Az Est, 1928. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-03 / 28. szám
12. oldal. SZÍNHÁZ A színházak ma esti ELŐADÁSAI: OPERAHÁZI A nürnbergi mesterdalnokosz (Munowarda József vendégfelléptével;, 6). NEMZETI SZÍNHÁZ: A pártütök (Új betanulással először; A bérlet; V18). KAMARASZÍNHÁZ : Vén hangok (1 8). ■VÍGSZÍNHÁZ: Önagysága őrangyalaim. MAGYAR SZÍNHÁZ: Trojka (Először; 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Éva grófnő (Először; 7*8). VÁROSI SZÍNHÁZ: GUi Baba (*/8). FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ: Az utolsó bölény (9). TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Kezdete 7:9 órakor. BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Nászéjszaka (8). ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Kezdete V:9 órakor. ROYAL ORFEUM: Kezdete 9 órakor. KOMÉDIA: Kezdete 7:9 órakor. ÚJ SZÍNHÁZ: Kezdete 7:9 órakor. RUBIÓ-MENETREND Február 3. délután 1 órától február 1. délután 3 óráig ** Középeurópai időszámítás szerint — Budapest: 557.5 6.00 Dr. Gallah Raibicz Sándor előadása. 6.« Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. Mozik műsora. 5.00 Károlyi Árpád és cigányzenekarának kajakversenye. 6.15 Sportelőadás. 7.00 Előadás a Studióba.1. 10.00 Pontos időjelzés, hírek. — Utána: Másfél óra könnyű zene. Külföld: 5.00 München (530.7): Hangverseny. 5.15 Pécs (517.2), Hamburg (304.7): Hanpvers. 4.30 Könikssjere: (329.7), Lipcse (365.8), Prága (340.9): Hangverseny. 5.00 Berlin (485.9), Pozsony (300): Népszerű zene. 6.00 Langerberg (468.7): Hangverseny. 16.55 Hamburg (304.7): Meyerbeer »Az afrikai nő« c. operája. 1c.15 Lipcse (oOuiS), Varsó (UH): Szimfonikus zene. 8.20 München (535.7): Szimfonikus zene. 9.30 Rádió-Párizs (1750): Hangverseny. 13.45 Toulouse (392): Hangverseny. Szombat, február. Budapest: a.30, 12.00 és 110. Pontos idő. Tüzok, kisgazdaság. 1.00 Időjárás- és vízállásjelentés. Külföld: 11.00 Bécs (517.2): Hatg verseny. 12.05 Prága (348.9): Hangverseny. 12.30 Hamburg (394.7): Hargverseny. M megtakarítja a légeresítőcső árát az anódtelep beszerzésekor, ha Tungsram P 415 légeresítőcsövet használ amely már 60 Volt anódfeszültségnél kifogástalanul működteti hangszóróját 1.05 Langtenberg (468.8): Hangverseny. 1.15 Hilversum (1060): Hangverseny. 1.30 Franlríurt (428.6), Rádió-Párizs (J730): Hangverseny. 3.00 Stuttgart (379.7): Hangverseny. — I- ■ . AbiiUimnini *M.jf. Szombat, 1928. február 4. S8Éva sféfiio6® Martos Ferenc és Szirmai Alibért új operettje a Király SzMä£&ac3 — Az Est tudósítójától — Különös jelenség, amelyről rendszerint minden operett-bemutató alkalmával szólni lehet, hogy egyik színpadi műfajban sem tapasztalható olyan lassú és nehézkes fejlődés, mint a valamennyi között legfiatalabb operettben. A Király Színház mai premierestjén, egy magyar újdonság komoly és elvitázhatatlan sikeren kívül végre beszélni lehet az operett evolúciójának igen figyelemreméltó és valószínűen nevezetes eredményéről is. Az Éva grófnő új utat, új formát és új stílust jelöl ki a modern operett számára............ Az újdonság szövegírójától, Martos Ferencitől, már megszoktuk, hogy úgynevezett épkézláb mesét visz színpadra és nem engedi megkötni kezét az operettdramaturgia sablonjaitól. Mint legutóbb az Alexandra-ban, az Éva grófő-ben is újság erejével ható, érdekes, a figyelmet mindvégig lekötő és egységesen kerek cselekményű szövegkönyvet adott szerzőtársának, de egyben merész forradalmi lépéssel kiszélesítette, hagyományoktól függetlenítette is az operett formáit, anélkül, hogy e kedves, népszerű színpadi és zenei műfajnak tetszetős tulajdonságait feláldozta volna. Hat képre tagozódik az Éva grófnő érdekes, drámai erejű cselekménye, de az új forma mellett azért nem válik revüszerűvé. Martos Ferenc pillanatra sem veszti el a mese fonalát, amelyre a finom ízlésű, biztos színpadi érzékű író kitűnő ökonómiával aggatja föl az érzelmes lírából, egészséges humorból, színpadi látványosságokból, hatásos drámai kitörésekből, érdekes bonyodalmakból szőtt jelenetek gazdag, színes sorát. Operettszínpadon egészen szokatlanul érdekes a leánysorban hadiözvegygyé vált Éva grófnő szerelmi története, aki egyre újabb meglepetéseket hozó fordulatok után kerül végre annak karjaiba, akit romantikus meghatározássalaz igazinak szoktak nevezni. Ennek a sikerült szövegkönyvnek Szirmai Albert a komponistája, aki az Éva grófnő zenéjében többet ad annál, amit közönségesen operettzenének szoktak nevezni, de ugyanakkor a legjobb operettzenét adja. Szirmai, aki eddigi műveiben sem járt soha kitaposott úton, megint újat, friss invencióban gazdag, végtelenül előkelő muzsikát költött és beleöntötte nemes poétaszívének minden melegét új operettjének dallamaiba. Új operettstílus csendül meg ebben a zenében, amelynek legtöbb száma minden művészi emelkedettsége meleltt sem fogja elkerülni, hogy a szónak jó értelmében népszerűvé ne legyen. Érdekes, egységes koncepció jellemzi ezt a partitúrát, amelyben az operettkomponista még vezérmotívumokat is használ fel hősei jellemzésére, egész melodrámai részeket komponál át, anélkül, hogy az opera stílusával kacérkodnék és többet akarna adni vérbeli, friss operettzenénél. Külön értékeket jelentenek a finálék, a zeneszerzői invenciónak e veszedelmes próbakövei. , Szirmai eddigi műveiben is mindig bravúros fináléépítőnek bizonyult, az Éva grófnőben mégis újra meg fogja lepni hallgatóit. Bámulatos, hogyan tud befejezni minden színpadi effektus, énekkar, nagy fölvonulás nélkül, mindössze két-három szereplővel a színpadon egy-egy felvonást! Ezekben a finálékban, amelyek nemcsak a magyar operettirodalom, de általában a magyar színpadi irodalom legsikerültebb produkciói közé tartoznak, a Szirmai -muzsika nungávalragadó ereje, költői szárnyalása, tüze és melódia-bősége adjat a felvonás legszebb kicsendülését. Különösen pompás a második felvonás befejezése, amely művészi formájával, szerkezetével és hatásával páratlanul áll a magyar operett eddigi fejlődésében. Az át- komponált megnyitók és finálék között pedig Szirmai Albert egyre-másra a legváltozatosabb számok virágfüzérét fonja Martos Ferenc ötletes versei közé. Az Éva grófnő zenéjében Szirmai Albert messze eltávolodott az elkopott levitézlett bécsi stílustól, az operett e kerékkötőjétől, mindattól, amit operettsablonnak lehet nevezni és új operettje zenei koncepciójának újszerűségével példát nyújt az egész mai operett-zeneszerző generációnak. A Király Színház magyar szerzőknek méltán kijáró fénnyel, bőkezűséggel hozza színpadra az újdonságot. A hat színpadi kép mindegyike friss meglepetést nyújt. A címszerepben Péchy Erzsi jutott igazi, nagy primadonnaalakításhoz és megjelenésének romantikus szépségével, játéktudásának közvetlen finomságával, tiszta szopránjának nagy énekkultúrával párosult csengésével — külön ki kell emelni pompás koloratúr-szó■ióját a második felvonásban — teljes illúziót keltő Éva grófnő. Külön meglepetése az előadásnak a táncos szubrett szerepében Bársony Rózsi, ez , az egészen fiatal, karcsú, szőke kislány. Igazi tehetség nyilatkozik meg táncában, énekében, játékában, friss humorában és mozdulatainak helyenként groteszk gráciájával egészen új jelenség a magyar színpadon. Egy mandsuriai orosz lány kis szerepét poétikusan alakítja és finoman énekel Halász Anna. Nádor Jenő alakítása is a legkellemesebb meglepetés a férfi főszerepben.. Friss tenorjának hősi erejével nem egyszer ragadja magával a hallgatót. Rátkai Márton, aki egy szerelmes ügyvéd mulatságos alakját viszi színpadra, régen nem volt ilyen kedves, ötletes, finom humortól sziporkázó. Bársony Rózsival lejtett táncai egytől-egyig pompásak. Sólthy György a második amoroso figuráját viszi nagy színpadi készséggel és rokonszenves alakítással színpadra. A vidámságot szolgálja Latabár Árpád, Ujvétry Lajos és Bánóczy Dezső sikerült, triója is, Szirmai Imre kitűnően fest huszártábornoki egyenruhájában és nagyon jól illeszkedik az együttesbe Pártos Dezső ás Fiaskó Géza is. A színes, hatásos rendezés Tihanyi Vilmos sikerült munkája, nagy elismerést érdemelnek Gera Zoltán festői díszletei és jelmezei é,s igazi művészi munka Nagypál Béláé, aki szívvel szólaltatja meg Szirmai Albert zenéjét. A Király Színházban ma este egy új nagy magyar siker megszületésének ünnepét üli a bemutató közönsége. cs. a. ** Csathó Kálmán a Lilláról. A Nemzeti Színház jövő hét péntekén mutatja be Csathó Kálmán új darabját, a Lilla, című háromfelvonásos színjátékot. A darabról Csathó a következőt mondja: — Új darabom Csokonai Vitéz Mihály komáromi szereplése körül játszódik és hősnője Lilla, a költő múzsája, aiit igazi nevén Vajda Julinak hívtak és egy komáromi gabonakereskedő lánya volt. A három felvonás öt évet ölel fel Csokonai életéből és szerepel benne természetesen az anakreoni dalok költője is, aki az első felvonásban lapot akar indítani, föl akarja támasztani Péczeli József »Mindenes gyűjtemény«-ét, de terve, miután Weinmüller nyomdász nem akar rizikót vállalni, meghiúsul. E lapalapítási tervek közepette ismerkedik meg Csokonai Vajda Julival, akibe első pillanatban beleszeret. A lány lesz a Lilla-dalok hősnője, de nem lesz Csokonaié, hanem a második felvonásban feleségül megy Lovas István komáromi gabonakereskedőhöz. Darabom legtöbb alakja hiteles történeti, sőt irodalomtörténeti személy és históriai adatok alátámasztásával írtam meg cselekményét is. Hiteles történeti figura Bédiné Fábián Juliánna, egy komáromi csizmadia mester és városi szenátor felesége is, akinek házánál Csokonai Lillájával megismerkedik. Lilla szerepét Bajor Gizi fogja játszani, Bédiné Cs. Ácsér Ilona lesz. Csokonai alakját Petheő Attila viszi színpadra, Lévai István szerepében pedig Csortos Gyula lép fel. Kívülük még egész sereg érdekes szereplője van, a darabnak, akik a színház legjobbjai sorából kerültek ki. A próbákat magam vezetem. ** Kettős bemutató a Kamaraszínházban. A Kamaraszínházban jövő szombaton két egyfelvonásos újdonságot mutatnak be. Az egyik eredeti magyar darab: ifj. Hegedűs Sándor: Bakony című életképe, amely egy útszéli csárdában játszik és hőse egy vén betyár, aki két prédikáló legátus szavainak hatása alatt megtér. A betyár szerepét Bartos Gyula játssza. A másik újdonság Bernard Shaw egyfelvonásos melodrámája a Blanco Posnet, amelyet mintegy másfél évtizeddel ezelőtt már játszottak Budapesten a Magyar Színházban. A Show egyfelvonásos női főszerepét a kamaraszínházi bemutatón Tőkés Anna fogja játszani.• A film tizenkét parancsolata. A hollywoodi filmgyárosok most kidolgozták a filmkészítés tizenkét parancsolatát. Atizenkét parancsolat így hangzik: 1. Istent nem szabad profanizálni. 2. Tilos a meztelenség minden formája, még a meztelen árnyképek is. 3. A kábítószerkereskedelemre vonatkozó jelenetek szigorúan tilosak. 4. Tilos a gyújtogatás ábrázolása és tilos bármely vallás papját komikus színben feltüntetni. 5. Tilos a következőket ábrázolni: lopás, rablás, kasszafúrás. (1. Csempészés. 7. Kegyetlenkedés. 8. Gyermekek és állatok bántalmazása. 9. Nők elcsábítása. 10. Halálos ítéletek végrehajtása. 11. A bűnözők mindig ellenszenves alakok legyenek. 12. Tilos a rendőrségi kínvallatás ábrázolása. ** Meghalt Palumbo olasz zeneszerző. Posilippói villájában tegnapelőtt meghalt Constantino Palumbo, az ismert olasz zeneszerző. Palumbo, aki igen magas kort ért el, már évek óta betegeskedett és nem dolgozott. Egészen bizonyos, hogy ennek a zeneszerzőnek a hírét felül fogja múlni tanítványainak dicsősége. Egyik híres tanítványa Leoncavallo, másik Umberto Giordano. Szirmai Albert Martos Ferenc Rátkai Márton Péchy Erzsi