Az Est, 1926. január (17. évfolyam, 2-25. szám)

1926-01-03 / 2. szám

Vasárnap, 1926. január 3. Vázsonyi Vilmos újévi nagy beszéde a mar­annui kormányról, a Stádiumról és az örök tomboláról, a szovjet­ fasizmusról, a frankhamisításról és egyéb „hazafias felbuzdulásban“ elkövetett bűntényekről A reakció tűzlángjai vesznek körül bennünket! — Az Est tudósítójától — A Nemzeti Demokrata Párt újév nap­jának délelőttjén meleg ünneplésben részesítette­­a párt vezérét,Vázsonyi Vilmost. A Központi Demokrata Kör tágas helyiségeit zsúfolásig megtöl­tötte a demokrata polgárok tömege. A párt...nevében Benedek János üdvö­zölte­ a pártvezért, majd a községi de­mokrata párt nevében Baracs Marcell köszöntötte. A marannus kormány Az­ üdvözlésekre Vázsonyi kos­- Szabb beszéddel válaszolt. — Az elmúlt esztendőben — mon­­tflotta — a reakció árvize s­gyre jobban előrenyomult. Ezt az árvizet nem okozta semmiféle szomszédnak az indolenciája, ezt a­z árvizet a magunk bűne hozta m­ reánk. Immár kezd szertefosz­lani az a legenda, amelyet buzgón terjesztettek azok, akik ennek hasznát­­vették. Terjesztették a le­­ífindát, hogy ez a kormány csak ászaira meaktjips, ez ,a kormány tulajdonké­ppen egy marannus kor­mány, an­­ely titokban megőrzi ősi —­ szabadelvű hitét, és odahaza igázi isteni tiszt­elet el tart régi szabad­ívű Istenének. — Két oldalról terjesztették ezt a legendát. Egyrészt terjesztette maga a kormány, amely minden erőt és irányzatot­ a maga számára szeretne lefoglalni és monopolizál­ni, tehát még a szabadelvűséget is csak úgy akarná eltűrni, ha azt építőU engedélyezheti, mint a­­mo­­zikat. Terjesztették másfelől a­ le­gendát azok, akiknek ez a legenda nagyon jólesett, akiknek kapóra jött és akik ezzel magatartásukat akarták alátámasztani. Most erről a legendáról kezd lehullni a lepele­lemről van szó­, országos nagy ve­szedelem ellen szólította sorompó­ba a nemzeti közvéleményt. Hát arról nem kell értekezést írni, hogy salus respublicae suprema lex. Egy azonban bizonyos, hogy az állam veszedelmét nem­­ szabad hamisítani. Nemcsak frankot nem­ szabad ha­misítani, de az állam veszedelmét sem. (Élénk helyeslés.) — Itt nincs többé forradalmi ve­szedelem. Nincs olyan őrült ember az or­szágban, aki forradalmat akar­na, csak olyan őrült emberek vannak, akik játszanak a dik­tatúra, a jobboldali forradalmi államcsíny gondolatával. De olyan futóbolond nincs, aki vissza akarná idézni a forradalmat, mert itt mindenkinek meg kell ér­teni, hogy a forradalomnak és reakciónak örökös körforgása egy ország szabadságának, gazdasági életének teljes megsemmisítését jelenti és ebben az országban egy­úttal a magyar reményeknek meg­semmisítését is. (Élénk helyeslés.)­­ Itt nincs más felfagy­verzett hatalom ebben az országban, mint az a hatalom, amely az alkotmány­nak alapján áll és az alkotmányra felesküdött. Ha az 1920. évi I. tc.­­ben gyökerező ú­i alkotmány oly szent volt, hogy erőnek bizonyult még a koronás királlyal szemben is és az erre az alkotmányra letett eskü bizonyult a legerősebb eskü­nek, akkor most mi hivatkozunk erre az új alkotmányra, mint erő­forrásra és ebben az alkotmányban és az alkotmányra letett esküben elegendő biztosítékot találunk a diktatúráról és a magyar fasizmus­ról szóló fecsegések ellen. Ez az alkotmány, amely elég erős volt a koronás királlyal szemben, bizonyára még erő­sebb lesz a kalandorok kísérle­tével szemben. Fasizmus — polgári szovjet — Nevetségesnek tartom, ha Ma­gyarországon fasizmusról beszél­nek. A fasizmus ugyanazon gondo­latkörből származik, mint a bolse­vizmus. Paradoxonnal azt mond­hatnám: a bolsevizmus nem egyéb, mint proletár fasizmus és a fasiz­mus nem egyéb, mint polgári szovjet. A kettő között különbséget nem látok. Mindkettőnek alapja a­ gyű­lölet az igazi demokráciával szem­ben, amely nem tölti a zsarnokokat és diktátorokat és amelynek alap­­ja nem a hatalmak szétválasztása, hanem a hatalmak korlátozása is. Mindkettőnek közös vonása, hogy* torz, törpe helyi szervezetekkel és fegyveres csoportokkal akarja he­lyettesíteni a nép nagy és igazi al­kotmányosságának megnyilvánu­lását, a szellemi és erkölcsi erők szabad kibontakozását, a reprezen­tatív alkotmányt.­­ De ha bárhol sikerült is ezt a játékot lefolytatni és a nagy or­szágok kibírják még ezt a kalan­dot is, Magyarország nem enged­heti meg magának ezt a fényűzést. Magyarország feldarabolt, ország. Annyira megcsonkították , az or­szágot, hogy a trianoni határok között még az árvizek ellen sem képes magát kellően megvédel­mezni. — Beszélhetünk-e mi diktatúrá­ról, vagy fasizmusról ilyen kör­nyezetben? Nekünk széttagoltsá­gunkban más vágyaink, más remé­nyeink és más céljaink is vannak, mint egyéb, boldogabb nemzetek­nek. A diktatúra vagy fasizmus erőt jelenthet befelé, de gyengesé­get jelent kifelé. A diktatúra vagy fasizmus szo­morú győzelem, amit egy új cézár, a maga fegyvertelen né­pén arat. — És ha a római cézárok diadal­menetét ábrázoló festményeken és szobrokon ott látom az oroszláno­kat, melyek a­ cézár diadalszekerét húzzák, az ilyen új cézárok diadalsze­­kerét csak alázatos és hízel­kedő kutyák vonszolhatják. — Nekünk erőre van szükségünk, amely kifelé is hat, tehát nem dik­tatúrára, amely kifelé félénkké és erőtlenné tesz. Feszítő ereje, egye­sítő ereje, támadó ereje, irredenta ereje csak egynek van: az egyenlő jognak, a demokráciának és szere­tetnek, minden más csak ámítás! Vázsonyi Vilmos Stádium és tombola — Széchenyinek v­an egy halha­tatlan munkája, a '■»Stádiuma, és ennek a kormánynak, amely élet­hálál harcot hirdet a fajvédők el­len, van egy halhatatlan ténye : a hivatalos lapot nem tudja másutt nyomatni, csak a faj­­védő »Stádiumánál. — Van egy másik ténye is a fa­» Védők dacos ellenfelének, a kor­mánynak. A fajvédők szántóra engedé­lyezte az örök tombolát. "Az örök to­bolást már eddig is engedélyezte számukra, bántódás és megtorlás nélkül végezhették romboló munkájukat. De most megkapták tőle kegyként a pénzt ontó, a valódi pénzt ontó örök tom­bola monopóliumát is.­­ Óriási verseny folyik az egyes miniszterek között, hogy melyik legyen az első annak bebizonyítá­sában, hogy ő üldözi legjobban a­­fajvédőket. A hivatalos lap el­ajándékozása­ és az örök tombola nemzeti ajándéka u­tán követke­zett a harmadik ajándék : a népjóléti miniszter 16 esz­tendőre bérbeadta az újév kü­szöbén a fajvédők vezetése alatt álló MOVE-n­ak a sza­badi­­övingesektől­­ elkobzott Podmaniczky u­tcai palotát. ' Klébébb&g karácsonyi cikke —. A J^n^yejfatásban- agolfban —■ & előleg­ek egyéniségének termé­szete Szerint; gr egy brrhosszal­el­kenek érkezett be a fajmagyarság kiváló’kébi­ isej öle:. g­rőt Ki­ebel­s­­berg Kunó: ~Ő már külföldön is ■szerzett magának érdemeket, ami­kor Genfbe bőröndjében vitt magá­val hamis érveket, amelyeket a külföldön akart­­ értékesíteni. A külföldről hazatérve, felbuzdulva a bőröndjével elért nagy sikerén, kinevezte magát a reakció köz­pontjának. Megérezte kitűnő szi­matjával, hogy most érkezett el az érvényesülés ideje. Nem érte be te­hát a kurzussajtó támogatása kö­rül már megszerzett nagy érdemei­vel, hanem karácsony napjára, ■mint sajtóközpont, az ország összes vidéki ébredő lapjait megajándé­kozta egy mélységes gondolatokkal teli politikai értekezéssel. Idősze­rűen arról elmélkedett, hogy az állam, a parlament és a többségi elv régi fogalmai idejüket múlták.­­­ A gyengébbek számára azt az illúziót keltette ezzel a kitűnő kul­tuszminiszter, mintha fejtegetései­vel alá­ akarná támasztani a faj­védők diktatúrát követelő rikolto­­zásait. Mikor azután ez a hatás mutatkozott és a státuszbölcstől számonkérték a karácsonyi elmélke­déseit, az őt jellemző ártatlan nai­vitással kérdezte : hogyan is lehe­tett őt ennyire félreérteni ! Ő csak annyit akart mondani, hogy a bol­sevizmus, a jó öreg bolsevizmus ellen minden eszközzel szabad és lehet védekezni. Ámde a státus­bölcs elfelejtette, hogy aki Mon­tesquieu, Tocquille, vagy talán leginkább Macchiavelli magasla­tára emelkedik :­­az jobban cselek­szik villa, ha elmélet­i értekezéseit a Tudományos Akadémián, vagy a Történelmi Társulat­ban tartja meg és nem­ vidéki ébredő lápokban he­lyezi el, ahol Montesquieu, Toe­­inillo és Macchia.vßlfi■ helyett in­­kább Eckhardt tanaival hozzák összeköttetésbe. . . — A tisztelt kultuszminiszter úr azt mondotta, hogy nagy veszede­ 3. oldal. Hamis frankok, szokolok és hazafias felbuzdulás­ ­ Megnyugtathatjuk a környező államokat: itt eddig nincs komoly magyar irredenta. Az Erger-Berger hangjai mel­lett még sohasem nyertek nem­zeti háborút. És akik a szokol- és frankhamisí­tást nemzeti lobogóba akarják be­göngyölni, azok hamis szokáson és hamis frankon eddig még a nemzet­­elvesztett területének egyetlen négyzetme­­lliméterét sem szerezték vissza. És nem egyéb, mint szem­fényvesztés az a másik állítólagos irredenta sem, amelyet azok hir­detnek, akik barátságos eszmecserére ültek le egy asztalhoz Guzával. Mi tehát nem bevádoljuk őket a külföld előtt, hanem ajánljuk őket a külföld szeretetébe, mert az erők megbontásával, a szakadatlan gyű­lölködések hirdetésével megakadá­lyozzák a nagy nemzeti célok el­érését. — Igaza van a kultuszminisz­ternek: van egy veszedelem az or­szágban és végcél — ennek a vesze­delemnek az elhárítása. Van egy veszedelem: annak a moral Insanitynek a terjesztése, amely szerint m­iin­­dent meg szabad csinálni, ha valaki az úgynevezett hazafias felbuzdulásra hivatkozik. Ezzel a veszedelemmel szemben a végcél: a régi­ jogi eszme és erkölcs tisztaságának és ragyogásának helyreállítása, hogy itt ismét érde­mes legyen élni és politikailag küz­deni. (Élénk helyeslés és taps.) — Akik egyre azt kutatják, hogy az ellenzéki harcok miért meddők, azok vakságot színlelnek és nem akarják megtalálni az igazi okot abban, hogy az emberekből kiveszett a hit, a remény, mert nem bíznak a jognak erejé­ben, nem bíznak a szellemi és er­kölcsi fegyverekkel vívott politi­kai harcoknak eredményességében. — Igen, van egy nagy veszedel­me ennek az országnak, valóság­gal k­ul­túr­veszedelem. És aki a kultúrának a minisztere, annak el­sősorban ez ellen a veszedelem el­len kell harcolnia. Ez a veszedelem az erkölcsi érzéknek az az eltom­­pulása, hogy lehetséges bűnöket elkövetni és elkövetvén a bűnöket, egy olyan szent fogalomra hivat­kozni, mint a haza és a haza­szeretet. — Ismerjük a múltból — amely már, remélem, csak szomorú em­lék -az úgynevezett hazafias fel-Bélvenyheség gyomor- és bélhurut, vakbélgyulla­­dásra való hajlamosság esetén a termé­szetes „Ferenc­ József“ keserű­víz gyorsan és fájdalom nélkül megszünteti a­ hasiszer­­vek pangását. Sok évi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József-víz haszná­lata a bélmű­ködést kitűnően szabályozza. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerü­zletek­­en

Next