Az Est, 1927. április (18. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-03 / 76. szám
Vasárnap, 1927. április 5. XX/X. I Hegedűs Lóránt könyve *,Harc a magyar igazságért“ Amint az ember előtt fekszik hegedűs Lóránt könyve, még mielőtt kinyitná, valahogy így szól hozzá ez a könyv: — Látod, mégis élek, vagyok és hatok... Hegedűs Lóránt nevét ugyanis egyszer betemette a politika. Amikor pénzügyminiszteri terveit nem értette, meg az idő, úgy távozott a miniszteri székből, mintha soha többé vissza nem jönne a közéletbe. Esztendőkön keresztül csakugyan nem hallottak róla semmit. Csak a jóbarátok olvasták mohón azokat a bulletineket, amelyeket a betegágya mellől kiadtak. Amikor végül az utolsó bulletin úgy szólott, hogy... több bulletint nem fognak kiadni, a jóbarátok tudták, hogy Hegedűs Lóránt csakhamar teljes vértezettel fog megjelenni a magyar közélet porondján. Így is volt. Még remegett kissé a keze, amikor legelőször a tollat kezébe fogta, de megszorította azt a tollat, s mind gjárt az első Hegedűs-cikk olyan volt, amilyent csak Hegedűs Lóránt írhatott. Elmés, mély, okos, szikrázó, célba találó, világos, összefogó, meggyőző. Az emberek eleinte el sem akarták hinni, hogy ő lenne az. — Ez ugyanaz a Hegedűs Lóránt, aki... — kérdezték egymástól kétkedve. Csak lassanként ment át a köztudatba, hogy ez ugyanaz a Hegedűs Lóránt, aki annyi kemény csatát vívott a magyar politikában. S lassanként hozzászoktak az emberek, hogy Hegedűs Lóránt ismét ott van a rajvonalban s széttörni arzenáljának minden fegyverét felvonultatta. Ennek mindössze néhány esztendeje. E néhány esztendő alatt Hegedűs Lóránt a legkülönbözőbb kérdésekhez szólt hozzá. Bármit vetett fel az élet, kezébe vette, átható pillantását rája irányította s ragyogó elméje boncolgatni kezdte, így születtek meg a Hegedűscikkek, némelykor kettő-három is hetenként és valahogy nem akartak arra a sorsra jutni, amelyikre a napilapok cikkei predesztinálva vannak. A Hegedűs Lóránt cikkeire visszaemlékeztek... citáltak belőle... egyik-másik csattanója szájról-szájra járt— végül, szinte magamagától kialakult az a közfelfogás, hogy a Hegedüs-cikkeket könyvbe kell összefogni, s minden magyar ember asztalára odatenni. Ez a könyv most csakugyan meg is jelent s az a címe: » Harc a magyar igazságért«. Ahogy az ember lapozgat ebben a könyvben, a legelső, ami Háramlik belőle — a frissesség. Eleven itt minden sor, minden gondolatfűzés, minden fordulat. Ez a könyv él. »S nem csupán azért él, mert minden porcikája »A magyar igazságért* remeg, hanem ezért is, mert egy művelt európai elme munkája. Hegedűs Lórántnak ezt a könyvét akkor is érdeklődéssel és haszonnal fogják olvasni, amikor »A magyar igazságért való harc győzelemmel végződött és a trianoni határok eltűntek. Hát még most, amikor ezek a határok még végighasítanak Szent István birodalmának a testén — mily aktuális ez a könyv, mennyi vérző igazság emeli fel benne a fejét. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterségéről megoszolhatnak a felfogások, Hegedűsről, mint politikusról gondolkozhatnak így, gondolkozhatnak úgy, de Hegedűs Lórántról, az íróról, a tudósról, a magyar igazság bajvívójáról csak egységes lehet a közvélemény. Egységes annak megállapításában, hogy Hegedűs Lóránt ma a legjobb magyar értékek közé tartozik s ez az érték ebben a könyvben ezer színben csillog. Illetlen táncmozdulatért elítélt artistanő a napi toloncfogház és 80 pengő — As Est tudósítójátólA belügyminiszternek erkölcsrendelete arra kötelezte a mulató tulajdonosait, hogy vigyázzanak, nehogy a táncosok illetlen mozdulatokat tegyenek s ezzel a közszemérmet sértsék. Senki sem hitte, hogy a rendeletnek még komoly következményei is lehetnek. A komoly következmény öt nappal ezelőtt mégis bekövetkezett. A Vörös malom című mutátó egyik attrakciója volt Irene de faeorgi artistanő száma. A táncosnő egy úgynevezett angol táncot rejtett, Öt nappal ezelőtt az artistanő a parketten illetlen mozdulatot tett a táncot kísérő jazz band tagjai felé, ez talán nem is lett volna olyan súlyos hiba, mint az, hogy közben egy sois toalett hiba is bekövetkezett a művésznő öltözéken. Az ügyeletes rendőrkapitány a mulató üzletvezetője útján figyelmeztette a táncosnőt a rendeletre, de Georgi kisasszony ahelyett, hogy a jóindulatú figyelmeztetést megfogadta volna, lánc közben a rendőrtisztviselő felé fordulva megismételte az illetlen mozdulatot. A rendőrtisztviselő az előadás befejezése után elkérte Irene de Georgi artistaigazolványát. Kiderült, hogy a táncosnő neve Jenes Irma és Budapesten született. A rendőrkapitány jelentette az esetet a VI. kerületi kapitányságnak s megindították az eljárást az artistanő ellen. Az eljárás tegnap ért véget dr. Borsó Alfréd rendőrfogalmazó előtt megtartották a kihágási ügyben a tárgyalást. — Bocsánatot kérek, rendőrkapitány úr. — védekezett az artistanő — de ez amozdulat benne van az én táncszámomban, azt én betanultam. Különben is, olyan ittas állapotban voltam, hogy nem emlékszem rá, mit tettem. A rendőrfogalmazó Jenes Irmát négy napi toloncfogházra és öt pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet kihirdetése után megkérdezte a rendőrfogalmazó a táncosnőt, hogy megnyugszik-e az ítéletben, vagy fellebbezi Jenes Irma rezignáltan jelentette ki, hogy megnyugszik, sőt kérte, hogy azonnal küldjék a tolonc ításba, hogy minél előbb keresztül essen a súlyos büntetésen. Kívánságának eleget is tettek. Feldmann Ferenc fejentisesett a törvényszéken A* tagcég?, kérte előjeles leisztoktatását,. des fsírása® nem reis«*@t te el — Az Est tudósitójától — Megírta Az Est, hogy tegnapelőtt kellett volna tárgyalni a büntetőtörvényszékCsengett-tanácsának Feldmainn Ferenc tőzsdebizományos zsarolási ügyét. A főtárgyaláson azonban a vádlott helyett csupán védője, dr. Varga Béla jelent meg és bejelentette, hogy Feldmann Ferenc előtte való éjjel súlyosan megbetegedett és bevonult az egyik szanatóriumba. Az elnök rövidesen megállapította, hogy a Feldmann-ügyek összes aktái eltűntek. Az elnök elrendelte a nyomozást az ügyben. Ma azután váratlanul megjelent Feldmann Ferenc a büntetőtörvényszék Csengey-tanácsa előtt és bejelentette, hogy súlyos beteg ■volt. Az elnök felolvasta Miniéit 7. nM*1 Acruetországban : Horogkeresztes fentiemrsSK^r Indiában : “ Új vallás alapitója Kínában.: Kantomi katona Otilion : K gárspolgár t, i reffuun -i***^ir r“ *i _"*~Tr# ‘ Károly törvényszéki orvosszakértő, egyetemi tanár véleményét, amely szerint Feldmannak tényleg, 38,2 fok láza volt a főtárgyalás idején, ettől azonban, az orvos véleménye szerint, megjelenhetett volna a tárgyaláson egészségének kockáztatása nélkül. Ezután az elnök megállapította, hogy az iratok megkerültek. Felföldii ügyész kérte ennek az ügynek a többi Feldmann-üggyel való egyesítését és kérte Fridmann Ferenc előzetes letartóztatását. A törvényszék elrendelte az ügyek egyesítését, az előzetes letartóztatást azonban nem rendelte el. Ez ellen az ügyész felfolyamodást jelentett be. «AMWVVWVVV/VVVVVVVUVVVVVW NewyorKi gabonatőzsde Aewyork, április 1 Csütörtök Pénteki Búza őszi vörös *• fái 144.125 » » kemény \ 150 150.125 Tengeri............ 81.375 81.625 Liszt sp. n. cl. 650—685 650—685 Az irányzat szilárd. 1 ! ! -------------------------- A m. kir. udv. és kam. szállító, Budapest, IV. Múzeum körút 1 Alapítási év 1845. Ön téved, ha azt hiszi, hogy jól vásárol,ha valahol olcsó árra talált! Napról-napra halljak vevőinktől. Van még olyan kabátom vagy ruhám, amelyet Öntől a háboru előtt vásároltam! Most is ilyent szeretnék! Olcsón az vásárol, aki * NEUMANN M. minőségét veszi. Bizonyára ismeri olyan gyorsan népszerűvé vált ■ 8»* részletfizetési rendszerünket. Ha nem, kérjen felvilágosítást. Itt levágandó! T. NEUMANN M. cégnek Budapest, IV., Massum körül l./f. Kérek egy hitelkérési lapot. Név: ............................................ Foglalkozás:............................... cim: .................................... Olvasható írást kérünk. .,----.........................................