Az Est, 1927. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

A magunk lábán járunk, nem vagyunk többé a Gesammtmonarchie gyomrába bedugaszolva, nem vagyunk se Lemberg, se Csernovitz, se tar­tomány, a közösség béklyói le­hullottak rólunk, önállóak va­gyunk Ez az önállóság kötelez. Többek között arra kötelez, hogy most már tárjuk Európa elé megmaradt szépségeinket, kincseinket és értékeinket. Ez a nagy bemutatkozás csak nyáron vagy ősszel eshetik meg. Mert csak ilyenkor indulnak el az em­berkaravánok világot látni és szórakozni, ilyenk­or azoknak­, akik vendéget várnak, otthon a helyük. Itthon kell tehát len­nünk, hogy fogadhassuk azokat, akik Budapestet és Magyaror­szágot látni akarják! Ne egy tes­­pedt, fáradt, poros, verejtékes város pislogjon az idegenre.­­Friss, szívélyes, szoolgálatkész, mosolygó házigazdák menjenek­­ a külföldiek elé. Ha konganak, Párizsnak­­vagy Brüsszelnek nem derogál akhr Budapest is f­egteheti, hogy a :a?on­ét vál­­zatossá, Me/érni vonzóvá s bilinco tévé­sa. Kövesse­­az egyk másikat, * Mp.in egyik attrakció a má­zsának a sarkába,, legyen annyi »kongresszus, összejövetel s cső­dület, hogy az ember eltéved,* n közöttük. Bűvölje el a sok látni­való az érkezőt s kellemes emlé­kek halmozódjanak fel lelkében. Kellemesek — ennélfogva nem­­ olyanféle emlék, hogy Budapest a legdrágább város, itt nyúzzák legjobban az idegent s itt zak­­,­­látják még istenigazában a kül­földit. Aki innen kihúzza a lá­bát, mosolyogjon, jó gondolatok zsongjanak a szívében s­ ne csak az a fogadkozás verje,, s benne gyökeret, hogy esztendőre me­gint vissza fog ide jönni. De az is, hogy a magyar ügy aposto- jává szegődik, mert a magyarok­nak csakugyan igazuk van, a rajtuk elkövetett bűnt jóvá kell tenni... Körülbelül ez lehet­ a kerete az idegenforgalom eszmé­jének, amelyet mindenkinek szolgálni kell. Házigazdák va­gyunk mindnyájan s így is vi­selkedjünk, ha azt akarjuk, hogy nagyszerű értékeinket be ne lepje a penész a nyári por és izzadtság alatt. ­ilva IO fillér Budapest, 1937 • Pétitek * julius /. 146 • szám. Politikai napilap Főszerkesztő­­ Miklós Andor Szerkeszt­őségi Vita kerület Rákóczi út 64$ Kiadóhivatali Vitág Erzsébet körút /&­~SO­MU Flók*kiadó hivatal. Da. Vilmos császár út 94* Szerkesztőség Bécsbent I., Kohlmarkt 7. Előfizetési áru­. egy hónapra . . . I Pa.~A Udvam hónapra , 7 pangó Külföldön a fenti drag másfélsaerasa Egyes szám ára a fővár­­osban, a vidéken és a pályaudvarokon IQ fillér Ausztriában 20 garas Byrd az óceán fölött negyedmagával Szerdán délelőtt „America" nevű repülőgépén elindult Európába Csütörtök éjjelre várják Párizsba Ha marad elég benzinje, Párizsból rögtön tovább indul Bécs is.­­ Az „America" töm* **sen adja le atk -' t a rádió-jelentestet V. \­,t tfewyork, jan'a ■ (Az E st ku­lv, turtk­oj­­k. I rádióil­l­ítész itócsevek­ pi ld . ' ■épülöáll'/másról. Byrd elrepült Európába. E st­.rt­­hoz körülbelül­­5000 m­ bér '-Süsít’l ki a repülőtérre. Az nca má r a cementezett utállhelyen állott, mire Byrd és kísérj' kiérkeztek. Az utolsó szemle utói lepecsétel­ték a barografokat és a hivatalos bizottság megalapította a x. indulás pontos idejét. t ■ ^ '­zerdén éjjel amerikai időszá- I í -tás szerint 5 óra 19 perckor startolt Byrd, '•hát kő,­épeurópai időszámítás szer­int ,'y.v csi­te n délelőtt 16 óra 25 peres 4 H el az északsarki repül' ddm.igával, hogy átkelj­ ‘’anti óceánon és a párizs, tévéi­ Le Bour­ge ’sjor le. Az Amen u . Hason rendszerű, un Byrd át­repült az 1 sz­­áikon. Útitársai a pt. Balchen és IS­­­vilié. Gyönyörű volt a start. Az Ame­rica végigszaladt a starthely egész hosszában és simán emel­kedett a levegőbe. Az indulás után ,percek­ múlva eltűnt a nézők szeme elől Byrd gépe és 2 .­­ 41 perc múltán 6 órakor érke­zett Byrdtől az első rádiójelen­tés. Így szólt: „Minden rendben. Gyorsan repülünk” . A repülési szakértők úgy szá­mítják, hogy megy, akkor ha minden simán Byrd csütörtökön este 7 óra­kor fog leszállani Le Bourget­­ben. Az azonban még nem bizonyos, hogy, Párizs a repülés végső célja. Byrd titokzatosan mondotta a ma­i A repülőgép amel­yk szerint 5 óra 25 "perc hagyta el az Egy­esült­ Államo­t Búcsúzáskor Byr­d­minapírfk­t nak azt mondta, bár óceáni re­pülését a leggondo­lf,an készítet­te elő. Ami ember- számításon ál­­­­lott, azt me tott és^ a sors ke­zében van. .A „férnek, akinek eredetileg ! együtt kellett volna ver­nie, új. ..diszpozíciók t/.m­u­lón ‘Jazitc Franciaor­szágba és sok repülőalkatrészt visz i„vol, hogy a megérkezés után az America esetleg elpusz­tul­t géprészeit pótolni lehessen. nagernek és mindazok, akik vállal­­kozását financírozzák, hogy ha semmi akadály nem zavarja és így marad elegendő benzin­je, akkor csak érinteni fogja Párizst, aztán Dél-Németorszá­­gon keresztül igyekezni fog Bé­cset elérni. ■ A startot Byrd felesége és Ascot felesége is végignézte. Mind a ket­ten zsebkendővel integettek a re­pülőgép felé mindaddig, míg el nem tűnt a nézők szeme elől. A két asszony hősiesen viselkedett. Egy könnyet sem ejtettek, m­eg vannak arról győződve, hogy az America szerencsésen fog járni. Röviddel az indulás­­előtt­­azt mondta Byrd, hogy május óta egyáltalán nem ideálisak az idő­járási viszonyok az európai repü­lésre és er­­r­ew yorki meteorológu­sok még tegnap is azt tanácsolták. A start Byrd kapitány

Next