Az Est, 1925. október (16. évfolyam, 220-245. szám)

1925-10-01 / 220. szám

c. oldal „Cinikus válasz Pestről“ Cseh laptámadás „ Az Est“ ellen Elnyomják-e nálunk a tót kisebbséget? — Mit jelentenek Prágából — Az Est tudós­íóját­ól — Az Est jelentette, hogy a prágai Cseh parlamentben a slovenszkói koalíciós pártok interpellációt ter­jesztettek elő arról, hogy Magyar­­országon elnyomják a tót nemze­tiségi kisebbséget, iskoláikat el­szedik, sőt azt­ is megtiltják ne­kik, hogy kereskedelmi levelezésü­ket tót nyelven folytassák. Éhez a távirathoz Az Est mingyárt hozzáfűzte, hogy, úgy látszik, a cseh parlamentben ilyen nyilván­való és tendenciózus valótlanság­gal akarják ellensúlyozni a cseh­szlovák földön élő magyar kisebb­ségek panaszait, amelyek már az európai közvéleményt is foglal­koztatja. Megjegyzéseinkre ma Az Est prágai tudósítójától a kö­vetkező táviratot kaptuk: Prága, szeptember 30 (Az Est külön tudósítójától) »Cinikus válasz Pestről* címen Svebla miniszterelnök lapja, az agrárpárti Venkov perbe száll Az Est-tel, amely tagadásba merte venni, hogy Magyar­­országon a tót kisebbséget elnyomják, a­int ahogy a­ cseh parlamentben egy interpelláció állította. A Venkov Az Est , válaszát egyenes sértésnek minősíti és a tények letagadását látja benne, mert »köztudomású, — írja a miniszterelnök lapja — hogy Magyarországon a leg­jobb szlovákokat börtönre vetették. Elég felsorolnunk Hrabovszki, Boor, Jírdliczka, Matejdesz neveit, de még sok más, hazafias érzésű tót is ugyan­ilyen sorsra, jutott«, így folytatja az­után a Venkov: „Sok szlovák birtokát zár alá, vették és elkobozták Magyaror­szágon. A szlovák szülők kénytelenek nyilatkozatot aláírni Magyarországon, hogy nem kívánnak tót iskolákat és ha egy szlovák panaszkodni merne, bizo­nyosan börtönbe kerülne.« (!) (IV. N.) Néhány sorban ezzel az újabb távirattal is foglalkoznunk kell. Közöljük a Venkovval, hogy a leg­jobb szlovákoknak Magyarorszá­gon való börtönre vetése annyira nem köztudomású, hogy erről ná­lunk senki nem tud. A leggondo­sabb utánjárás után is csak annyit sikerült megállapítanunk, hogy a cseh lap cikkében említett urak közül Hrdliczkát nem börtönözték be, ellenben őt a luteránus konvent elmozdította állásától, természete­sen minden kormányzati befolyás nélkül és nyilván olyan cselekede­tekért, amelyeket a konvent egy­házi szempontból megengedhetet­lennek tart. A másik három közül az egyik ellen csakugyan folyt eljárás, amely azonban nem végződött be­­csukással. Ezzel az úrral ugyanis — nem tudjuk, melyik volt a négy közül — az történt, hogy amikor a megszállás alatt volt Békéscsabá­ról a, románok kimentek, ő velük ment, majd Bukarestben, a román parlamentben mandátumot vállalt. Ott megunván a dolgot, visszajött Magyarországra és ekkor, nem tót kisebbségi volta miatt, hanem a román parlamentben kifejtett te­vékenység miatt eljárás indult el­lene. Hogy sok szlovák birtokát zár alá vették és elkobozták volna, ez egyszerűen nem igaz. Fantasztikus kitalálás az, mely a tót szülők ál­tal aláírandó iskolai reverzálisról szól, hogy pedig mi történik a pa­naszkodni merészelő tótokkal, erre csak annyit, hogy semmiesetre sem történik velük az, ami a pa­naszkodni merészelő magyarokkal Cseh-Szlovákiában. Minden to­vábbi megjegyzéstől pedig tartóz­kodunk és minden további cáfolat fölösleges azért, mert sem a sllo­venszkói koalíció említett inter­pellációját, sem a Venkov cikkét mi nem tudnánk úgy agyonütni, mint ahogy agyonüti azt egy ugyancsak ma érkezett másik prágai táviratunk, amely a követ­kezőképpen hangzik: Prága, September 30 (Az Est külön tudósítójától) A képviselőházi költségvetési bizott­ságának tegnapi ülésén a népiskolák fejezeténél az Erdős-Kárpátokból való Kurtyák képviselő fölszólalt, hogy til­takozzék a prágai kormány népiskolai politikája ellen, amely csak arra­ irá­nyul, hogy egészen elősebesítse a nép­oktatást. A magyar uralom idején egyetlen­egy tót népiskolát sem zártak be az Erdős-Kárpátok területén, most pedig a cseh kormány egyre-másra szünteti be a tanintézeteket. A csehesítés — folytatja Kurtyák kép­­viselő — olyan erőszakos, hogy egy légionárius néptanítót, aki­ föl mert szólalni ez ellen, elcsaptak állásából és egyes tanítótársai ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak, mert az elbo­csátást törvénytelennek bélyegezték. (W. N.) Az internnciós bizottság vezetője nyilatkozik az újabb tőzsdei lanyhaságról Az áreséseknek csak átmeneti jellege van — Az Est tudósítójától — A tőzsdén megint, nyugtalanító mozzanatok tapasztalhatók, olyan jelenségek, amelyek az egészségte­len áralakulás jeleit hordják ma­gukban. Minden ok nélkül állan­dóan hanyatlik a részvények ár­folyama, az emberek ismét tanács­talanul néznek egymásra, nem ér­tik, hogy amikor a kormány és kü­lönösen a pénzügyminiszter any­ucira optimista, miért mennek tönkre a körvényekbe fektetett vagyonok. Senki sem tesz semmit a megmentés érdekében, ott van az intervenciós bizottság, amelyről sokat beszélnek, de soha szó sem esik arról, hogy a bizottság tény­leg interveniált volna a tőzsdén. Megkérdeztük az intervenciós bizottság egyik tagját a tőzsdei lanyhaság okairól és a következő magyaráza­tot kaptuk : — Bécsben és Berlinben is lanyha a tőzsde irányzata, ezért nekünk sem kell szégyelnünk magunkat, hogy a buda­pesti tőzsdén áresések vannak. Az ár­csökkenés okát a gazdasági viszonyok­ban kell keresni, de az árhanyatlások nem katasztrofális jellegűek, hanem megfelelnek a­ mostani gazdasági hely­zetnek és így az Intervenciós bizottság nem is tartja szükségesnek a­ közbelépést.­­ Az intervenciónak nem is ez a feladata, hanem csak akkor kell közbe­lépnie, ha komoly bajokat lát a tőzs­dén. Igaz, nem egészséges állapot, hogy a Magyar Hitel­részvény, amelyből na­gyobb tételt nemrég 330.000 koronáért bocsátottak ki, most 320.000 koronás árfolyamon áll, tehát, alacsonyabban, mint a nemrég történt kibocsátás. De ehez sincs semmi köze az intervenció­nak, hiszen minden részvényre van vevő, ami abból is kitűnik, hogy az áresések aránylag nem nagyok.­­ Különben nincs ok a tőzsdével kapcsolatban az aggodalomra, mert igen sok re­ménykeltő momentum áll előttünk, még meg sem kezdődtek az invesztíciók, máris csökkent a munkanélküliek szá­ma. Jönnek az aranymérlegek és ak­kor látni fogja a közönség, hogy jobb iparvállalat nem vesztett el annyit arany van­yonából, mint amennyit gon­dolnak. Meg fog történni a jónapírok javára a szelekció és akkor ezek a részvények emelkedni fognak­. Csütörtök, 1925. október /„ — Az Est tudósítójától — A Pesti Napló mai számában­­ közölte, hogy egy belga-amerikai pénzcsoport elektromos centrálét akarna felállítani Budapesten és a koncesszió ellenében átvállalná a főváros külföldi adóssága tör­lesztésének terheit. Csak­ az első pillnatban hangzik ilyen fantaszti­kusnak a terv, mert hiszen szak­emberek már régen sürgetik az elktromos centrále felállítását, mert ezzel nagy megtakarításokat lehetne elérni. A szocialisták, hoz­závetőleges számítása szerint, amelyről tegnap Az Est-ben ír­tunk, évente körülbelül tíz-tizenkét millió aranykoronát lehetne meg­takarítani, ami nagyjában való­ban elegendő lenne a külföldi köl­csön évi terheinek eltüntetésére. A­­városházán most dolgozzák fel az ajánlat anyagát és azután pártközi konferencia elé fogják vinni az egész kérdést. Érdeklődtünk illetékes helyen és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az üzemeket felülvizsgáló bi­zottság jelentésében nagy súlyt vet ennek az elekdrom­os centrálé­­nak a felállítására. Hosszú oldala­kon keresztül megdöbbentő adato­kat sorolnak fel a mostani gazdál­kodás hibáiról. Azt mindenki tud­ta, hogy Budapesten drágán ter­melünk, de senki sem hinné, amit a jelentés leszögez, hogy az elavult gépek miatt éppen háromszor annyi szenet h­asz­nálunk el, mint amennyire szükség lenne. Modern gépek felállításával eze­ket a horribilis kiadásokat meg le­hetne takarítani és aranykoronák­ban súlyos milliókat jelentenének az így elért előnyök. Az bizonyos, hogy amit a kül­földi vállalkozó meg akar csinálni, ugyanazt saját üzemben végrehajt­hatjuk mi is, csupán az a baj, hogy egy ilyen elektromos centrá- re felépítése rengeteg költséggel jár. Ha csak egy kisebbfajta cen­trálét létesítünk, a­kkor­ is legalább ötven millió aranykoronát kell erre a célra fordítani. Ma úgy kül­földön, mint itthon nagyon drága, a pénz, és esetleg ezért kellene meggondolni, hogy saját üzemben, vagy pedig külföldi vállalkozó útján oldjuk meg ezt a nagyfon­­tosságű­ problémát. Az elektromos centráléra vonat­kozó jelentést az üzemi bizottság feliratban Hoór Tempis Mór egye­temi tanár vezetésével dolgozta le egy bizottság, amelyben a legkivál­­óbb szakértők vettek részt. Az egyetemi tanár és Papanek Ernő, a főváros pénzügyi szakvrtője, ebben az ügyben már, komoly tár-,­gyalásokat folytatott sőt egy íz­ben külföldre is utaztak bizonyos kérdéseknek elintézésére. A belga és amerikai tőkecsoport ajánlatát először ezek a szakértők fogják ■most áttanulm­ányozni és nagyon­ hamarosan, minden valószínűség szerint még ezen a héten a tör­vényhatóság különböző pártjainak vezérei abban­ a helyzetben­ lesz­­nek, hogy az ajánlat összes rész­­leteit megismerhetik. -------------------------------- -----------------­Psrtöözitasssmia sie pisi i Iliiről a lisp­iiiriii piisesspsrf spin­faj Szakértőik tanulmányozzál! az elektromos central felállításánál! tervét A gazdatársadalom problémái az OMGE választmányi ülésén — Az Est tudósítójától — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület i­gazgatóvá­lasztmán­y­a ma délelőtt gróf Somssich László elnöklete alatt ülést tartott, ame­lyen az elm­últ mezőgazdasági év­ről számoltak be. Mutschenbacher Emil ügyvezető igazgató ismertette a gazdatársadalom aktuális prob­lémáit, jelentette, hogy a 23 millió aranykoronás mezőgazdasági hitel feltételei olyan súlyosak voltak a gazdákra nézve, hogy azokat az OMGE vezetősége nem­ fogadhatja el, ezért intervenciójukra a kor­mány a feltételeket enyhítette. Néhány napon belül megtörté­nik a kölcsön kibocsátása a kí­vánt kedvező feltételek mellett. A kölcsön harmincöt évre fog szólni. A rövidle­­járatú hiteles kérdésében már elérték a gazdák azt, hogy a Nemzeti Bank a hat­hónapos gazdaváltókat jórészt ak­ceptálja. Szóvátette, hogy­ a gaz­dák évében nagy a felzúdulás a földadó emelése miatt. A pénzügy­miniszter azt a kijelentést tette a gazdákról, hogy a gazdaközönség kilencven százalékától nem lehet jó vallomást várni. Ezzel szemben arra hivatkozik a­z előadói jelentés, hogy a vallo­­mási íveken az egyszerű gazdaem­berek nem tudnak eligazodni. Az OMGE azt kéri a pénzügyminisz­­tertől, hogy adjon előnyöket azok­nak a gazdáknak, akik híven ki­töltött vallomási ívet adnak be, ha pedig nem lehet elérni, hogy hlvesen töltsék ki a vallomási íveket, akkor hozzák be a hozadéki adót. Megnyílt Budapest legfényesebben átalakított helyisége a Français aMaMMWHMSgBBMMBBMg kaveház W!., 328, 5*. Elsőrangú italok Francia és magyar konyha Figyelmes és sseSid E&issfölgálás Bel- és külföldi lapok Világhírű Dreher-baksör kapható E5s©a*S!2ig^ zeise Esspg^esso fekete, likőrrel és kis üvegásványvízzel 6000 korona jjj rezsgeSís tsüvé dupla ’• toaEsSsa!, vaj. Cellás, zsemlye­­ és ásványvist ©OCO feorosea?

Next