Az Est, 1926. március (17. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

oldal T gróf Teleki Pált kompromit­tálná. Ugyanez a képviselő azt állítja, hogy­­ nekik tudomásuk van arról, hogy Berlinben ki érintkezett Schulzéval és ez az ember szin­­tén nem Teleki Pál. Hogy a kománypárti köröknek mindezeket az értesüléseit mikor fogják nyilvánosságra hozni, azt még nem tudják. Miért nem szilal fel Apponyi? Mint említettük, meglehetősen izgatja a képviselők érdeklődését az a körülmény, hogy gróf Teleki Pál háromórás lá­togatást tett gróf Apponyi Al­bertnál és ezek után gróf Ap­ponyi kijelentette, hogy Beth­len genfi elutazása előtt nem szólal fel. Apponyi ma egyike volt azoknak, akik a Házban megjelentek. Első­nek gróf Zichy Jánossal beszélge­tett hosszasan, majd őrgróf Palla­­vicini Györgygyel, azután gróf András...)/ Gyulával. _ * A legitimisták valósággal megdöbbenéssel fogadták azt a Shirt, hogy Apponyi most eláll a szótól. Maga Andrássy is nagy el­cso­dálkozását fejezte ki ezen és a le­gitimisták általában azt ta­rtják, hogy ezzel a frankvita erejében gyengülni fog. Apponyi azonban kijelentette munkatársunknak, hogy Bethlen elutazása előtt semmi­esetre sem beszél, mert nem akarja, hogy az esetleges genfi eseményekért felelősséget há­rítsanak reá. A képviselők arról vannak meg­győződve, hogy Apponyinak ez a megváltozott elhatározása közvet­len összefüggésben van a gróf Te­lek Pállal folytatott, beszélgetésé­vel. Ma döntenek a Ház elnapolásáról Nagy mértékben foglalkoztatja a politikai köröket a­ kormánynak az a terve, amelyről különben Az Est elsőnek emlékezett meg, hogy­ a Házat Bethlen távollétének idejére elnapolják. Hogy az elnapolás csakugyan megtörténik-e,­­ vagy nem, arról még nem döntöttek és a döntést valószínűleg a mai nap folya­mán hozzák meg. Az Est munkatársának érdeklő­­d­ésére illetékes helyen kijelentet­ték, hogy -­o­r a gróf Bethlen István miniszter­elnök szerdán vagy csütörtö­­j­­kön utazik el .Elutazásának időpontja még ha­­ározottan nincs megállapítva. " Scitovszky Béla házelnök az elnapolásról a következőképpen Nyilatkozott munkatársunknak: ji _ Erre vonatkozólag eddig még­­ semmi elhatározás nincs. Az elnapolás valószínű, de az el-­­ napolás napja még bizonytalan. Kubinek István előadó a­á­i a következőket mondta:­­ — Az elnapolás gondolatával szem­­­ben az a terv is felmerült, hogy a 'Sas tartson ülést. Az elnapolást azon­ban valószínűbbnek tartjuk. A mi ér­tesülésünk is arról szól, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök esetleg csak csütörtökön utazik el. Almásy László az következőket mondja:­­ — A Ház üléseit a legközelebbi na­­­pokban elnapolják, de hogy mikor, az még nem bizonyos. Két nap óta nem­ beszélhettem Bethlen István gróf miniszterelnök úrral és most várom, hogy ezt a kérdést vele meg­tárgyaljam. Volt olyan vélemény is, hogy a Házat tulajdonképpen­ nem kell elnapolni­ és a miniszterelnököt , genfi tartózkodása idején helyettese képviselje a parlamentben.­­ Ezt a felfogást azonban nem osztotta sem a miniszterelnök úr,­­ sem a párt, amelynek az az egybehangzó nézete, hogy a frankügy tárgyalásánál a mi­niszterelnök feltétlenül legyen jelen a Ház ülésén. Most tárgyalok a mi­niszterelnökkel, mert még nem tu­dom milyen az útiprogramja. Ezekkel a nyilatkozatokkal szem­­ben az ellenzéknek ma reggel a következő, értesülése volt ! Gróf Bethlen István miniszter­­elnök feltétlenül szerdán akar elutaz­ni, ezért a Házat már holnap elnapoltatja. A holnapi ülést a kormány oly­képpen tervezi, hogy egy hosszú­járatú kormánypárti szónok le­foglalná az illés nagyobb részét, azután felállana gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök és hosszabb nyilatkozatot a frankügyről­ tenne Ház Azután indítványoznák a elnapolását. Úgy az ellenzéken, mint a kor­mánypárton igen sokan amellett vannak, hogy a Házat ne napolják el, hanem amennyiben a genfi sze­replésnek ártalmára lehetne a frankügy folytatólagos tárgyalá­sa, az ország súlyos gazdasági helyztére való tekintettel a miniszterelnök távolléte ide­jén tárgyaljanak gazdasági kérdéseket, elsősorban a nyug­­díjvalorizáció letárgyalását kívánják. Igaz, hogy Bod János pénzügymi­niszter sincs itthon, ezt a javasla­tot azonban Pesthy Pál igazság­ügyminiszter is képviselheti, mi­után annak benyújtójaként ő sze­repelt. Arra vonatkozólag, hogy Bethlen miért foglalt állást az elnapolás mellett, az ellenzék úgy tudja, hogy V­ . ennek oka Vass József helyet­tes miniszterelnök magatartá­sában keresendő. A helyettes miniszterelnök, aki a kérdés egész anyagát nem ismeri. Most érkezett 125 darab . TABRIZ garantált valódi perzsaszőnyeget adunk el, legfinomabb minőségekben, cso­daszép kivitelben, versenynélküli olcsó, szabott árakon, cégünk alapításának 50 éves jubileuma alkalmából és pedig: 200 m széles, 3­0 m hosszú... 13.500.000 K 2­­50 m széles, 3’50 m hosszú... 16,500.000 K 275 m széles, 3­75 m hosszú... 18,000.000 K 3­ — m széles, 4‘0 m hosszú... 23,500.000 K Finom valódi összekötőszőnyegek 90 X1-40 m 1,400.000 K-tól feljebb Megtekintés és felvilágosítás vételkényszer nélkül. Kívánságra előnyös fizetési feltételeit ffE | IIIV, Váci ucca 1 ■H a Ei H­ll Alapítva 11869. * * *r.* Kedd, 1926. március 2. aligha volna abban a helyzetben, hogy a vita folyamán a távollevő kormány­elnökét helyettesítse, bár Bethlen számára talán mi sem vol­na kellemesebb, mintha távollété­­ben ilyen módon az egész vita vé­get érne. Az ellenzék értesülése sze­rint állítólag ez az oka annak, hogy a kormány minthogy a gaz­dasági javaslatok kellő számban előkészítve nincsenek, az elnapolás gondolatát fogadja el. Wimnischgratz már 1922-ben hamisított kliséket mutatott Frieddrichnek Friedrich István érdekes kijelen­tést tett ma a Ház folyosóján. Amikor Az Est munkatársa aziránt érdeklődött nála, hogy mit tud a Windischgratz-féle feljegyzésekről, így válaszolt: — Ezekről én nem beszélek, egye­­­­bekben Windischgrätz az én szá­momra nem sok szját mondhat, mert hiszen nálam 1922-ben járt, elmondta az egész hamisítási tervet és már kész kliséket is mutogatott. Az ellenzéki képviselők sorában nagy felháborodást keltett úgy gróf Teleki Pálnak, mint Ulain Ferencnek a magatartása­­— Ezek az urak nemzetgyűlési képviselők, — mondották ma dél­előtt, — ha valami van a birtokuk­ban, ami a bűnügy kiderítéséhez hozzájárulhat, azt kötelességük­­úgy a nyomozó hatóságoknak át­adni, vagy a Ház asztalára letenni. A szociáldemokraták Bethlen genfi útja ellen A szociáldemokrata párt parla­­mneti frakciója és a pártvezetőség március 1-én délelőtt Farkas Ist­ván­ képviselő elnöklésével ülést tartott, amely­en megbeszélte a frankvitában való felszólalásait és kijelölte azokat a szónokokat, akik a vita folyamán a nyolcórás ülé­seken felszólalnak. A politikai hely­zetről Peyer Károly nemzetgyű­lési képviselő referált. A parla­menti frakció a frankügy újabb eseményeire való hivatkozással megállapítja, hogy a kormány magtartása mindennap újabb meg­aláztatásban részesíti az országot, amikor bizonyos személyek kihall­gatását egy idegen hatalomnak a folytonos közbelépésére rendeli el. A nyomozóhatóságok a kormány magatartásához szabják a maguk felfogását, ezért ismétlődnek ama botrányos és tűrhetetlen jelensé­gek, hogy a kiadott vádirat és a le­folytatott nyomozás után újabb és újabb tények jutnak kötudomásra, amelyeket pedig eg­y elfogulatlan és érdektelen kormány mindenkép elkerült volna. Mindez megerősíti a szociáldemokrata pártnak azt a felfogását, hogy a frankügyet csak­is teljesen érdektelen és elfogulat­lan kormány likvidálhatja. A szo­ciáldemokrata párt a maga eddigi magatartására való hivatkozással, a legélesebben tiltakozik az el­len ,hogy gróf Bethlen István miniszterelnök és kormánya Magyarországot képviselje a Népszövetség genfi ülésén, mert a miniszterelnök és a kor­mány a frankügyben tanúsított magatartásával és abban való sze­replésével elvesztette erkölcsi jo­gosultságát arra, hogy­ az országot képviselje. Az országra csak mérhetetlen anyagi és erkölcsi kár származha­­tik abból, hogy a miniszterelnök a maga se­mélyes peresztizsét több­re becsüli az ország valóságos ér­dekénél és végre nem látja be, hogy a kormányhoz való görcsös ragasz­kodásával az országot kül- és bel­politikai szempontból egyre súlyo­sabb helyzetbe juttatja. A szociál­demokrata párt egyetlen kivezető útnak újból a kormány haladékta­lan távozását jelöli meg, amely al­kalmas lehet arra, hogy az ország veszélyeztetett érdekei megóvás­án­­­nak. Több mint negyven ellenzéki fran­ha lesz a frankvitának Parlamenti tudósítónk jelenti, hogy a frank vitához ellenzéki­ ol­dalról Farkas István­ után fel van, hivatkozva Pallavicshi György őr­gróf, Pikter Emil, Rupert Rezső, ezenkívül még negyvenhárom kép­viselőnek bírják az ítéletét, hogy a vitában résztvesznek. Tomescu vasévezér Fejét levágták 1 A bukaresti egyetemi klinika vizsgálata szerint a bandita koponyája rendes Bukarest, február 28 (Az Est tudósítójától) Jelentettem volt, hogy Tomescut, a hírhedt rablóvezért, aki hosszú idő óta garázdálkozott ,-Romániá­­ban és szinte csodával határosan tudta mindig kikerülni üldözőit, Targoviste mellett a cucutenii me­zőn egy csendőrgolyó megölte. A bandita fejére százezer, lel volt ki­tűzve. Ezt az összeget most az a pásztor fogja megkapni, aki­­­ csendőrséget rászabadította a rab­lóra. A rablóvezér leterítése után meg­jelentek a hatóság emberei a hely­színen és intézkedtek a hulla el­takarítása iránt. Mindenekelőtt felsőbb rendelet alapján a fejet elválasztották a törzstől. A felsőbb rendelet ugyanis azt kí­vánta, hogy le kell vágni a ban­dita hullájának fejét, hogy a bu­karesti egyetemi klinikán meg­vizsgálhassák, milyen frenológiai elváltozások rendelték el számára élete ilyen végződését. A hullánál megjelent a bandita öreg anyja és leroskadt mellé. Két keze közzé fogta a levágott véres fejet és jajgatva mondta: _ — Fiacskám, Micule drága, hát ezért szültelek, hogy Florea (Tö­mésen régi szeretője) eláruljon ? ! És hogy lelőj­jenek a zsandárok?! Sokáig nézte a véres fejet, majd föléje csuklóit és csókolgatni kezd­te. Úgy vonszolták el sógora és nővére a zokogó anyókát. Egyébként a környék lakosai nem akarják megengedni, hogy Tomes­cut az ő temetőikben földelék el. — Ne piszkoljátok be halottato­kat! — mondják a parasztok — adjátok a kutyáknak! A nép attól a perctől kezdve, hogy Tomescu meggyilkolta Bratu gazdálkodó feleségét, aki nem­­ akart neki pénzt adni, kiábrándult Tomescuból és többé nem segítette. A banditáról előbb azt tartották, hogy a gondviselés küldte őt a szegények segélyezésére s ezért szinte babonásan tisztelték, mikori azonban megtudták róla, hogy pénzért meggyilkolt­a egy közülök való ember feleségét — elfordul­tak tőle. Csak így került a­ csend­őrök fegyvere elé. A bandita levágott fejét tegnap vizsgálták meg a bukaresti egyetemi klinikán. Az orvosi szakvélemény szerint a koponya semmiféle rendellenessé­get nem mutat: egészséges, ép, fia­tal, rendes emberi fej, melynek agyvelejéből sem lehetett valami különösebbre következtetni. A test eltemetéséről és főleg an­nak helyéről m­ég nem történt in­tézkedés.

Next