Az Est, 1926. február (17. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-28 / 48. szám
Vasárnap, 1926. február 26. Megmenekült az »Ősember élete« a megsemmisítéstől J A bizottság ma délelőtt döntött. Egy lakatos mester idézte fel az egész ügyet Az Est tudósítójától . A Dugonics utcai iskola tornatermében ma délelőtt volt a helyszíni szemle Kernstok Károly kifogásolt freskója ügyében. Kilenc órakor érkezett meg a főváros autóján Buzáth János alpolgármester, Liber tanácsnok, valamint Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója és már vártak rájuk a képzőművészeti bizottság tagja, meg azok, akiket a bizottság szakértőkül kijelölt. Ott volt Szakáll Béla, Horváth IV. Károly, Müller illatszergyáros bizottsági tagok, sőt egy városanya is.. dr. Dittler Gusztáváé, a szocialistákat Bresztovszky Ede, Bechtler Péter képviselte, egy festő: Csánky Dénes és egy szobrász: Tóth István, mint a hivatalos művészet képviselői kértek helyet a kis bizottságban. Megjelent Wildner Ödön volt tanácsnok, jelenleg bizottsági tag is, akit, amikor Buzáth meglátott, nevetve üdvözölt: — Mint bizottsági tag, vagy mint vádlott jelensz meg a szakértői szemlén? Wildner Ödön tanügyi tanácsnok korában ugyanis a főváros modern iskolapolitikáját kiépítette. Nevéhez fűződik sok nagy alkotás és a Dugonics utcai iskolát is ő irányítása mellett építették fel. A Dugonics utca, szegény házai között pompásan emelkedik ki a gyönyörű, imponáló épület, amelyen igazán meglátszik, hogy a művészet, iránt rajongó emberek helyes bőkezűsége emelte. Wildster megértette a tréfát, kedvesen meghajolt és úgy válaszolt: — Ha megengedett, mindkét minőségben vállalom a felelősséget! Öt megrongált freskó A bizottság azután, felment a negyedik emeletre, a tornaterembe. Kernstocknak a gyermekek erkölcsére veszélyesnek proklamált képe a bejárat fölött van. A bizottság tagjai előrementek, azután a terem közepén megálltak és sokáig vizsgálták a képet. Mindenkit az első pillanatban megkapott az ritmus, amely valósággal végigzeng az egész képen, amelynek reprodukciója tegnap jelent meg Az Est-ben. A szép freskó tele van mészfoszlányokkal. A tornatermet másfél évvel ezelőtt bemeszelték, a munkáknál annak idején nem fedték be vászonnal vagy papírral a freskót. A szobafestő nem sokat törődött a falfestménnyel, amely most tele van spriccelve. — Hallatlan — mondották a bizottsági tagok, — hogy szabad így bánni a műalkotással. Buzáth alpolgármester is a fejét rázta, de azután szokásos humora vett erőt rajta. — Még háromszor kell meszelni a termet és akkor a mostani problémával nem kell foglalkozni, a kép önmagától eltűnik. Csánky megvizsgálja, hogy ki lehetne javítani a képet? A freskó valóban siralmas állapotban van. Az alakok tele vannak foltokká, különösen a kép felső része, amelyik eget ábrázol, szinte egészen fehérre van meszelve. A képet girland futja körül, amely olyan színezetet ad a munkának, mintha keretben lenne. A mázosok erre sem voltak tekintettel és pemütjük mindenütt bekapott a finom díszítésbe, úgy hat az egész, mintha barbár kezek szándékosan akarták volna megrongálni. Liber tanácsnok rögtön érdeklődött. — Ezeket a foltokat nem lehet eltüntetni? — kérdezte. Csánky Dénesben felülkerekedett a festő és már létrát is kért. A festmény alatt egy szekrény állott, annak tetejére mászott, egy súrolókefét kért és úgy próbálta eltávolítani a mészfoltokat. Ez a munka bizonyos időt vett igénybe és ekkor már a bizottsági tagok külön csoportba verődve beszélgetni kezdtek a képről. Tóth István haragudott legjobban A szakértő bizottság tagjai közül legjobban Tóth István szobrász haragudott. Hangosan magyarázta, hogy egy értelmetlen, rossz iskolának az alkotása a munka s a képről bizony igen lesújtó kritikát mondott. Szerencsére azonban más szakértők is voltak jelen, akik a festményt egészen más szemmel nézték s a szobrász sajátos felfogása nem nagyon tudta meggyőzni a többséget. Wildner Ödön, ész. Dimer Gusztávnénak magyarázta a modorn piktúra fejlődését. Egy másik csoportban az alpolgármester tanácsnok s a Szépművészeti Múzeum igazgatója, nézegették a munkát. Meg kell jegyezni, voltak olyan hangok, amelyek, azt mondották, hogy nem volt éppen szerencsés gondolat, az aktokat a tornaterem falára felfesteni, de az igazság kedvéért ki kell emelni, hogy az egész szakértői szemlén egyetlenegyszer sem hangzott el olyan követelés, amely szerint a képet le kellene vakarni, vagy bármi módon el kellene távolítani a tornaterem faláról. Vadak és egyéb félmeztelen törzsek a folyosón Különböző csoportok képzőművészeti vitája mindinkább elmélyült és mindenki a saját nézetét igyekezett a másikkal megértetni. Egyszerre csak arra ügyelt fel mindenki, hogy Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója megindult a kijárat felé. Mindenki követte , egy percre úgy látszott mintha az egész vizsgálatnak már vége volna. Pedig erről szó sem volt. Petrovics csak a folyosóra kalauzolta a társaságot, ahol különféle néprajzi táblák vannak felaggatva. Ott voltak a kannibálok, afrikai, ausztráliai törzsek , egyáltalában nem öltöttek magukra prérabundét, hanem olyan divatot viseltek, amilyen a forró égöv alatt szokásos. — Kérem — mondotta a főigazgató, — akkor talán ezeket a képeket is e kellene távolítani! Tulajdonképpen ekkor terelődött csak a beszéd a kérdés lényegére. Eddig senki sem beszélt arról, hogy a kép erkölcsös vagy erkölcstelen, mindig csak a művészeti szempontok szerepeltek a vitában. Ezután ebből a szempontból is megnézték a képet és konstatálták, hogy a festő ügyelt arra, hogy munkáját a gyermekek is látni fogják és ilyen szempontból semmiféle kifogásolni valót nem lehet találni a munkában. Wildner Ödön magyarázta az egyik csoportnak: a Reinstokot igazán nem lehet ha állítani úgy, mintha valami erkölcstelen vagy perverz ember lenne, sőt ellenkezőleg, egyetlen egy munkájában sem lehet ilyen vonást felfedezni. A kéjencek bizonyos fokig elpuhultak, Kenutoknak pedig minden műve valósággal duzzad az erőttől. Bresztovszky Ede ehez hozzáfűzte: __ Én nem most látom először a képet, s amikor először megnéztem, a diákok éppen gyakorlatoztak. A tornatanár természetesen nem hagyta abba a tanítást és én a fejük fölött néztem Kentsiék munkáját. Valami bámulatos összhang volt a kép és az előttem tornászó gyerekek között. Mintha egy ritmusba olvadtak volna össze. Ekkor éreztem, hogy a művész igazán jól oldotta meg feladatát. Tíz iskolaszék sem követelte a kép eltávolítását Ott volt a szemlén az iskola igazgatója is. Az Est munkatársa érdeklődött nála, hogy miképpen indult meg ez a furcsa botrány és az iskolaszék valóban az eltávolítás mellett foglalt-e állást? Az igazgató a fejét rázta: — Szó sincs erről — mondotta — csupán az történt, hogy egy lakatosmester, aki nem tudom, hogy hogyan került be a tornaterembe, meglátta a képet és neki az valóban nem tetszett. Az iskolaszék ülésén felszólalt és egyedül ő kívánta a kép eltávolítását. Az iskolaszék ezt a kérést egyáltalában nem akceptálta, hanem olyan határozatot hozott, hogy a kép művészi értékének felülvizsgálására megkéri a képzőművészeti bizottságot. Ilyen irányban tettünk előterjesztést és ennek az eredménye a mai szemle. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a kép eltávolítását az iskolaszék egy percig sem követelte. 7. oldal m Tanácskozás és döntés Buzáth tanácsnok azután maga mellé vette Liber tanácsnokot, Petrovics Eleket, Csánky Dénest, a bizottsági tagok közöl Szakáll Gérét és Horváth IV. Károlyt, majd később többen is csatlakoztak hozzájuk és azután megvitatták a teendőket. Körülbelül húsz percig tanácskoztak, s azután meghozták a döntést. A döntésről Liber tanácsnok a következőket mondotta nekünk: — A bizottság egyhangúan, amellett döntött, hogy a kán eltávolítása iránt semmiféle lépést nem tesz, mert a kép művészi értékű. A szakértői szemle alapján jelentést fogunk készíteni, amelyet nyilvánosságra hozunk és amelyet a képzőművészeti bizottság is letárgyal. Buzáth János alpolgármester távozóban még megjegyezte: " Ha valakit felelőssé lehet tenni, hogy ezt a képet állították oda a diákság szeme elé, úgy csak azokat illetheti szemrehányás, akik ezt annak idején megengedték, most azonban barbarizmus volna a képet eltávolítani, így azután valóban elkerülték azt a kultúrbotrányt, hozy- Kernstok Károly szép munkáját csak azért, mert az egy lakatosmesternek véletlenül nem tetszett, megsemmisítsék az Urnák 1926. esztendejében. Pajzs Ödön Nincsics hétfőn Párizsba érkezik, hogy Briend-nal tanácskozzék spártzs, február 5. (As Est külön tudósítójától) Nincsics jugoszláv külügyminiszter valószínűleg hétfőn fog Párizsba érkezni és keddre már találkozást állapított meg távirati úton Briand miniszterelnökkel.W. Ed upmobile Kiváló alváz, megfelelő lóerő, négy kerékfék, mesés rugózás és ballon-gumik biztosítják a zökkenés nélküli kellemes menetet, az új hathengeres Hupmobile-nél, mely kocsi így épült több évtizedes tapasztalat alapján, miért is csak jól járhat, ha egy négyajtós Sedan-t, vagy egy ötüléses nyitott Touring-ot vásárol a ’’VELOX” Budapest.V. Ker., Dorottya ucca I.sz. (Hitelbank-palota). Telefon: 75—78