Az Est, 1927. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

2. oldal, Péntek, 1927. Július 7. hogy Európa helyett repüljön a Bermudákra és az Azori színetek felé. Az America azonban oly pom­pás gép, — mondotta Byrd — hogy viharokkal és­ minden megpróbálta­tás­sal dacolni fog. Amiatt nem ag­gódik az északszarki repülő, hogy gépe a legnagyobb terhet viszi minden eddigi repülőgép között. Maga az America, mikor köz­vet­le­nül a start előtt lemérték, 7­0 ton­nát nyomott és mégis 84 Másodperc alatt a leve­gőbe emelkedett.­­ Ez az első óceáni repülőgép, amely hiva­talos postát visz magával, még pe­dig egy zsákban 200 lebélyegzett levelet. Az America jelzése: N. X. 206. Három Wright-motora van az Americának, kitűnően megkon­struált hűtőkészülékekkel, minden egyes motor 200 lóerős, amelyek A., Henderson-féle propellereket haj­tanak. A szárny átmérője 71 láb. A repülőgép mindennel együtt ~ 14.590 font súlyú. A fotónkban 3000 liter benzin­ean, de, ezenkívül a szárnyakon még négy tankot szereltek fel, amelyek­nek mindegyikében 95 gallon üzemanyag van. Összesen tel­át több mint Mftil liter benzint visz magával és mivel­ motorok óránként körül­belül 120 liter benzint fogyaszta­nak, - , ■ -t. az America 75 óráig képes a levegőben maradni leszállás nélkül. Byrd maga a legnagyobb sebessé­get óránként 30 kilométerre be­csüli. . . •• i .t. ■ yXick'nipmlta az induláskor Byrd, hogy a­mennyire csak lehetséges, gyfolytában mind a Mror­l mo­or­t járatni fo­­y ! Van a repülőgépen egy rádió­leadókészülék és a start előtt a newyorki repülő­­.tY Almás ' marconistájával abban ál­lapodott ‘“'8 Byrd, hogy '* hat pen -»ként (iíW-es hullám­hosszas i­­vójeleket fog adni. A hív 'jel: W. T. W. A repülőgép v­idiótának jelzéseit nappal az időre­, a viszonyokhoz képest 250—600 kilo­méternyire le­het felfogni, éjjel bal U8íí.v'ob£. a terjeszkedési képesség. A leadókészülék: 150 watt erős. Ezenkívül vitt magával Byrd egy kisebb kisegítő rádiókészüléket, amelynek egész súlya 23 font. Az óceáni repülés költségeit Wannemaker viseli és körülbelül­­ 280.000 dollárt szánt erre a célra. Az America egyik oldalán öles betűkkel ez a felírás: Peace, a­ másik oldalon pedig:­. U. S. Mail, mert hivatalos postát is visz, ma­gával. Eleségü­l csupa koncentrált élelmiszert raktároztál­t be és desz­­va-wvwawvvvvwvvwvv tillált vizet. Ke­­indulás előtt egy nappal Wannemaker biztosítási út kötött a repü­k­ént 10.000 font delére, m­ílingre Egyen­ Rádiójelentések tömege a repülőgépről New York­, június 30 (Az Est külön tudós Hójának rád­iójelentése a repülőállo­­másról) Byrd útközben a következő rá­­diógramokat adta, le, amelyeket a teng­er­észeti arzenál pontosan fo­­gott fel: 8 óra 41 perc A Cape Rod (Yarmouth) fölött vagyunk New­ Founds ar idén. Az idő kedvező, kezd szépen derülni. A szárnyakra­­ erősített benzinpót­­tankok, zavarják a kom­pasz­t. Remé­ljük, hogy ezen a bajon hamar se­gítünk. Felhasználjuk a pótkészletet és a tankokat bedobjuk a tengerbe. Néhány perccel 9 óra után jött az új jelentés az Ámenedről: Szárazföldet­ még nem látunk. Több mint fél­mért­föld magasságban repülünk. Kezd der­mesztő hideg lenni. 9 óra 30 perckor jelentette Byrd: Az idő kedvezőtlen. Szelet kapunk észak­nyugati irányból. Az égbojt felhős. Időről­­idő­re záporeső zúgyá­- é­gig fölöttünk­.­­ 10 órakor a­ New­­Steattlandon levő Menghan­­ról jelentették Newyorkba, hogy Byrd repülőgépe elrepült. 11 óra 10 perckor az America előállott a Halibixtól 49 mérföld távolságban .m­­agát eső Martinsreever fölöt­ agy ma­gasságban repült. ■* : 11 óra 35 p Halifax fotói M,‘ Americot. •ügy ‘-túlit fél. 3 gy helyben állaga­­kor a New­­ Scotti levő Bedford fölött repült el 12 óra h per­kor jelent­ették az A­mer­icáról, hogy szerencsésen túlhaladtak'Sherbrook fölött és pontosan betartva­ az irányt, a Canso tengerszoros felé ir épülnek. New­ Scottlandról megjött a hír, hogy Byrd elrepült Sherbrook fölött.. Délután 5 óra 30 perckor fogták fel­ a legközelebbi rádió­­gramot az America készülékéről. Úgy szólott,, hogy­­ minden simán megy. Ekkor a gép a Cap Breton 13 óra 30 perckor­­ jött a ■ legközelebbi­­rádió,elöntése I fölött repült. Tehát már 860 mér­földet tett meg Ne­w yorktól. Percek múltán jött az újabb je­lentés, hogy a szárnyakon lévő tankokból kiszivattyozták a ben­zint. Ez a munka fákhosszat fog tartani, de ha elkér':'- -v.*k vele és a póttankokat bedobják a tengerbe, akkor a kompasszok ismét­­jól fog­nak működni. Ez a sz 'ul­a hátrál­tatja a rádió használatát ■ Ki kel­lett ugyanis kapcsolni a Warponi­­készüléket, nehogy robbanás követ­kezzék be. '­­ W. T. W. Scatari szi­get fölött elrepül­tünk. N­ew Foundland fölött tisztul az idő, a köd oszlik. Lejebb ereszkedünk és mind a négyen jól fogunk figyelni, hogy valahol New Foundlanden nem tal­ál­ják - e meg Nunge­s - re,­ és Coli nyomát. A newyorki rádióállomáson a­ legtisztábban vették föl ezt a jelen­tést. (A. W. Leh.) London, június 30 (Az Est külön tudósítójának jelentése Párizson­ és Berlinen át) Az­ Exchange Telegraph jelenti éjjeli 12 órakor, hogy rádiógramot vett fel Byrd repülőgépéről. Az America Withburne fölött szállott el, Saint Johmtól nyugatid 5'/ perföld távolságban. A Mauretania rádiókészüléke jelenti, hogy kereste az Americát, de nem tudott­ vele, összekötetésbe lépni. Letinsburgh Marconi állomása amerikai idő szerint 6 óra 39 pac­ker kapcsolatot teremtett ez Amer­icával és a következőt tudta meg: Egész New­ Foundlanis fölött sűrű köd terjeng, folyton szöd­ben repül, kedvezőtlen ellenszél akadályozza a kormányzást.­­W. H. Étt így szólott: •ápolókrém és «izzadás-elleni szer. Este látóv­sz után egy mogyorónyi nagyságú Csanda-féle PQI­OL ifi­ lábait­ jól be­­masszirozza s evvel egy csapásra megszüntette a legmakacsabb lébizzadást, kellemetlen szagot, égető érzést, s pílledtséget. Lábait frissen, üdén tartja, e járást vég­telenül kellemessé teszi.­—Hatása utólérhetetlen." Ara 1 P. 35 fill. Kaph. gyógyszertárban, drogueriá­­ban. Főlerakat- Margullt -drogueria Budapstt, VI, Nádor­ u. 23, Tel. 203-28.­ a San Franciscó^dl Honoluluba 25 ér? 51 perc alatt Maitland és Henek­e^e^er átrepülte a Csendes-óceán felét Han Francisco, június 30 (Az Est tudósítójától) Maitland és Hegenberger had­­nagyok k­edd­e­n h­a­jn­a­l­i k­é­t órakor­­tartottak S­a­n -F­r­a­i ■ c­ó­b­ó­l a ■ Ha­w­a­i -sx­i­­­á f­e­lé. A ,­o­ni a gőzös drótnélküli­­ távirata szerint Maitland és Hegen­ber­g­er hadnagyok re­pülőgépe délután 2 óra 44 perckor találkozott útjában a had lő annak­ biztosítva a londoni Lloydsnál. (A. W. Leh­). Hogy oszlik meg a munka az Anerfta négy utasa között A-- /ork. Június 30 (Az Est Ülőn 'lűn­öi -jucíliis — t'i­­­irjcipcrr) \ starttól i Burd ,ül­la, ker­v keréknél S ' vomnak fel­, o •••ztVn­ a szerepe.. ■ időnként nhessen. l.W, ’ .jányoz, •scot a megköttető. Bglchen­ pe­dig ellenőrzi' a m­otorokat. Ne ,''c háti »aau kezes ai rádiót és kina­­fényképezőt. Az American, két kéz­­ben van a vezető*.'.ketten­ ülnek a /kormánynál, hou'i bármely pilla­natban felváltha-s­ak egymást. Pontosan meg va határozva az idő, hogy mik»-- -a zik az egyik és mikor- a másik. Abban • ’ az ch­..'1 ni. ha defektus éri a motorok via tv melyikét', vagy ha,'nyílt tengere­­e is kell száll­a­­ni, baj nem tel hihetik. Van az American (gy .V .) hall­ható gumi­csónak 'és két f­i­lizsák, egy nagy palack komprimált’' tencoővet, de ez csak a ré­r­est­ert szolgál. Olyan a szem­­­e a repülőgép­nek, hogy még akkor is a levegő­ben maradhat, ha csak egy rotora­­ képes tiolp'i. ni. 1 hihető, hogy 'bar kalva k*s.teljfu« vagy más ele- 1 ej csapás miatti mind a há­row rótor feln­ondja a szolgálatot és az Amerika ' i.vl Jen legyen a tengerre ifc’si ni. Ebben a . m­i nem kizárt eset­­ben a repülőgép éhány óráig tud­na a víz szín­ín maradni, lebo­csátaná a gi­micsónakot, ame­lyen id­e a négy repülő elvé­­szülitséges javítási muilíciáikat. A . Az ái.i fr., "élja, részben tudományát rés 'koztati. A legfontosabb feli­zonyítani, hogy Amerika n­épa között rendszeresen lehet­­ jn­ógépele árut szállítni,­­ amellett Syrdeni társai pont észleleteket fognak tenni a szélirány viszonyai idői, megfigyelik a temperatúrát, gond­juk lesz rá, hogy megállapítsák, hol borítja el jégréteg a repülőgép szárnyait. am­i tudvalevőleg Nun­­gesser és Collz katasztrófáját okozta (A. W. Sch.) lázasan Párizs,­­ until* 30 Esi'külön tudósítójának . : fefón jelentése ‘‘Berlinen át) A Le biHugeti repülőtéren láza­sait. készülődnek Byrdék jogállá­sára■ Olyan az izgalom, mint Lind beruh­ár­zését megelőzőleg. .Az összes .y.szórók működésiben vonnal felgyújtották a Mont Valerianon lévő óriási fényszórót, amelynek fénycsóvái egész Lon­donig és Brüsszelig láthatók. Pá­rizsban úgy számítják, hogy B.úr.­ csütörtökről péntekre Juhi éjjel körülbelül 3 óra­kor fog Le Bon rgezben leszállani. (L. Sz.)

Next