Az Est, 1927. november (18. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

Előfizetési árak:egy hónapra , , , 3 pangó Három hónapra , 7 pangó Külföldön a fenti árak másfélszerese Politikai napilap Szerkesztőség a VII. kerület Rákóczi út 54. Kiadóhivatala Dll., Erzsébet körút 18~20,%** Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fillér Ausztriában 20 garas FŐSZERKESZTŐ:Miklós Andor FilkkiadóhivatalV., Vilmos császár út 14, SaerkesszSsag Biesbent Kohlmarkt 7. A temetőbe hordja most ki koszorúit az az élet. Virág, virág, virág szóródik el mindenütt a halhatatlanság peremén. Mindenki halhatatlan, aki élt és akiről megemlékeznek. Mindenki halhatatlan, aki az ittmaradt emberek és ittmaradt és egymásra következő nemzedékek szívében és szeretetében folytatja életét. Soha olyan közel a temető nem volt a mindennapi élethez, mint ebben a korszakban 1914-gyel egy nagy és szörnyű temetkezési menet indult meg, hosszú esztendők során minden nap temettünk. Eltemettük a nemzet virágát, a legszebbeket és legderekabbakat. Aztán... igen aztán elvesztettünk határokat, amelyek egy évezreden át őrizték rendületlenül a magyar életet, a magyar munkát. Eltemettük Trianonban az élet régi fényét és boldogságát. Eltemettük azt a régi békességet, amely olyan erőssé és hatalmassá és gazdaggá tett bennünket azelőtt. Ma nincs magyar ember, akinek egy nagy darab élete ne volna a temetőben és alig van, aki a sírkövekről a saját korának, saját világának, saját életének történetét is le ne olvasná. Néhány nav múlva foglalja el helyét Budapest városainak szívében a Kossuth márványszobra, —ez az ünnepség sem lesz csupán emlékünnep, de az életnek és "a magyar" fel- támadásnak tunnepe Teáz. S a feltámadás és halhatatlanság szelleme tér vissza most a temetőkből. A német kisvárosokban a temető most is a város közepén van. Mi most úgy igazzük, hogy a temető itt van, itt kell lennie a közélet közepén, világaival, halhatatlanságaival, végtelenségével, örök példáival és mély, mély, mély tanulságaival. Hogy amit a létért való küzdelemnek, a mindennapi életnek keresztül-kasul húzódó lövészárkaiban nem tanultunk még, arra megtanít a temető: szeretetre, békességre, összefogásra. Esztendők, hosszú, véres esztendők múltak el ebben a korszakban, mikor szinte minden, nap a halál napja volt, de ma inkább - mint ■valaha., reméljük, hogy közel-,van a feltámadás napja, mikor feltámadnak az ezeréves magyar határok. Németország köztársaság marad és békét akar Marx kancellár élesen támadta a német monarchistákat Essen,október 31 (Az Est kidőlt tudósítójától) A centrum rajnai partly ülésén Marx kancellár nagyszabású beszéllek tartott, amelyet politikai körökben feszült érdeklődéssel vártak, minthogy tudták a kancellárról, hogy ki fog ítélni a német nemzeti párt monarchista propagandája ellen. Akik erre számítottak, nem csalódtak, mert a kancellár beszédének a centrum és a német nemzeti párt harca volt a legkimagaslóbb része s maga az egész beszéd beillett választási propagandának. Bevezetőleg ismertette az előzményeket, amelyek a mostani kormánykoalíciót előidézték s arra helyezte a fősúlyt, hogy a szociáldemokraták cserbenhagyták a centrumot s ezzel egyenesen a német nacionalisták karjai közé kergették a pártot. Majd arról beszélt, hogy a német birodalom alkotmány- és államformája a köztársaság s az is marad. Nem tudja elképzelni mondotta Marx kancellár, hogy felelősségérzettel megáldott politikusok manapság az államforma kérdését komolyan felszínre vethessék. Ez annyit jelent, hogy a kancellár kesztyűtdobott a német nacionalista minisztereknek, akik kabinetjében helyet foglalnak és minduntalan monarchiisztikus törekvéseket árulnak el. Semmi sem volna veszedelmesebb és sajnálatosabb — jegyezte meg a kancellár.. .—mint az, ha a legközelebbi, politikai küzdelem ennek a két jelszónak jegyében lángolna fel: Fel a fekete-fehér-pirossal! Fel a feketepiros-aranjyal! A diülpolitikáról azt mondta a kancellár, hogy annak békés vonalát egy hajszálnyira sem térítette el az a körülmény, hogy alnémet nemzeti párt belépett a kabinetbe és Stresemann szigorúan őrködni fog tovább is a békepolitika irányának megtartására. Érdekesvolt, amit a kancellár Hindenburg elnök tannenbergi beszédéről mondott amely különösen Franciaországban olyan éles viszszatetszést keltett, mert szóvátette a háborús vétkesség kérdését. Mays kancellár nyomatékosan hangoztatta, hogy a birodalmi elnök beszédéről neki és Stresemannak előzetes tudomása volt és azt mind a ketten helyeselték, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint a háborús vétkesség kérdését nem fogják eldönteni beszédek. Csak a komoly történelem, a tudományos kutatás, a pártatlan vizsgálódás fog igazságot tenni abban, hogy ki okozta a háborút? Németország nem azért veti föl a háborús vétkesség kérdését, hogy ily módon vállalt anyagi kötelezettségei alól kibújjon, számára a kérdés erkölcsi tartalmú és a becsület kérdése. Végül a belpolitikára tért át a kancellár és nagy dicsérettel szólott dr. Köhler birodalmi pénzügyminiszterről is. ‘ fin ....................... «ti»«n› «»m ...» .... ‘“mnPrifmm Borah sz újabb levele az Est tudósítóról, ha bármily módon segíthet a magyar kérdésben Talár már az elnökválasztási küzdelemben megbélyegzi Trianont ti f toy ore, október hó (Az Est rendes tudósítójától) William Edgar Borah idahoi szenátorban, a szenátus külügyi bizottságának elnökében hatalmas amerikai barátra tett szert Magyarország. Erről nemcsak az a két levél szolgáltatott tanúbizonyságot, amelyeket a szenátor nekem írt és amelyeket Az Est már publikált. Az érdeklődés, amit a szenátus külügyi bizottságának elnöke a magyar kérdés iránt tanúsít, állandó levélváltást vont maga után. A második levelet harmadik, majd negyedik levél követte nyomon, mikor Borah szenátornak elküldte«. a magyar kérdésről adósanyag«ot. A legnagyobb gonddal ügyeltem arra, hogy a lehető legjobb információs forrásokból ismerkedhessek meg Borah szenátor a magyar kérdés teljes komplexumával. Rend érkezésére bocsátottam Szása Zsombor :1 77ee Minorities :•in Transylvania ( Az erdélyi kisebbségek) című könyvét, amelyből Rothermere lord merítette adatait és amelyet vezércikkében Chapiberlain angol külügyminiszter figyelmébe ajánlott a Daily Mail-ben. Elküldtem dr. Louis Gomish bostoni unitárius lelkész két*- körtyvét, a »Transylvania in 1922.. című munkát, melynek adatait az amerikai unitáris egyház megbízásából gyűjtötte össze Erdélyben és azt a kinyomatott jelentést, amelyet két évvel később ugyancsak ő készített el a vallási kisebbségeket védő amerikai Hia megbízásából, azmely William E. Borah.