Az Est, 1928. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-03 / 28. szám

12. oldal. SZÍNHÁZ A színházak ma esti ELŐADÁSAI: OPERAHÁZI A nürnbergi mesterdal­­nokosz (Munowarda József vendégfel­­léptével;, 6). NEMZETI SZÍNHÁZ: A pártütök (Új betanulással először; A­ bérlet; V18). KAM­ARASZÍN­HÁZ : Vén hangok (1 8). ■VÍGSZÍNHÁZ: Önagysága őrangyala­im. MAGYAR SZÍNHÁZ: Trojka (Először; 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Éva grófnő (Elő­ször; 7*8). VÁROSI SZÍNHÁZ: GUi Baba (*/­8). FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ: Az utolsó bölény (9). TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Kezdete 7:9 órakor. BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Nászéjszaka (8). ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Kezdete V:9 órakor. ROYAL ORFEUM: Kezdete 9 órakor. KOMÉDIA: Kezdete 7:9 órakor. ÚJ SZÍNHÁZ: Kezdete 7:9 órakor. RUBIÓ-MENETREND Február 3. délután 1 órától február 1. délután 3 óráig ** Középeurópai időszámítás szerint — Budapest: 557.5­ 6.00 Dr. Gallah­ Raibicz Sándor előadása. 6.« Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­­jelentés. Mozik műsora. 5.00 Károlyi Árpád és cigányzenekarának k­ajakversenye. 6.15 Sportelőadás. 7.00 Előadás a Studióba.1. 10.00 Pontos időjelzés, hírek. — Utána: Másfél óra könnyű zene. Külföld: 5.00 München (530.7): Hangverseny. 5.15 Pécs (517.2), Hamburg (304.7): Hanpvers. 4.30 Könikssjere: (329.7), Lipcse (365.8), Prága (340.9): Hangverseny. 5.00 Berlin (485.9), Pozsony (300): Népszerű zene. 6.00 Langer­berg­ (468.7): Hangverseny. 16.55 Hamburg (304.7): Meyerbeer »Az afrikai nő« c. operája. 1c.15 Lipcse (oOuiS), Varsó (UH): Szimfonikus zene. 8.20 München (535.7): Szimfonikus zene. 9.30 Rádió-Párizs (1750): Hangverseny. 1­3.45 Toulouse (392): Hangverseny. Szombat, február­­. Budapest: a.30, 12.00 és 110. Pontos idő. Tü­zok, kis­gazdaság. 1.00 Időjárás- és vízállásjelentés. Külföld: 11.00 Bécs (517.2): Hat­g verseny. 12.05 Prága (348.9): Hangverseny. 12.30 Hamburg (394.7): Har­gverseny. M megtakarítja a légeresítőcső árát az anódtelep beszerzésekor, ha Tungsram P 415 légeresítőcsövet használ amely már 60 Volt anód­­feszültségnél kifogástalanul működteti hangszóróját 1.05 Langtenberg (468.8): Hangverseny. 1.15 Hilversum (1060): Hangverseny. 1.30 Franlríurt (428.6), Rádió-Párizs (J730): Hangverseny. 3.00 Stuttgart (379.7): Hangverseny. — I- ■ . A­biiUimnini *M.jf­­.­ Szombat, 1928. február 4. S8Éva sféfiio6® Martos Ferenc és Szirmai Alibért új operettje a Király SzMä£&ac3 — Az Est tudósítójától — Különös jelenség, amelyről rend­szerint minden operett-bemutató alkalmával szólni lehet, hogy egyik színpadi műfajban sem tapasztal­ható olyan lassú és nehézkes fejlő­dés, mint­ a valamennyi között leg­fiatalabb operettben. A Király Színház mai premier­estjén,­ egy magyar újdonság ko­moly és elvitázhatatlan sikeren kí­vül végre beszélni lehet az operett evolúciójának igen figyelemre­méltó és valószínűen nevezetes eredményéről is. Az Éva grófnő új utat, új formát és új stílust jelöl ki a modern operett számára............ Az újdonság szövegírójától, Martos Ferencitől, már megszok­tuk, hogy ú­gynevezett épkézláb mesét visz színpadra és nem en­gedi megkötni kezét az operett­dramaturgia sablonjaitól. Mint legutóbb az Alexandra-ban, az Éva gr­ófő-ben is újság erejével ható, érdekes, a figyelmet mindvé­gig lekötő és egységesen kerek cselekményű szövegkönyvet adott szerzőtársának, de egyben merész forradalmi lépéssel kiszélesítette, hagyományoktól függetlenítette is az operett formáit, anélkül, hogy e kedves, népszerű színpadi és zenei műfajnak tetszetős tulaj­donságait feláldozta volna. Hat képre tagozódik az Éva grófnő ér­dekes, drámai erejű cselekménye, de az új forma mellett azért nem válik revüszerűvé. Martos Ferenc pillanatra sem veszti el a mese fonalát, amelyre a finom ízlésű, biztos színpadi érzékű író kitűnő ökonómiával aggatja föl az érzelmes lírából, egészséges humorból, színpadi látványossá­gokból, hatásos drámai kitörések­ből, érdekes bonyodalmakból szőtt jelenetek gazdag, színes sorát. Ope­rettszínpadon egészen szokatlanul érdekes a leánysorban hadiözvegy­­gyé vált Éva grófnő szerelmi tör­ténete, aki egyre ú­jabb meglepeté­seket hozó fordulatok után kerül végre annak karjaiba, akit roman­tikus meghatározással­­az igazi­­nak szoktak nevezni. Ennek a sikerült szövegkönyv­nek Szirmai Albert a komponistá­ja, aki az Éva grófnő zenéjében többet ad annál, amit közönségesen operettzenének szoktak nevezni, de ugyanakkor a legjobb operett­zenét adja. Szirmai, aki eddigi mű­veiben sem járt soha kitaposott úton, megint újat, friss invenció­ban gazdag, végtelenül előkelő muzsikát költött és beleöntötte ne­mes poétaszívének minden melegét új operettjének dallamaiba. Új operettstílus csendül meg eb­ben a zenében, amelynek legtöbb száma minden művészi emelkedett­sége meleltt sem fogja elkerülni, hogy a szónak jó értelmében nép­szerűvé ne legyen. Érdekes, egysé­ges koncepció jellemzi ezt a par­titúrát, amelyben az operet­tkom­­ponista még vezérmotívumokat is használ fel hősei jellemzésére, egész melodrámai részeket komponál át, anélkül, hogy az opera stílusával kacérkodnék és többet akarna adni vérbeli, friss operettzenénél. Külön értékeket jelentenek a finálék, a zeneszerzői invenciónak e veszedel­mes próbakövei. , Szirmai eddigi műveiben is min­dig bravúros fináléép­í­tőnek bizo­nyult, az Éva grófnő­ben mégis újra meg fogja lepni hallgatóit. Bámulatos, hogyan tud befejezni minden színpadi effektus, énekkar, nagy fölvonulás nélkül, mindössze két-három szereplővel a színpadon egy-egy felvonást! Ezekben a finá­lékban, amelyek nemcsak a ma­gyar operettirodalom, de általában a magyar színpadi irodalom legsi­kerültebb produkciói közé tartoz­nak, a Szirmai -muzsika nungával­­ra­gadó ereje, költői szárnyalása, tüze és melódia-bősége adjat a felvo­nás legszebb kicsendü­lését. Különösen pompás a második felvonás befejezése, amely művészi formájával, szerkezetével és hatá­sával páratlanul áll a magyar ope­­­­rett eddigi fejlődésében. Az á­t-­­ komponált megnyitók és finálék között pedig Szirmai Albert egyre-másra a legváltozatosabb számok virágfüzérét fonja Martos Ferenc ötletes versei közé. Az Éva grófnő zenéjében Szirmai Albert messze eltávolodott az elkopott levitézlett bécsi stílustól, az operett e kerékkötőjétől, mindattól, amit operettsablonnak lehet nevezni és új operettje zenei koncepciójának újszerűségével példát nyújt az egész mai operett-zeneszerző ge­nerációnak. A Király Színház magyar szer­zőknek méltán kijáró fénnyel, bő­kezűséggel hozza színpadra az új­donságot. A hat színpadi kép mindegyike friss meglepetést nyújt. A címszerepben Péchy Er­zsi jutott igazi, nagy primadonna­­alakításhoz és megjelenésének ro­mantikus szépségével, játéktudásá­nak közvetlen finomságával, tiszta szopránjának nagy énekkultúrával párosult csengésével — külön ki kell emelni pompás koloratúr-szó­­■­ióját a második felvonásban — tel­jes illúziót keltő Éva grófnő. Kü­lön meglepetése az előadásnak a táncos szubrett szerepében Bár­sony Rózsi, ez , az egészen fiatal, karcsú, szőke kislány. Igazi tehetség nyilatkozik meg táncában, énekében, játékában, friss humorában és mozdulatai­nak helyenként groteszk gráciá­jával egészen új jelenség a ma­gyar színpadon. Egy mandsuriai orosz lány kis szerepét poétikusan alakítja és finoman énekel Halász Anna. Nádor Jenő alakítása is a legkellemesebb meglepetés a férfi főszerepben.. Friss tenorjának hősi erejével nem egyszer ragadja ma­gával a hallgatót. Rátkai Márton, aki egy szerelmes ügyvéd mulat­ságos alakját viszi színpadra, ré­gen nem volt ilyen kedves, ötletes, finom humortól sziporkázó. Bár­sony Rózsival lejtett táncai egy­től-egyig pompásak. Sólthy György a második amo­roso figuráját viszi nagy színpadi készséggel és rokonszenves alakí­tással színpadra. A vidámságot szolgálja Latabár Árpád, Ujvétry Lajos és Bánóczy Dezső sikerült, triója is, Szirmai Imre kitűnően fest huszártábornoki egyenruhájá­ban és nagyon jól illeszkedik az együttesbe Pártos Dezső ás Fiaskó Géza is. A színes, hatásos rendezés Tihanyi Vilmos sikerült munkája, nagy elismerést érdemelnek Gera Zoltán festői díszletei és jelmezei é,s­ igazi művészi munka Nagypál Béláé, aki szívvel szólaltatja meg Szirmai Albert zenéjét. A Király Színházban ma este egy új nagy magyar siker megszületésének ün­nepét üli a bemutató közönsége. cs. a. ** Csathó Kálmán a Lillá­ról. A Nemzeti Színház jövő hét pénte­kén mutatja be Csathó Kálmán új darabját, a Lilla, című három­­felvonásos színjátékot. A darabról Csathó a következőt mondja: — Új darabom Csokonai Vitéz Mi­h­ály komáromi szereplése körül játszó­dik és hősnője Lilla, a költő múzsája, aiit igazi nevén Vajda Julinak hívtak és egy komáromi gabonakereskedő lánya volt. A három felvonás öt évet ölel fel Csokonai életéből és szerepel benne természetesen az anakreoni da­lok költője is, aki az első felvonásban lapot akar indítani, föl akarja támasz­tani Péczeli József »Mindenes gyű­jte­­mény«-ét, de terve, miután Weinmüller nyomdász nem akar rizikót vállalni, meghiúsul. E lapalapítási tervek közepette is­merkedik meg Csokonai Vajda Juli­val, akibe első pillanatban beleszeret. A lány lesz a Lilla-dalok hősnője, de nem lesz Csokonaié, hanem a második felvonásban feleségül megy Lovas Ist­ván komáromi gabonakereskedőhöz. Darabom legtöbb alakja hiteles törté­neti, sőt irodalomtörténeti személy és históriai adatok alátámasztásával ír­tam meg cselekményét is. Hiteles történeti figura Bédiné Fá­bián Juliánna, egy komáromi csizma­dia mester és városi szenátor felesége is, akinek házánál Csokonai Lillájával megismerkedik. Lilla szerepét Bajor Gizi fogja játszani, Bédiné Cs. Ácsér Ilona lesz. Csokonai alakját Petheő Attila viszi színpadra, Lévai István szerepében pedig Csortos Gyula lép fel. Kívülük még egész sereg érdekes sze­replője van, a darabnak, akik a színház legjobbjai sorából kerültek ki. A pró­bákat magam vezetem. ** Kettős bemutató a Kamara­színházban. A Kamaraszínházban jövő szombaton két egyfelvonásos újdonságot mutatnak be. Az egyik eredeti magyar darab: ifj. Hegedűs Sándor: Bakony című életképe, amely egy útszéli csárdában ját­szik és hőse egy vén betyár, aki két prédikáló legátus szavainak hatása alatt megtér. A betyár sze­repét Bartos Gyula játssza. A má­sik újdonság Bernard Shaw egy­­felvonásos melodrámája a Blanco Posnet, amelyet mintegy másfél évtizeddel ezelőtt már játszottak Budapesten a Magyar Színházban. A Show egyfelvonásos női főszere­pét a kamaraszínházi bemuta­tón Tőkés Anna fogja játszani.­­• A film tizenkét parancsolata. A hollywoodi filmgyárosok most kidol­gozták a filmkészítés­­ tizenkét paran­csolatát. A­­tizenkét parancsolat így hangzik: 1. Istent nem szabad profanizálni. 2. Tilos a meztelenség minden for­­mája, még a meztelen árnyképek is. 3. A kábítószerkereskedelemre vonat­kozó jelenetek szigorúan tilosak. 4. Tilos a gyújtogatás ábrázolása és tilos bármely vallás papját komikus színben feltüntetni. 5. Tilos a következőket ábrázolni: lo­pás, rablás, kasszafúrás. (1. Csempészés. 7. Kegyetlenkedés. 8. Gyermekek és állatok bántalma­zása. 9. Nők elcsábítása. 10. Halálos ítéletek végrehajtása. 11. A bűnözők mindig ellenszenves alakok legyenek. 12. Tilos a rendőrségi kínvallatás áb­rázolása. ** Meghalt Palumbo olasz zeneszer­ző. Posilippói villájában tegnapelőtt meghalt Constantino Palumbo, az is­mert olasz zeneszerző. Palumbo, aki igen magas kort ért el, már évek óta betegeskedett és nem dolgozott. Egé­szen bizonyos, hogy ennek a zeneszer­zőnek a hírét felül fogja múlni tanít­ványainak dicsősége. Egyik híres ta­nítványa Leoncavallo, másik Umberto Giordano. Szirmai Albert Martos Ferenc Rátkai Márton Péchy Erzsi

Next