös rebusokban szervezkedtek s nem kabalisztikus jelszavak útján érintkeztek egymással, de fé­nyes nappal és mindenki szeme­­láttára bontották ki zászlóju­kat. Amikor ez a zászló felrö­pült az árbocra, hatalmas s­egpi­­,verő üdvrivalgás fogadta — nem a kommunista táborban, mert, hiszen Magyarországon néhány lágyfejű tökfilkón kívül mindenki utálattal fordul el a szovjetizmustól — az üdvrival­gás a fajvédő, soviniszta és »ösztönösen nemzeti« oldalon hangzott fel. A fajvédők emel­ték először vállukra­ a kommu­nista szocialistákat, az ő sajtó­juk nyomatta le a »vezér« ki­jelentéseit, ők csaptak zajt a kommunista zászlóbontás körül és ők üdvözölték nagy esemény­ként a kommunista szervezke­dést, csak­ azért, hogy a szocia­lista párt ellen érzett gyűlöletük kielégülést nyerjen. Csak azért, hogy a józan szocializmust gyöngítsék. Mily áron­? Az mel­lékes volt nekik. Iskolapélda ez arról, hová ve­zet a szabadjára eresztett indu­lat. A fajvédők nem tudták megbocsátani a szocialistáknak, hogy a polgári pártokkal kezet fogva mérsékelt program alap­ján a Wolff-uralom ellen fel­sorakoztak. Toporzékoló gyűlö­letük kapott az eszeveszett gon­dolaton, hogy föl kell használni a nagy szegénységet és az itt­­ott mutatkozó elégületlenséget is ezzel — a nélkülöző munkás­ságot vörös karokba kergetve — megbonthatják a szociáldemo­krata­ pártot. Így születtek meg az elégedetlen szocialisták faj­védő pajzson, így emelkedtek mind magasabbra, gyülekeztek, röpiratoztak, szervezkedtek, agi­táltak, utcai tüntetéseket ren­deztek, míg végül a rendőrség észbekapott s torkukra tette kezét. A munkásság feje most már tiszta és fertőzetlen, de az a fajvédő gyűlölet, amely a leg­újabb kommunistákat­ »megér­tette«, még mindig áldozatok után szaglász. Lédererné vallomása Kodelka meggyilkolásáról Órákhosszat beszélt részletesen megismerkedésükről, közös üzleteikről, s Kodelka erőszakos udvarlásáról Mi történt Vízkereszt éjszakáján? A bíróság Léderer Gusztávot is megidézte már a tanúnak —­­Az Est tudósítójától — A tölgyfántcai gyilkosság rém­­drámája előtt másodszor húzzák el bírókezek a halálszínű feketével szegélyezett vérvörös függönyt. Pár hétre a katonai főtárgyalás után, az asszony bűnének tárgya­lását kezdték meg ma a büntető­­törvényszéken. Amikor elhangzott a tárgyalást megnyitó bírói szó, a törvényszéki palota komor pom­pájú nagytermének faláról beles villant a lelkekbe az erkölcsi vi­lág nemi tételes igazsága : a bibiért bűnhődés jár. Hét hónapja annak, hogy a bor­zalom hidege lúdbőrözött végig az embereken, amikor a csepeli gyár éjjeli bakterének ébersége folytán napvilágra került a Léderer-há­­zaspár szörnyű cselekedete. Előke­rültek a szétdarabolt hulla egyes Az ügyészség sűrűn írott hu­szonhat oldalas vádirata beszél az egykori kaszk­os kisasszony, Léderer Gusztávné bűneiről. A­ bűncselekmény minden részleté­vel kimerítően­ foglalkozó, Léderer­né és férje minden eddigi vallomá­sát hűségesen elmondó vádiratban a királyi ügyészség 211 tanú beidézését kérte, köztük a halálraítélt Léderer Gusztáv átkísérését és asszonyával való szembesítését. Kezdi a vádirat, hogy­ az 1925. évi január hó 11 ike óta előzetes leta­r­­tóztatásban és vizsgálati fogság­ban levő Léderer Gusztávnét, szü­letett Lchwercz Máriát, aki az 1893. év január hó 11-én az ausztriai Botherman-ban született, római katolikus vallású, csendőrfőhad­nagy neje, vagyontalan, írástudó, büntetlen életű, egyrendbeli a Btk. 50.­­§-ába ütköző, a Btk. 380. § a második részei, elő a véres kofferek, a vér­foltos bárdok, kések, a halált osztó pisztoly, elő minden véres részlete a zsandárfőhadnagyék bűncselek­ményének. Előkerült minden, csak a keserves sorsot ért hentesmester keresztüllyukasztott feje pihen va­lahol a nagy Duna mélyén. A véreskezű csendőrtiszt­ a sira­­lomházban tölti hetek óta keserves napjait, — várnia kellett az utolsó szembesítésre — az asszony meg itt áll a szuronyos fegyh­ázőrök között bírái előtt, hogy számot adjon a januári eleji téli havas éjszakán, a csöndes Buda csöndes kis uccá­jában, a tölgyfauccai kis lakásban végrehajtott borzalomról. Meg szá­mot a­djon mindenről, ami ennek előtte és ennek utána történt a fel­darabolt, a kofferekbe csomagolt és a Dunába hajigált szerencsétlen áldozat körül­­tétele és a Btk. 383. §-a második bekezdése szerint minősülő csa­lás bűntette miatt mint Léde­rer Gusztávnak a tettestársát, egyrendbeli a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntette miatt, mint a Btk. 09. §-ának 1. pontja szerinti felbujtói bűn­részest, és egyrendbeli a Btk. 333. §-ába ütköző lopás bűntette miatt mint Léderer Gusztáv tettes­társát azzal v adólam, hogy Léderer Gusztávné abból a célból, hogy magának és férjének jogtalan vá­gyard hasznot szerezzen. Budapes­ten­ 1924.­­ évi december hó utolsó napjaiban, valamint 1925 január hó első napjaiban Kodelka Ferenc budapesti lakost azzal a fondor­lattal ejtette tévedésbe, hogy elhi­tette vele azt a valótlanságot, mi­ken férjének. Léderer Gusztávnak alkalma és m­egbízatás is van arra, horúi Budapesten a Hűvös völgyi­ben lakó és villát vásárolni szán­dékozó angol ismerősei részére némi milliárd korona értékű dol­­­­lárt marni az­ pénzre beváltson, mely nagy jövedelmet biztosító fényes üzlethez azonban 100 millió korona pénzre van szükségük. Ko­delka Ferenc 1925 január 6-án neki a dollárok beváltása céljaira az elérendő haszonban való osz­tozkodás reményében egy napra 70 millió koronát átadott. Léderer Gusztávné — folytatja a vádirat — 1924. évi december hó utolsó és 1925. évi január h­ó első napjain, főleg pedig 1925. évi ja­nuár hó 7-én férjét előre megfontolt szán­dékkal a kicsalt 70 millió ko­rona megtarthatása végett hosszantartó ismételt rábeszé­léssel és azzal a fenyegetéssel, hogy különben kénytelen lesz tőle elválni, továbbá féltékeny­ségének ismételt felkeltésével rábírta arra, hogy Kodelka Ferencet megölje, minek folytán Léderer Gusztáv ja­nuár 7-ét követő éjjel a náluk alvó Kodelka Ferencet Fretmtner-pisz­­tollyal való fejbel­övéssel előre megfontolt szándékkal megölte. Léderer Gusztávné január hó 7-ét követő éjjel Kodelka Ferenc tulajdonát képező két brilliáns­­gyűrűt, egy tulaezüst órát, egy arany óraláncot és egy bőr szi­­vartárcát tíz SI.OOO korona érték­ben Kodelka Ferenc, illetve, örö­kösei birtokából, azok beleegye­zése nélkül­ abból a célból, hogy jogtalanul eltulajdonítsa­ Léderer Gusztáv­val együtt elveit. Léderer Gusztáv fivére, az asz­­szony sógora, Léderer Sándor, aki 1900 szeptember 27-én Pozsony­ban született, ágostai evangélikus vallású, nőtlen, bankhivatalnok, büntetlen előéletű, ma már szabad­lábon van. A királyi ügyészség Le­dérerné vádiratában a Btk. 375. §-ába ütköző s a Btk. Bk vádirat

Next