Az Est, 1927. február (18. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

2. oldal Kedd, 1927. február /• íiek mandátumát az osztály rend­ben találta. 13)-osztályba Wacht­­ler István mandátumát sorolták, mert választhatósága ellen a meg­bízólevélben kifogás emeltetett. A C-osztályba Pakots József, Héjj Imre, báró Kran István és Zsitvai­ Tibo­r mandátumát sorolta az osztály. A­ C-osztályba azokat a mandátumoka­t sorolták, amelyek ellen a rendes határidőn belül a közigazgatási, bírósághoz "petíciót nyújtottak be. Végérg bejelentette az osztály, hogy a maga részéről az állandó igazoló bizottságba hét ren­des és két váttagot jelöl. A második igazoló­ bizotság je­lentését „ , ,, , . Móser Ernő terjesztette be. A II. osztályba Kóger József man­dátumát sorozták, a C. osztályba írudtja azokat, amelyeket petíció­val támadtak meg: Szabó Zoltán, Szabó Jaj Alajos, Ju­mtussy László és Meskó Zoltán mandátumát. Ez az osztály is két, rendes és két pót­tagot jelölt: az állandó igazoló­­bizottságba. _ , ,, . A­ harmadik igazoló osztály je­lentését Erdélyi Aladár jelentette be. A képviselők najry figyelemmel kí­sérték Erdélyi jelentését, mert en­nek az osztálynak a túlságos szi­gorúsága ellen merültek fel kifo­gások. Az A) osztályba sorozott képvi­selők között szerepel Héjjas Iván. Ez azt jelenti, hogy Héjjas mandátuma ellen sem v­alaki, sem választhatósági ok­ból kifogás nem merült fel. B) osztályba sorolták a következő képviselők mandátumát:­­ Endre Zsigmond, Illés József, Édes An­tal, Huszár Károly, Mayer János kápolnai mandátuma. Marsehall Ferenc és Puky Endre. •Az egységes párt elénk közbe­kiáltásokkal fogadta Erdélyi fel­ől~So­iért? — kiáltották minden­felől.­­ . . Erdélyi Aladár: Azért, mert bár a választás egyhangú volt, a man­dát­uumok kihirdc­­ese nem felel meg a törvényben előírt kellékeknek. (Derültség.) . . . A C) osztályba sorolta a bizott­ság. Udvarésy , János, Madarász, Adorján, Fekete Lajos és Barabás Samu mank­átornál. Ezek alakilag kifogástalanok, de petícióval van­nak megtámadva. Végül a negyedik igazoló osztály jelentését . . . . Szinnyey-Merse Jenő terjesztet­te elő- Ez az osztály a B) csoport­ba egy mandátumot sem helyezett, a C) osztályba pedig Hegedűs Kálmán és Pekár Gyula mandátu­mait sorolta. . Az igazoló osztályon előadói je­lentései után a korelnök összefoglalta, hogy az osztályok összesen 216 kép­viselő 237 megbízólevelét vizs­gálták felöl. Az A. osztályba soroltak 213 mandátumot, a B. osztályba 9-et, a C. osztályba 15-öt, a D. osztályba egyet sem. Ennélfogva azok a­ képviselők, akiknek mandátuma az A., B. és C. osztályba­ soroltatott, a tagsági jogukat ideiglenesen gyakorolják. A korelnök enunerációjából ki­derült, hogy a 15 mandátumon kí­vül, amelyek ellen petíciót nyúj­tottak be a közigazgatási bíróság­hoz, még 9 mandátum kerül a­ köz­­igazgatási bíróság elé. Ezek ellen részben alaki, részben választhatósági okból az igazoló osztályok kifogást emeltek. Zsitvay Tibort választották meg elnökké — Következik a Ház elnökének megválasztása, — jelenti ki a kor­elnök és felkéri Szepesy Géza kör­jegyzőt a házszabályok idevonat­kozó szakaszának felolvasására. Már készítik is a titkos szavazó­­cédulákat gyűjtő szekrényt és a képviselők a Ház minden oldaláról elindulnak a szavazócédulákért. Több mint negyedórába telik, amíg a jelenlévő képviselők leszavaz­nak. Nyílt ülésen számolják össze a szavazatokat, amelyek összeszám­­lálása után a korelnök kijelenti, hogy össze­sen 1I1 szavazatot adtak le, ebből 157 Zsitvay Tiborra esett. Nagy éljenzés fogadja a kormány­párt részéről ezt a bejelentést. — Nagy meglepetés! — hangzik egy megjegyzés az ellenzéki olda­lon­— Üres volt ezér szavazólap, a többi szavazat megoszlott — mond­ja a korelnök.­­ Ezzel Zsitvay Tibort a Ház megvá­lasztott elnökének jelentem ki. Következik a Ház alelnökeinek megvál­asztása. Az alelnöki méltóságra Puky Endre és Huszár Károly, az előző nemzetgyűlés alelnökei, a jelöltek. ■ ■ n­' "Vm---*--n ■» A felsőház - Az Ed tudósítójától • Tizenegy órára hirdették a fel­­sőház mai ülésének kezdetét, de­­már féltizenegykor népesek voltak a felsőházi folyosók. A korán érkezők között van József főherceg, aki tábornoki egyenruhában jelent meg, egyszerű fekete zakót viselő fiával, József Ferenc főherceggel. A főherceget nyomban nagy ud­var veszi körül. Hosszasabban be­szélget gróf ,Esterházy Pállal, Ko­lozsvári váci kánonokkal és Szmre­­csányi egri érsekkel, míg József Ferenc főherceg elsőnek Horthy Istvánt üdvözli, majd Herezed Fe­renccel elegyedik társalgásba. Jelen vannak a felsőház tábor­noki tagjai is, itt van Csanády al­tábornagy, Soós tábornok, báró Hazai Samu, Doni, Balázs és Jánky Kocsárd, a­ honvédség főparancs­noka. Az előbbiek civilben, a hon­védség főparancsnoka, tábornoki díszben. A főpapok is nagyszámban jöt­tek el.. Nagy érdeklődéssel fordul­nak a felsőház tagjai Löw Kaánial szegedi főrabbi felé, aki ma jelent meg először a felsőhadban, egysze­rű fekete papi tatárban. A főrabbi egy-két katolikus egyházfő régi ismerősét üd­vözli, majd másoknak is bemutatják. Hosszasan beszélget Miklóssy gö­rög katolikus püspökkel és kolozs­vári váci kanonokkal. Az Est munkatársa kérdést in­tézett, Löw Imáim­elhez, hogy mi volt az impressziója, amikor első ízben lépett be a felsőházba. A fő­rabbi diplomatikusan kitért a vá­­laszt adás elől azzal,hogy politikai nyilatkozatot nem óhajt tenni, pe­dig impressziói a legke­dvezőbbek. Tizenegy órakor megérkezik Albrecht főherceg is. Mosolyogva, derűsen megy üdvözölni ismerő­seit, majd gróf Hunyadyval és gróf Teleki, Pállal elegyedik hosz­­szabb beszélgetésbe. Már negyedtizenkét óra.­A felső­ház tagjai alig tudnak mozogni a zsúfolásig megtelt keresztfolyo­són, de az ülés megnyitásával még mindig­ késnek. Egynegyed tizenkét óra után öt perccel szólalnak meg a felsőház csengői. A felsőház tagjai sietve bevonulnak az ülésterembe. A kor­mány tagjai közül Mayer János földművelésügyi miniszter van je­len az ülés megnyitásakor, hogy a bírói hatalom gyakorlásá­ról szóló törvény értelmében aktív szolgálatot teljesítő bíró nem lehet a törvényhozás tagja. Erről precedenseket is sorol fel az igazolóbizottság határozata. A felsőházi törvény rendelkezéseken csak annyit változtatott, hogy a legmagasabb bíróságok vezetői hi­vatali méltóságuknál fogva, a fel­sőház tagjai lehetnek, azonban ak­tív bírói funkciót teljesítő bírák, törvényszékek elnökei, a­ törvény­hozás tagjaivá nem választhatók és ilyen körülmények között össze­­férhetetlenség esete forogván fenn, javasolja a bizottság ,hogy ezt a mandátumot az állandó igazoló bizottság elé utalják. A Ház hozzájárul. A korelnök: Az igazolóbizottság jelentése a felsőház méltóságos tagjai között szét fog oszlatni és a hivatalos lapban is közzé fog tétetni. tre a szavazólapokat Berczelly Jenő korelnök elfog­lalja az elnöki széket és megnyit­va az ülést, jelenti, hogy újabb megbízóleveleket terjesztettek be, többen. • Ezután jelenti, hogy az igazoló bizottság megalakult, el­nökké gróf Csekonics Andrást, he­lyettes elnökké Radvánszky Albert bárót és jegyzővé Németh­y Károlyt választották meg. A bizottság megállapította a felsőházi tagok névsorát. A bizottság jelentését gróf Beth­len Pál olvasta fel. Közben kiosztották a­ felsőház tagjai között a választásra szol­gáló szavazócédulákat. A szavazó­lapokon a következő nevek szere­pelnek: Elnök: Wlassics Gyula báró. A­lel­nö­kök: Széchényi Ber­talan gróf és T­h­a­l­y Ferenc. Háznagy: Bakovázy Endre. ■Jegyző: Bethlen Bál gróf, Borbély György, Dani Balázs, Jankovich Pál, K­h­u­e­n-H­éden váry gróf, Kühne Lóránt, Lati­no­v­i­c­s Endre és Wekerle Sándor. Az igazoló bizottság jelentése so­rán Bethlen Pál jelenti, hogy 38-an nem nyújtották még mandátumukat, de ezeknek február 12-éig záridőt­ adnak ha­ Ezután felolvasta azokat a ren­delkezéseket, amelyek a felsőház megalkotásáról szólnak és amelyek a mandátum igazolásával kapcso­latban még a­ régi főrendiház ház­szabályai alá esnek. Lehet-e sérelnt az aktív ? Az egyes felsőházi tagok válasz­tása ellen beadott panaszoknak a közigazgatási bíróság által törté­nő elintézéséig­ az illetők megbízó leveleinek igazolását felfüggeszti. Jelenti ezután, hogy Berne­k Géza indítványt terjesztett elő az iga­zoló bizottságban, hogy Huszár Aladár, Somogy megye felsőházi tagjának, a kaposvári törvényszék elnökének ■megbízó levelét mint kétségest utalják a meg­alakítandó állandó igazoló bi­zottság elé. Az igazoló bizottság ugyanis a megbízó­levél felülvizsgálatánál arra az álláspontra helyezkedett. Puky Endre és Huszár­ Károly az alelnökiek Nyílt ülésen összeszámlálják a szavazatokat, azután az elnök je­lenti, h­ogy leadtak 150 szavazatot és ebből Puky Endrére esett 142, Huszár Károlyra 135, üres lappal szavazott 8 kép­­viselő, Puky Endrét és Huszár Károlyt megválasztott alelnö­­köknek jelenti ki. Mielőtt a háznagy és a jegyzők megválasztására áttérnének, a kor­­elnök az ülést felfüggeszti. 71 két első interpelláció A képviselőház interpellációs könyvébe már bejegyezték az első két interpellációt. Beck Lajos a külügyi helyzetről jegyzett be in­terpellációt a miniszterelnökhöz, Pakots József pedig az orvosi egyetemen történt dolgokról az összkormányhoz. A főhercegek megkezdik a szavazást Következik a Ház tisztviselői ka­rának megválasztása. Az ország­­gyűlés egész tartamára az elnök­nek, két alelnökinek, továbbá az országgyűlés egész ülésszakára a háznagynak és a jegyzőnek a meg­választása együtt történik. Fel­kéri az elnök a felsőház tag­jait, hogy először az elnökre szavazza­nak. Gróf Bethlen Pál körjegyző szólítja az első szavazót: — Fenséges Frigyes úr! A főherceg nincs jel­en. — Fenséges Albrecht úr! — hangzik a jegyző felszólítása. Albrecht egy pillanatig tétová­zik, majd feláll. Kühne Lóránt, szavazatszedő jegyző odalép és átveszi szavazatát. — Fenséges József úr! — szólít­ja tovább a körjegyző a főhercege­ket. József és József Ferenc főher­cegek szintén a helyükön fel­állva adják át szavazólapjai­kat, míg a többiek egymásután lépnek a Ház asztalához és elhelyezik az urnában sajátkezűleg szavazatu­kat. kis k&me '&s9&eesz9mass&2gssgmmBmQ9am9QHmsw99e3» Kedden kacagtató premier*­­ kezdete 8*11 órakor tele­fon 14—22

Next