Az Est, 1926. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-07 / 77. szám

Szerda, W26 április 7. Idő előtt erőszakosan ért véget az MTK-FTC-meccs Lerúgott játékosok, gyenge bírói vezetés, rendőri beavatkozás — Az Est tudósítójétól — Hú­svét vasárnapján, mont előre­látható volt, a főváros közlekedése ismét megbukott. A kora délutáni­­órákban ezrek és ezrek ostromol­ták a Népszínház utcán végig a Hung­ária úti pálya felé tartó vil­lamosokat, amelyek azonban már zsúfolva indultak el végállomásuk­ról, de azért minden megállónál percekig vártak, míg az ott tolongó százak néhány embert ismét fel tudtak préselni a roskadásig meg­telt sárga kocsikra. A BESzKált megint nem vett tudomást a húsvéti sportesemé­nyekről és csak néhány 29-es jelzésű kocsi beállításával járult hozzá a forga­lom lebonyolításához, ezek a ko­csik azonban, amelyek egyenesen a lóversenytérre mennek, csak zavar­ták a forgalmat azzal, hogy min­den megállónál percekig várakoz­tak, mialatt mögöttük a h­ungária­­úti villamosok egész sora torlódott össze. A megállóknál­ hatalmas, rendőri asziszteml­ia rángatta le a lépcső­kön lógó embereket és­ szorgalma­san tolat az igazoltatás. Száz és száz embert fognak megbüntet­ni olyan pénzösszegekre, hogy azért akár autón is kimehettek volna a pályákra. Idén ám, de autót már két óra után nem lehetett kapni, csak leleményes embereknek sike­rült a lefordított zászlóval cirkáló kocsikat az utca közepén elfoglalni. Ilyen „rendőri eseményekkel’­­kezdődött a húsvét vasárnap sport­ja, folytatódott hétfőn délben és fejeződött be este 11 órakor az ül­lői úti sporttelepe. Ez a rendőri beavatkozás azonban már súlyos botrányt provokált. Egy futballcsapat játékosait rendőrök ráncigálták le a pá­lyáról, egy rendőrkapitánynak állítóla­gos megsértése miatt, olyan jele­netek között, amelyek, páratlanul állnak a sport történetében. Háromnegyed öt órakor kezdő­dött az üllői úti pályán az FTC—MTK mérkőzés, amely a húsvéti,eset­len sorsát volt hi­vat­va­ eldönteni. A mérkőzést ve­zető bíró szabad teret eggedett az erélyes­­ játéknak, aminek a sérülések egész sorozata lett a következéénye. Már az első percekben ájultam vitték ki a pályáról Kocsist, az MTK jobbhátvédjét, nem sokkal később a másik MTK-bekk, Senkei I. esett össze a pályán egy rúgás következtében. Molnár és Blum összecsapása után az előbbi hevert minduntalan a földön, majd Kiébert, az MTK centerhall­ját kellett percekig masszíroz­ni, amíg magához tér. A félidőben az MTK vezetői kö­nyörögtek Himler bírón­ak, hogy vessen véget ennek a túlerélyes játéknak, amelynek veszélyes kö­vetkezményei lehetnek, a második félidőben azonban folytatódott a durva játék és mikor a mérkőzés­ 25-ik percé­ben Nádiért, az MTK balibaliját kellett ki­vinni a pályáról, már csupa izgalom és forrongás volt a pálya és a tribün »ezaránt. Egy perccel később Braun rú­gása érte Blum lábát. Blum összeesett, ez a játékosok köréje sereglettek és próbálták talpraállítani. A tribü­nön megdöbbenés moraja futott végig, mert sejteni lehetett, hogy tíz MTK, am­elynek már hat játé­­­­kosát­ kellett talpra segíteni, most ,meg akarja torolni a sérüléseket. Hívniérnek végre eszébe jutott, hogy itt tenni­ kell valamit és ki­küldte a pályáról a faultoló Braunt. A ‘'játékot azonban nem lehetett folytatni, mert. ' berohant a pályára Kiss Árpád rendőrkapitány és­ a játékosok­­csoportja felé fu­tott. Ebben a pillanatban tért Nand­er Molnár György vissza az előbb megsebesült­­Nád­ién, látva az izgalmakat, a rendőrkapitány k­elé ugrott és szét­tárt karokkal kérte: — Kérem, kapitány úr, ne jöj­jön a pályára! Miért jön be a pá­lyára? — Hogy­­mer velem így beszélni? — válaszolta ingerülten a rendőr­kapitány. — Én az ügyeletes, rend­őrtisztviselő vagyok és jogom van a pályára lépni. Nádler felelni akart, de ebben a pillanatban már egy rendőrlegény futott be a pályára, látva a vitat­Kicsis Braun kozást feljebbvalója és a futballis­ta között. — Vezesse ki — mutatott Kiss Árkád Nádler­re. A rendőr megragadta Nádler karját, aki tiltakozni próbált a rendőr in­tézkedése ellen. Erre még egy rendőr sietett elő, most már, két­ Kiéber Senken I.­sen, két karjánál megragadták a­ futballistát és úgy ráncigálták kifelé. A tribünökön néhány magáról megfeledkezett fanatikus tapsolni kezdett, ennek a jelenetnek a lát­tára, de dermesztő némaság futott végig a közönség tízezrein,haráikor az idősebb sportemberek rémülten csapták össze a kezüket: —­ Mit csinálnak! ’ Nem látják, hogy ez a szerencsétlen futball­­sport most kapja az utolsó ke­gyelemdöfést! A forrongó hangulat egy pilla­nat alatt megfagyott a tribünökön és ez megdöbbent kösönség most már a lélelesetét visszafojtva figyel­te a­­pályán történő eseményeket. Molnár György, az MTK kapi­tánya megdöbbenve nézte az ese­ményeket, odaszaladt Kiss rendőr­kapitányhoz és elkeseredésében gúnyosan megkérdezte: — Kapitány úr, talán én is ki­menjek ? — Vigyék — intett a rendőrkapi­tány két másik rendőrnek, akik most már - - •• • megragadták Molnárt is és k­i­­'­felé cipelték. Ezalatt Kocsis észrevette, hogy a­ Nádiért ráncigáló egyik rendőr is­merőse. Odasietett tehát a rendőr­höz és arra akarta kérni, hogy bánjon kíméletesebben bajtársával. Alig szólt azonban egy szót az ismerős rendőrhöz, amikor a másik hirtelen hátrafordult és öklével teljes erővel a gya­nútlan futballista arcába csa­pott. Kocsis arcát elöntötte a­ vér, szé­dülten megtántorodott. A többi MTK-játékos segítségére sietett, elkapták, mielőtt a földre zuhant volna. Az MTK játékosai levezetett tár­saik után elhagyták a pályát, a bíró felét vesztve nézte az esemé­nyeket és csak percek múlva jutott eszébe, hogy az egyik határbírót a bírótestület páholyába küldje, hogy utasítást kérjen, mitévő legyen! A bírótestület vezetői ezalatt már iz­gatottan tárgyalták az eseménye­ket. Mindenekelőtt megállapítot­ták, hogy a mérkőzést vezető bíró­nak abban a pillanatban, amikor rendőr lépett a pályára, le kellett volna fújnia a mérkő­zést. De ha máig elkövette ezt a hibát, azt a választ adták, folytassa a mérkőzést abban az esetben, ha a rendőrség a levezetett játékosokat szabado­t bocsátja. A közönség ugyanis még min­dig nem mozdult helyéről­, mert várta a mérkőzés folytatását, egész belépődíjat fizettek, egész mérkőzést akartak látni. Az MTK Vezetőinek egy része az öltözőbe akart sietni, itt azonban útjukat állta egy fiatal rendőr­­fogalmazó, aki, csak hosszas vita után engedte m­eg, hogy a vezetők a játékosokkal beszéljenek. Az MTK-vezérek egy másik része ez­alatt az FTC vezetőit kérlelte, h­ogy mint vendéglátók, intézked­jenek a botrány elsimítására. Kiss Árpád rendőrkapitányt fut­­ball­vezérek és újságírók fog­ták kö­rül, akiknek a rendőrkapitány a következő magyarázattal szolgált: — Igenis kivezettettem Nádiért, m­ert megsértett. Azt mondotta ne­kem: Amit keres a pályán?« Est ■nem tűrhettem. A futballvezérek közbevetették, hogy ezért nem szabad ííst.HOO embert megfosztani az ünnepi szóra­kozásától, mire a rendőrkapitány kijelentette, hogy hajlandó eltekinteni minden­től, ha Nádler bocsánatot kér tőle, lesiettek az öltözőbe, ahol Nádler a rendőrkapitány elé állott és a következőket mondotta: — Kapitány úr! Én kértem önt, ne jöjjön be a pályára. A hangom nem volt izgatott, mást nem mond­tam. Ha azonban ön ezt sértésnek veszi, akkor ezennel bocsánatot ké­rek. — Tudomásul veszem —– hang­zott a rendőrkapitány válasza: — tessék folytatni a mérkőzést, min­denki játszhat. Közben Soly­mossy rendőrfel­ügyelő is megjelent az öltözőben és kijelentette, hogy a rendőrség részéről az ügy el van intézve. Tíz perccel később azután rendőrök jelentek meg az öltö­zőben és igazoltatták Nádiért, valamint Molnárt, vvvvvvwwv,^v^v/vyvy\A/vvv lő­ oldal. Himler bíró, most már a játék folytatására szólította fel az MTK csapatát. A játékosok azonban már öltözködtek, a vezetők pedig kijelentették, hogy ilyen jelenetek után nem merik csapatukat a pályára engedni. Erre azután Himler bíró a pályára sietett és most, 17 perccel a mér­kőzés megszakadása után lefújta a mérkőzést. Az FTC játékosai, akik eddig a pálya közepén egymás közt passzolgattak, levonultak, és csak most­ indult meg hazafelé a közön­ség, izgatott vitatkozás közben. Még hevesebb szócsata folyt az elnökségi páholyok között,,"Már az egész közönség elvonult,, amikor itt még szenvedélyesen vitatkoztak a két klub vezérei. A kerékpáros sprinterek kikaptak, a stékerek győztek — Az Est tudósítójától — A magyar és osztrák kerékpáros sprinterek ,24-ik találkozásán az osztrákok fölényes győzelmet arat­tak az erősen tartalékolt magyar Tóth Pált bukása után bekötözik a mentők a tegnapi kerékpárversenyen floger-együ­ttes felett. Egyénileg Reischl győzött, második S­chaffer és csak harmadik helyre jutott magyar versenyző, Tóth III. (UTE). Negyedik Sági­g (Szolnok) lett. A nemzetközi motorvezetéses verseny első napján Bániczky fel­bukott és így csak az első, 20 kilo­méteres futamban győzött. 40 kilo­méteren azonban Bartos is meg tudta verni 250 méterrel a drezdai Schrötert. Hétfőn Bániczky ismét nyeregbe szállt és 60 kilométeren megverte Schrötert, aki azonban a második futamban revánsot vett veresé­auniuzuy VKKVI IS­­ZTOSOn vezetett, amikor a drezdai ver­senyző szédületes tempóba kez­dett és általános meglepetésre a célban félgéphosszal megverte Bá­­niczkyt. Bartos mindkét futamban utolsó helyen végzett Piriig mö­gött. Hétfőn nemzetközi üldözőver­seny - és párosverseny volt. Az osztrákok itt is könnyen győztek a gyenge magyar sprinterek ellen. Angol vagyok és arai még nem vala A m modern vegyészet diadala, Tudja mindenki már, hogy innen s túl az Operencián Legjobb cipőkrém a

Next