Az Est, 1927. október (18. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

Szombat, 1927. október /. a bolsevizmus ellen, amihez szüksé­ges lett volna, hogy a magyar vas­utak francia kézen legyenek. Az erről folyt tárgyalások mind­egyikében részt vett Paléologue, a francia külügyminisztérium akkori főtitkára és ezeknek a tárgyalá­soknak során jött létre az az ok­mány, amelyet jelenleg Paléologue­­jegyzőkönyvnek neveznek. Nincs benne forma szerint sem­mi ajánlat Franciaország ré­széről Magyarország számára, hanem csupán a tárgyalások­ban résztvevők felfogását veti papírra azoknak az engedmé­nyeknek mértékéről, amelye­ket Franciaország hajlandó volt megadni Magyarország­nak. Ezt az írást a magyar külügymi­nisztérium egy fiatal tisztviselőjé­nek adták át, aki dr. Halmos Ká­roly családjával barátságos vi­szonyban állott. A jegyzőkönyv az akkori buda­pesti zűrzavaros állapot köze­pette elveszett. Politikai jelen­tősége nincs, ha csak nem az, hogy bizonyítéka annak a ténynek, hogy akkoriban az illetékes francia körök egy ideig hajlandóságot mutattak a ha­tározott magyarbarátságra. Ez a hangulat azonban megváltozott, mikor Paléologue megvált állásá­tól. Utóda, Berthelot, nem vállalt közösséget elődének tervével és Közép-Európa olyan felosztása mellett érvelt, mint azt a béke­­szerződés kimondta. Jellemző, hogy gróf Apponyi Al­bert, a magyar békedelegáció veze­tője, semmiféle közösséget nem akart vállalni azokkal a gazdasági és politikai tervekkel, amelyeket akkor kezdeményeztek. Egyáltalán gróf Apponyi Albert nagyon ke­vésre értékeli a Paléologue­­féle jegyzőkönyv jelentőségét. Ami a magyar kormányt illeti, nem tekinti az ügyet aktuálisnak, vannak, akik egyáltalán kételked­nek ennek ez okmánynak létezésé­ben és maga a kormány nem tart­ja szükségesnek, hogy bármiféle­képpen állást foglaljon ennek az elveszett és nem aktuális doku­mentumnak ügyében. A Paléologue-féle jegyzőkönyvre osztrák politikai körökben és álta­lában a közvélemény széles réte­geiben sokat beszélnek. A Neue Freie Presse ma vezércikkben fog­lalkozik a kérdéssel »Magyarország nagy szenzációja«­ címen s ennek során kiemeli, hogy budapesti po­litikai körökben emögött a kam­pány mögött az ébredők vezérét sejlik, aki 1920-ban a külügymi­nisztérium sajtófőnöke volt és most elérkezettnek látja az ideit, hogy a kormánynak kellemetlensé­geket szerezzen. Nem hisszük, hogy ez a támadás sikerülni fog neki, de általános po­litikai szempontból nem minden érdekesség nélkül való gondolkozni afölött, hogy milyen cinizmussal intézték a milliók sorsát. A kérdé­ses jegyzék azt is bizonyítja, hogy a Wilson által hirdetett elveket abban az időben mennyire semmibe tették. Ez a leleplezés a mostani politikai jelenre nézve kétségtelenül azoknak a törek­véseknek megerősödését fogja maga után vonni, amelyeket lord Rothermere akciója szaba­dított el láncaitól. Ha a közvélemény látni fogja, hogy a trianoni békeszerződés leg­erősebb védelmezői, annak alkotói nem is olyan régen egészen más­képpen gondolkoztak­­ Magyaror­szág felől és ha Magyarország közvéleménye látja, hogy Francia­­ország olyan hatalmas területi en­gedményekre volt hajlandó, akkor még nagyobb akadályokba fognak ütközni azok, akik úgy véleked­nek, hogy manapság és a mai elő­feltételek mellett nincs célja a ha­tárok megváltoztatásának problé­máját feszegetni. Ez a leleplezés kétségtelen a világ szeme elé fogja tárni a trianoni szerződés tartha­tatlanságának felismerését. (J. B.) —­­Az Est tudósítójától — Budapest éjszakai kártyavilágá­ban napok óta izgatottan tárgyal­nak arról a belügyminiszteri ren­deletről, amely végre erélyesen rendet fog teremteni ebben a ve­szedelmes világban. A kártyaklu­bok vezetői kevés kivétellel tud­ják, hogy melyek azok a klubok, amelyek végnapjaikat élik és ez­zel magyarázható, hogy a főváros tipikus kártyabar­langjai közül kettő önként be­zárta kapuit, nem várta meg, amíg a főkapi­tányságról rendőrök és detektívek jelennek meg, hogy rátegyék a pe­csétet a bakszoba ajtajára. Az egyik az Andrássy út 81. szám alatt levő hírhedt kártyaklub, amely a rendőri krónikákban is so­kat szerepelt. A botrányok és ön-,­gyilkosságok egész sorozata vo­nult végig ennek a kártyaklubnak az életén. Azonban csak az And­rássy úton szűnt meg, mert a min­­kabérlők és a klub egész vezető­sége átvonult a Rákóczi út 72. szám alá, s beolvadtak egy hasonló, politikai címet viselő klubba, ott tovább folytatják működésüket. A másik kártyaklub a Hegedűs Sándor utca 9. szám alatt volt. Ez a kártyaklub is sokat hallatott ma­gáról megalakulása óta. Először a Török Magyar Kaszinó helyisége volt ez, majd különféle klubok cse­réltek itt helyiséget, legutóbb pedig Kresz Imre őr­nagy tragikus öngyilkosságá­val kapcsolatban emlegették. Úgy látszik, a bérlők biztosra vet­ték, hogy a belügyminiszteri ren­delet őket sem fogja kifelejteni és ezért meg akarták előzni a rendőr­séget. Négy nappal ezelőtt csende­sen, feltűnés nélkül bezárták a He­gedűs Sándor utcai klubhelyiség első emeleti termeinek ajtajait és a vezetőség eltávozott. Ezen a két bezárt kártyaklubon kívül Budapesten tizenegy hasonló klub működik még. És pedig a Vilma királynő út­­­, a Teréz körút 40—42, a Német ucca 13., a Baross ucca 57., a Dohány ucca 12. szám alatt. Az utóbbi he­lyen a rendőrségre érkezett jelen­tések szerint, rulett-játék folyik éjszakánként. Szerepelnek még to­vábbá a Dob ucca 88., az Erzsébet körút 40, az Andrássy út 61, a Rá­kóczi út 72., a Népszínház ucca 33. és legújabban a poraiból feltámadt Lovas Club a Károly körút 2. szám alatt. Az Est munkatársának értesülé­se szerint a tizenegy klub közül a belügyminiszteri rendelet kilenc vagy tizet fog feloszlat­ni, illetőleg véglegesen beszün­tetni. Egyébként a­ belügyminiszteri ren­delet ma délelőtt tizenkét óráig még nem érkezett a főkapitány­ságra. A kártyaklubok közül talán csak egy-kettőnek fog megkegyelmezni a belügyminisztérium, természete­sen azzal a feltétellel, hogy a klub helyiségeiből a hazárdjátékokat száműzni fogják. Érdekes, hogy éppen most, ami­kor arról van szó, hogy az összes kártyaklubokat bezárják, egy régi, a botránykrónikákban ugyancsak vezető szerepet vivő klub támadt fel. A Károly körút 2. szám alatt körülbelül egy héttel ezelőtt fel­­elevenedett a Nemzeti Atlétikai Lovassport Egylet, amelyet a kár­tyások világában röviden Lovas­klub néven ismertek. A Lovasklub, mint emlékezetes, valamikor a Cseng­er­y utcai Hajó­zási Klub helyiségeit bérelte, ott azonban megszünteti működését és most a Magyar Királyság Párt­jának, a volt Royalista Klubnak helyiségeit bérelte ki és meglepe­tésszerűen megkezdte a Károly körút 2. szám alatt működését. A klub vezetőségében előkelő nevek is szerepelnek, alkalmazottat vet­tek fel és teljes apparátussal nyi­totta meg termeit. A Lovasklub szobáiban a meg­nyitás óta nagy lendülettel folyik a játék. Valószínű azonban, hogy a Lo­vasklubbal sem tesznek kivételt és rajta éppen úgy végre fogják haj­tani a belügyminisztérium rendel­kezéseit, mint a többi, már hal­dokló kártyaklubokon. A városháza szerepe A belügyminiszter­ rendelete ma délig nem érkezett le a városházak­ra sem. Amint a rendelet leérke­zik, a polgármester végrehajtói céljából közli azt a főváros közjogi ügyosztályával, amely a kerületi elöljáróságokkal karöltve fogja végrehajtani a rendelkezést. Intézkedik, hogy a bezárandó klubok könyveit a közjogi ügyosz­tályba szállítsák. A klubok vagyon­­át zár alá veszik, helyiségeiket lepecsételik, majd intézkednek a végleges feloszlatás­­ iránt is. A végrehajtás azon a jogcímen fog megtörténni, hogy az illető klubok alapszabá­lyaiktól eltérő működést fejte­nek ki. A városházán úgy tudják, hogy­ nagyon sok klub ellen csak vizsgá­latot indítanak. Ezt a vizsgálatot is a közjogi ügyosztály fogja vé­gezni. A polgármester vizsgáló­­biztosokat fog kiküldeni, akik ta­núkihallgatásokat eszközölnek, le-, folytatják a vizsgálatot és annak­ eredményéről jelentést tesznek a polgármesternek. A belügyminisz­ter e vizsgálat eredménye alapján fogja meghozni végleges döntését A belügyminiszter nyilatkozik a kártyaklubok bezárásáról Tegnap aláírta a rendeletet Három klubot bezártak, nyolc-tíz ellen vizsgálat indul 3. oldal. A belügyminiszter nyilatkozata Munkatársunknak alkalma volt a belügyminiszterrel beszélni, aki a kártyaklubok feloszlatásával kapcsolatban a következőket mon­dotta: — Tegnap írtam alá a kártyaklubok megszüntetéséről és a vizsgálat lefoly­tatásának megkezdéséről szóló hivata­los okmányokat és már a mai nap fo­lyamán megküldöttem azokat az ille­tékes hatóságoknak. Az eddigi lefolyt vizsgálat alapján, három kártyaklub­ot végleg szüntetünk, meg­nyolc-tízzel szemben pedig a vizs­­gálat megejtését tesszük folya­matba. Ez alkalomból csak ugyanazt mondha­tom, amit az elmúlt napokban mon­dottam, hogy Budapest közönségét meg kell men­teni ettől a veszedelemtől, mert az elmúlt idők bűnügyi króniká­ja azt mutatja, hogy a kártyaklubok el­szaporodása megmételyezi a társadal­mat. Ezért látjuk fontosnak és szüksé­gesnek a kormány határozott és sürgős közbelépését. Ismeretlen méreggel megmér­­gezte magát egy elkeseredett tanítónő . Az Est tudósítójától­­A Márvány utca 50. számú ház félemeletén lakik Szekér Ilona ta­nítónő, aki a házimunkára bejáró takarítónőt tart. Tegnap délután Szekér Hona takarítónője levelet kapott, amelyben a tanítónő kérte, hogy látogassa meg az esti órák­ban, mert anyagi gondjai miatt el­keseredett hangulatban van és va­lami fontos dolgot akar közölni vele. Tegnap este 9 órakor a­ takarító­nő meg is jelent a Márvány utcá­­ban Szekér Ilona lakásán, becsen­getett, de a lakás ajtaját zárra­ ta­lálta. Felnyittatták az ajtót és a takarítónő a házmesterrel együtt bement a lakásba. A hálószobában élettelenül találták Szekér Ilo­nát. Azonnal kihívták a mentőket, akik megállapították, hogy a tanítónő i­smeretlen méreggel megmérgezte magát. Szekér Ilonát nagyon sú­lyos állapotban a Rókus-kórházba szállították. 1925 óta lakik a Márvány ucca ucca 50. számú úgynevezett Vass József-házban. Néhány házzal odébb van a községi elemi iskola, ahol Szekér Ilona tanít. Az ön­gyilkos tanítónő nagybátyja Sze­kér nyugalmzatt tábornok. A tanítónő k­ét héttel ezelőtt ér­kezett Budapestre Sarkadról, ahol rokonainál nyaralt. Két hét óta egyedül lakik a kétszobás lakás­ban, mert nővére Sarkadon ma­radt, ahol férjhez ment. Most Sze­kér Ilonára hárult a lakásfentar­­tás minden gondja, egyedül kellett fizetnie a lakbért. Elkeseredéséhez anyagi gondjain kívül hozzájárult az a körülmény is, hogy a folyó tanévben úgynevezett napközi beosztást kapott az is­­kolában. Sokat panaszkodott új beosztása ellen, ami kevesebb fizetéssel jár. Hozzátartozói főleg ezzel magya­rázzák öngyilkosságát. Tíz levelet találtak hálószobájá­ban. A levelek közül egyet Ra­­kovszky Iván volt belügyminisz­ter feleségéhez intézett, amelyben búcsút vesz és megemlíti, meny­nyire sajnálja kis tanítványait, akiket Rakovszkyéknál oktatott. Egy másik levél az iskola igazga­tóságához szól és ebben elkesere­déséről, idegességéről, anyagi ba­jairól panaszkodik és azt írja, hogy nem tudta elviselni az életet. A harmadik levélben háziorvo­sától vesz búcsút. A többi levelet hozzátartozóihoz intézte. Szekér Ilona súlyos állapotban fekszik a Rókus kórházban, álla­pota életveszélyes.

Next