Az Est, 1928. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-13 / 10. szám
14. oldal. Péntek, 1928. január 11. 0/1 •• 1 •• •• • i • / Különös interjú Karinthy , amelyben szerepel a magyar irodalom, a színházak, egy cigány és egy doboz gyufa is... Zii-Ékit tudósítójától —Színi Karinthy Frigyes dolgozói szobája. Az író mellényzsebéből előveszegy cigarettát. A másik mellényzsebéből gyufát akar elővenni. Gyufanincs. Végre valahol találtatik gyufa is. Az újságíró hegyezi a ceruzáját. Követke- tsik e a beszélgetés Karinthy Frigyessel:) Az újságbíró (kezdi a kérdéseket): Tehát stagnál a magyar dráma, irodalom, ugy-e ! Az igazgatók azt mondják, hogy Iimes elég igazi magyar dráma. Karinthy Frigyes (felugrik S kétszer sörülsétálKarinthy Frigyes ti szobában): Ezzel szemben tudok olyan magyar drámaírókról, akik azt mondják, hogy nincsenek igazi értékű magyar színházi vállalkozók. Az újságíró: Ki dönthetne ebben a kérdésben ? Karinthy: Van író, aki azt az álláspontot képviseli, hogy a színház a színészeké. Én még messzebb mennék az íróktól, való távolodásban, abban a reményben, hogy azért ismét eljutunk tts íróhoz. Úgymondom: A színház a közönsége! Az újságíró: Mit ért.közönségi falait 2 Karinthy: Ha van valahol értelme annak, hogy létező dologról úgy beszéljünk, mint fikcióról, illúzióról, akkor ez a közönség. Még szabatosabban: A közönség alatt soha sem azt szabad, érteni, ami volt vagy van, hanem mindig azt, ami lesz Karinthy (folytatja): A dramaturgia csak arról tud, hogy az író figurákat és szerepeket teremt. A színigazgatói lángész feladata volna észrevenni és előrelátni, hogy milyen közönséget teremthet magának a drámaíró. Sajnos, az ilyen, színigazgatói lángész még talán ritkább, mint, a színpadi író. Különben nem vált volna aktuálissá az a színházi körökben mostanában elterjedt vicces, kiszólás, hogy Megbukott a siker.« Magyarul: megbukott az a pápai csalhatatlanság, amivel az igazgató szokta megveregetni fiz író vállát: »Maga csak írjon fiam, én tudom, hogy mi kell a közönségnek... Az újságíró: Ezek szerint ön mint író, mondja meg hát, hogy mi kellene a közönségnek. Karinthy: Ne így adja fel a kérdést! Az újságíró: Hát akkor milyen közönségre volna szüksége önnek. Karinthy: Olyanra, amit nem a kritikusok küldenek a színházba, vagy riasztanak el tőle, hanem amiben idővel megtalálom a kritikusaimat. Egyébként pedig úgy vagyok ezzel a kérdéssel, mint a cigány, akinek zeneakadémiai növendéket mutatnak, hogy ítélje meg tudását. Erre a cigány vélemény helyett kiveszi kezéből a hegedűt és megmutatja, hogy »valahogy így kellene csinálni. A legközelebbi darabom második felvonása után legyen szíves tegye fel majd ugyanezt a kérdést a rivalda előtt. Remélem, röviden így felelhetek majd: ilyenre! (Megszólal a telefon, Karinthy elkezd beszélni: Halló, igen, holnapra majd megírom! Jónapot. Karinty: Bizony sok a munka. Az újságíró: A mai pesti színházi viszonyok... Színházi produkciók és a többi. Karinthy (hirtelen): Nagyon meg vagyok vele elégedve. Takarja le! (Ravaszul mosolyog, érzi, hogy azt gondolja: Ugyan kérem!...) Az újságírómás irányban kezd tapogatózni, azért, mert Karinthy Frigyes, a »Holnap reggeli, a »Lepkeláncos Cirill darabjaival mégis csak valami újat akart teremteni a színpadon). A »valami újat.. nyugodt lelkiismerettel rá merne bízni a pesti színházakra? Karinthy: I Ha részt hagynak venni a rendezésben is, akkor igen. A újságíró: Nemdebar tudna ön írni boulevard vígjátékot is, viccet és hasonlókat. Karinthy: Nem szabad a szükségből erényt csinálni. Az a gyanúm, hogy a szükségből azért csinálnak erényt és azért nem szólnak népnyelven a bizonyosaké,mert nem is tudnak igazán a nép hangján beszélni. Az újságíró: Hát ön miért nem beszél a nép hangján? Karinthy: Magamra nem vagyok rá törli. Úgy látszik a műfajt tartom sokra. Úgy vagyok vele, mint a verssel, amiből huszonötöt írtál. Azért csak huszonötöt, mert rájöttem, hogy a költészet komoly dolog. Húszéves koromban a humorról mondtam, hogy nem ismerek benne tréfát. Most negyvenéves koromban hozzáteszem, hogy a színpad sem játék. Az újságíró: De éppen most, amikor a legnagyobb lehetőségeink vannak külföldön, most következik be a magyar dráma fellankadása. Karinthy: Molnár Ferenc túl szélesen nyitotta a kapukat. Egy sovány barátom jut eszembe, akinek mindig azt mondtam, hogy kétszer kell bemennie az ajtónkhoz, hogy egyszer benn legyen! Az újságíró: Miért beszél mindig allegóriában? Karinthy: Egyenes választ csak az adhat, aki valami pozitív jó nevében tiltakozik hibák és fogyatékosságok miatt. A pozitív válasz: alkotó munka lehet csak. Azért beszélek kerülő úton a színházról, mert remélem, hogy valamikor egyenes úton tudok majd beszélni. A színpadról! Az újságíró: Ön könnyen beszél! Ellenben garmadával jönnek a levelek hozzánk meg nem értett tehetségektől, titkosoktól és kevésbé titkosoktól! Karinky: Van egy ötletem. Igazságot lehet tenni, ha valamennyi színház összeáll és csinálnak egydrámabíráló bizottságotA színházak közösen. Zsűrit. Komoly emberekből, előkelő ízlésű emberekből, szakértőkből. Ez a zsűri adná át azután a jó darabokat megfelelő színházaknak.Megint megszólal a telefon. Karinthy felveszi a kagylót. Azt mondja: Egy óra múlva lemegyek a kávéházba és megírom. Kérem én soha sem tudom, hogy egy órával később hol vagyok. Na ezt azért megírom rögtön! Jónapot. Az újságíró: (Hirtelen ötlettel.) Kedves-e önnek az a gondolat, hogy a Nemzeti Színházban színrekerüljön? Karinthy (kacsint egyet, azután háromszor körülsétálja a szobát): A Nemzetinél voltam a minap,megkérdeztem tőlük: »Miért haragusznak rám, miért nem adják elő a darabomat?« Azt a választ kaptam, hogy nincs darabom náluk. Ez véletlenül igaz is. Könnyű egy darabot előadni, ha az már meg van írva. Én nem megyek bele ilyen hebehurgya munkába. Játsszák el nekem előbb azt a darabot, és ha látom, hogy ráju l bízhatom, akkor majd meg fogom írni. Az újságíró (látja hogy ezen az alapon nem lehet Karinthy humorával vitatkozni, mást kérdezezt): Mit szól akísérleti színpadhoz? Karinthy (elemében van):Kísérleti Színpad. Ez a kifejezés nem is jó! Nem olyan darabokról van szó, amelyek nem ütötték meg a mértéket, ahol nagy világsikerek abbahagyták a munkát, éppen azért, mert a fejlődésnek nem utolsó sorban akadálya éppen a siker. Ibsen, Strindberg, Gerhard Hauptmann jelentik azt a kísérletet a múlt században, amivel szemben áll a kotzebui és sudermanni »tökély ”... Az újságíróarra gondol, hogy Karinthy Frigyes bizonyára eredetit akar, újat akar, valami frisset. Azon az úton megy-e tehát, amelynek bizonyos »irányzatok■« a kilométeroszlopai? Így kérdez tehát): Expresszionizmus, futurizmus, kubizmus... "farrott, Piscator az egészséges fejlődés? Karinthy Frigyes: Holkes rajongó nézője és olvasója vagyok minden friss törekvésnek, ami a régi tömlőkbe új bort kínál. Ruhában, öltözködésben szeretem az új divatot addig a pontig, amíg nem próbálnak fejalakú cipőt és lábalakú kalapot készíteni. A művészetben, amíg az ember formáját veszi fel, minden divat jogosult és termékeny, de a szabónak az emberről kell venni a mértéket. Az újságíró: Szóval, lesz valami érdekes új darab? Karinthy Frigyes: Nézze, ezt az alkalmat nem ragadom meg, hogy reklámot csináljak Karín 111’,■ új darabjának. Majd kiderül minden. Helyes? Az újságíró: Egy van! (Karinthy Frigyes escbrelett kézzel áll. Nevet. A mellény zsebéből kifogyott a cigaretta. Viszont az íróasztalán sikerült felfedeznie egy egész doboz gyufák) (n. t.) PROLONGÁLTUK AQ sakmi, az UFA NAPÓLEON -T ABEL GAJNICE REMEKMŰVET.« MELLETTE. VIEGY.»PÁRIS A VILÁG FUVAROSA Két körözött kommunista képviselő felszólal a francia kamarában Párizs, január 12 (Az Est külön tudósítójától) A kamarában ma lesz az úgynevezett kommunista vita. Ma délután fog tehát eldőlni az elítélt öt kommunista képviselő sorsa, akiket Barthon igazságügyminiszter javaslatára Poincaré mindenáron fogházba akar dugni, hogy kizárja őket a választási korteskedésből. Az igazságügy miniszternek az az álláspontja, hogy parlamenti szünet idején, amikor az elítélt öt képviselő tartozott volna félbeszakított büntetésének, a kitöltésére jelentkezni, nem védte őket a képviselői immunitás és minthogy felhívás ellenére sem jelentkeztek, a letartóztatás most is végrehajtható a kamara összeülése után. Ebben az eljárásban még a baloldali polgári pártok is alkotmányszegést látnak. A kommunista Cochin tegnap tréfát űzött a párizsi renddrséggel és váratlanul megjelent a kamara ülésén. Észrevétlenül jutott be és egyszerre csak megint eltűnt egy automobilon, amely a palota egyik mellékletjáratánál várakozott rá. Titkosrendőrök állítólag hajszolták egy másik automobilon, de nem tudták kézrekeríteni. Az a hír terjedt el, hogy az elítélt öt kommunista képviselőt a párizsi orosz szovjetnagykövetség rejtegeti és a nacionalista, sajtó fentartja ezt a a értesülést anak ellenére, hogy a szovjet nagykövetség hivatalos cáfolatot bocsátott ki. A kommunisták lapja ma reggel elárulja, hogy a központi végre- sajtóbizottság határozata értelmében a kamara ma délutáni ülésén az elítélt képviselők közül csak ketten fognak megjelenni, Cachin és Vallant-Couturier és fel is szólalnak. A párt ugyanis nem tartja lehetetlennek, hogy a parlamenti többség felhatalmazást fog adni a kormánynak az elítéltek letartóztatására és ebben az esetben a végrehajtóbizottság nem, akarja mind az öt képviselőt ennek a veszedelemnek kitenni. (L. Sz.) Száz bányász rekedt estt bányában I,oution, január 12 (Az Est külön tudósítójától) Columbiában — amint a mai reggeli lapok jelentik—egy bányában földcsuszamlás miatt ,700 méternyi mélységben rekedt több mint száz bányász. Az első jelentés úgy szól, hogy hiábavalónak látszik minden fáradozás és a szerencsétleneket elveszetteknek tartják. (W. H. E.) Új parlament épül Prágában Prága, január 12 (Az Est külön tudósítójától) A képviselőház elnöksége jóváhagyta az új parlamenti palota építésének tervét. A Belvedere egy kiszögellő magaslatán fog felépülni az új parlamenti palota és azt tervezik, hogy a középületek legnagyobb részét is ezen a helyen fogják összpontosítani. A parlamenti palota tőszomszédságában akarják felépíteni a miniszterelnökség, a közoktatási minisztérium, a belügyminisztérium és az állami statisztikai hivatal épületeit. (W. N.)