Az Est, 1928. március (19. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-08 / 56. szám
ai veszprémi püspök pásztor* levele a szennyirodalomról — Az Est tudósítójától —. Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök a böjt alkalmából pásztorlevelet intéz egyházmegyéje, papságához és híveihez és mindkét körlevélben a szennyirodalommal szemben tanúsítandó állásfoglalást teszi szóvá. Papjaitól azt kívánja, hogy a szülőket oktassák ki a szennyirodalom veszedelmeire és attól se riadjanak vissza, hogy kerületi gyűléseikből a kormányhoz és a közigazgatási hatóságokhoz forduljanak felirattal, melyben a veszedelem terjedésére figyelmeztetik őket. A püspök törvényeket sürget, amelyek gátat vetnek az ocsmány irodalom terjedésének. Megnyugtatja papjait afelől, hogy a más vallású, de nemesen gondolkodó emberek is üdvözölni fogják a katolikus papság ilyen irányú tevékenységét, amelyért hálás lesz és csatlakozik hozzájuk az egyházon kívül állók serege, mert ez olyan harc lesz, amelyet nemcsak híveinkért, hanem az egész népért és a társadalom összességéért folytatunk. A szülők maguk is adjanak példát, mert ferde irányba terelődik a gyermek nevelése, ha a szülők kezében olyan könyvet lát, melyet előre el kell rejteni. A szennyirodalom nem teszi az embert okossá, műveltté, felvilágosodottá, hanem szabadossá és megfertőzött,fantáziája könnyen viszi ti bűn lejtőjére, melynek utolsó állomása a lezüllés. A magyar hazának tisztaszívű, erkölcsös ifjúságra van szüksége, melynek boldog fejlődését alapozza meg mindaz, aki a szennyirodalom terjedése ellen kitartó munkába áll. Fontenay vicomte tesz Franciaország vatikáni nagykövete Párizs, március 3 (As Est tudósítójától) ■ . A francia kormány a közeljövőben a Vatikán mellé nagykövetéül Fontenay vicomte-ot nevezi ki, áld a háború kitörése előtt éveket töltött főkonzuli minőségben Budapesten, ahol a magyar társadalom széles rétegeiben a legnagyobb népszerűségnek örvendett. Fontenay vicomte kinevezése annál is inkább érdekes, mert emlékezetes, hogy a volt budapesti főkonzult 1925-ben amikor Madridban nagyköveti minőségben szolgálatot teljesített a kartel kormányának feje, Herriot, nyugdíjba küldte s helyére spanyolországi nagykövetté Peretti della Rocca akkori londoni nagykövetet nevezte ki. Fontenay vicomte ez időpont óta híres versaillesi kastélyában lakott, de egyáltalában nem élt viszszavonult életet, hanem feleségével együtt állandóan vendégül látta különböző fogadások és estélyek keretében a párizsi előkelő francia és külföldi társaságot. Megalakította ezenkívül Fontepay vicomte tavaly a Nemzetközi Diplomáciai Akadémiát is, amelynek elnökévé választották s 64 éves kora ellenére a legaktívabban vette ki részét mindenkor a legkülönbözőbb társadalmi eseményekből. Boubel követ halálával — aki »gratissima persona« volt a pápai udvarnál — fölmerült az a kérdés, mit nevezzenek ki erre a rendkívül kényes diplomáciai képviseletre s állítólag maria Poincaré miniszterelnök az, aki a legmelegebben támogatja Fonteiy kinevezését, tekintettel arra a 7, évtizedes baráti kapcsolatra, amely őt a volt budapesti főkonzulhoz fűzi. Természetesen vannak olyanok is, akiik nem jó szemmel néznék ennek a kitűnő diplomatának reaktiválását. Viszont a helyzet az, hogy a mai viszonyok között a Quai d’Orsay alig tudna szembehelyezkedni a miniszterelnök választásával s így beavatott diplomáciai körökben bizonyosra veszik, hogy a volt budapesti követ helyére a Vatikánnál a volt budapesti főkonzult, a reaktivált vicomte de Fontenay-t nevezi ki a francia kormány. (g. a.) Tegnapi számunkban ismertettük a párizsi Le Journalnak azt az értesülését, hogy Clinchant budapesti francia követehélyébe Marcing hágai francia követet fogja kinevezni. A Le Journal-t úgy látszik tévesen informálhatták, mert köztudomású, hogy Clinchant már régebben eltávozott Budapestről és utódjává De Vienne-t nevezték ki, aki azóta is rokonszenvet keltő módon látja el nehéz hivatását. besziaini az aránifi Hiftsszeittözte Észifi — As Est tudósítójától — A tegnapi halálos végű autó- és kocsiösszeütközés ügyében, amelynek Szöcs Bertalan, Rákospalota köztiszteletben álló városi tanácsnoka esett áldozatul, a rendőrség erélyes nyomozást indított. Mint ismeretes, Szöcs Bertalan 12 éves fiával tegnap este a Bp. 24 —328. jelzésű bérautón ment, amikor a Vilma, királyné út és Aréna ■út sarkán az autó összeütközött egy teherkocsival... A teherkocsi rúdja áttörte a bérautó ablakát, és a rúd teljes erővel Szöcs mellébe fúródott. A kocsirúd a szó szoros értelmében felnyársalta a városi tanácsnokot, akit haldokolva szállítottak a zsidókórházba. Az esti órákban, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. A főkapitányságon először a bérautó sofőrjét, Steiner Jenőt hallgatták ki. A sofőr azzal védekezett, hogy szabályszerűen fékezett, amikor hirtelen elébe került a teherkocsi, amelyet Blahu István kocsis hajtott. A sebesen hajtó kocsi rúdja azonban, áttörve az üvegablaikat, behatolt az autó belsejébe és így történt a szerencsétlenség. Szőcs kisfia sértetlen maradt, mert — látva a veszedelmet — hirtelen lebukot az ülés elé. Kihallgatták a rendőrségen Galambos Imrét, a kocsi tulajdonosát is, továbbá az összes szemtanukat, akik azonban egyöntetűen Steiner Jenő sofőrt tették felelőssé a szerencesetlenségért. A rendőrségre ma délelőtt, ismételten megidézték a bérautó sofőrjét és kihallgatása után letartóztatták. hírek — Időszerűbb kérdéseket! A polgári házasság revíziójánál sokkal időszerűbb kérdéseket is napirendre lehet tűzni. Ezzel nem akarunk tanácsokat adni Glattfelder Gyula Csanádi püspöknek, aki pásztorlevelében a régi néppárt e régi programpontját vetette fel. A püspök bizonyosan jól tudja, mi való a pásztorlevélbe és mi nem. De minthogy a püspök törvényhozó is, s így az ő nyilatkozatait nemcsak a templomokban, hanem másutt is olvassák, a laikus közönség szintén megalkotja a felfogását a pásztorlevélnek azokról a részeiről, amelyek a politikával fonódnak össze. Ennek az országnak a túlnyomó többsége azt a nézetet vallja, hogy a polgári házasságról szóló törvény igen jó törvény s sok hasznos dolog- fakadt a nyomában. Az ország többsége igen élénken tiltakozna, ha valaki komolyan megmozgatná a revízió gondolatát. A polgári házasság életbeléptetése nem áldott a vallásos érzületnek, ellenkezőleg, az életbeléptetés óta a vallásos érzület gyönyörűen kiterebélyesedett. Ha polgári házasság nem volna, azonnal meg kellene alkotni. Az a sok baj és szenvedés, amelyet a püspök igen helyesen szóvá tesz a pásztorné velében, nem a polgári házasság következménye. Egészen másnak a következménye, de ez most nem tartozik ide. Ide csak az tartozik, hogy a polgári házasság egyáltalán nincsen és hisszük, hogy nem is lehet napirenden. Erre a napirendre sokkal időszerűbb kérdéseket kell odatenni, hogy hozzájuk a közönség támogatását megnyerhessék. Hogy mást ne mondjunk, példának okáért a numerus claususról szóló törvény hatályon kívül helyezését, a megélhetés kérdését és ami szintén életkérdés — Trianon lerombolását. — Helyreigazítás. Az Est március hó 4-iki számában »Lőw Vilmos ékszerész megmérgezte magát» címmel cikk jelent meg. Utólag állapítottuk meg, hogy az öngyilkossági kísérletről szóló első hírek tévedésen alapultak. Lőw Vilmos, az ismert nevű budapesti ékszerkereskedő nem követett el öngyilkossági kísérletet, csupán régebbi gyomorbaja miatt vett be nagyobb adag orvosságot, mint szabad lett volna. Tényként állapítjuk meg, hogy Lőw Vilmos a jelzett napon egyik ügyfelének látogatására a Svábhegyre ment s útközben gyomorbaja annyira elővette, hogy a mindig nála lévő csillapító gyógyszerből néhány pirulát bevett. — Lehetséges, hogy kínzó fájdalmaim, miatt , és az izgalmak miatt —’ mondotta el utólag az esetet Az Est munkatársának Löw Vilmos — a szokottnál nagyobb adagot vettem be, de nem különösen nagy adagot, mert sem mérgezési, sem öngyilkossági szándékom nem volt, hiszen erre semmi okom sem lett volna. Löw Vilmos, miután bevette a csillapítószert, egy kőpadra ült le s itt találta őt a rendőrőrszem, aki az őrszobába vezette, ahonnan aztán értesítették a mentőket, majd a családot. Lőw Vilmos a több mint négy évtized óta fenálló híres Lőw Sándor-féle ékszerész céget apja halála óta egyedül vezeti, a cég rendezett anyagi viszonyok közt van, úgyhogy mindazok a kombinációk, amelyeket az állítólagos öngyilkossági kísérlet okául említettek fel, nem felelhetnek meg a valóságnak. Lőw Vilmos egyébként csak két napig volt a Pajor-szanatóriumban s onnan már vasárnap elbocsájtották. Ma már ismét személyesen vezeti a József körúti ékszerüzletet. Egyúttal tényként állapítjuk meg, hogy Lőw Henrik még apja halála előtt a cégtől láváll és önállóan működik. — A Petőfi Társaság harcot hirdet a Jazzband ellen. Érdekes fejezettel bővült a jazzband körül folyó háborúskodás. Amint ismeretes, lépten-nyomon támadják a jazzt és a külföldi művészek itteni vendégszerepléseit. Legutóbb a főváros egyik bizottsága verte vissza a rohamot, amelynek éle kifejezetten a Városi Színházban színrekerülő jazzopera ellen irányult. A Petőfi Társaság újabban jónak és helyesnek találta belevegyülnit ebbe a tülekedésbe. Legutóbbi ülésében Kiss Menyhért rendes tag indítványára egyhangúlag állást foglalt a jazzband és a külföldi művészvendégszereplések túltengése ellen. Azt is elhatározta az irodalmi célokért küzdő Petőfi Társaság, hogy feliratban, kéri gróf Klebelsberg Ernő kultuszminisztert és Sipőcz Jenő polgármestert, hogy saját hatáskörükben manden lehetőt kövessenek el a szóbanforgó anomáliák megszüntetésére és a jazzbandtól veszélyeztetett magyar dal, zene és színművészet istápolására. — Francis Carco: Az üldözött, Párizs rosszhírű mellékutcáinak, kétes szállóinak, eldugott zugbárjainak világa tárul fel ebben a regényben. Hősei: a vöröshajú utcalány, akinek félretett, kis pénzecskéjét elveri a selyemfiú; a hivatalnoki vér, aki együtt lakik utcán robotoló húgával, éjszakai tanúja sok megalázó jelenetnek; a facér elektrotechnikus-segéd, nők kitartottja, karján-mellén éktelen tetoválásokkal, zsebében a mindig nyitott, félelmes késsel. Naturalista részletezésre csábító történet, amelyből Francis Carco mégis a, legtisztább eszközökkel, végtelen egyszerűséggel bravúros pszichológiai regényt formál. Akár Duhamel »Éjféli vallomása«, »Az üldözött« is azokhoz a legújabb francia regényekhez tartozik, amelyek az orvosi kutatás friss eredményeivel dolgoznak. Az érdekes regényt Lányi Viktor fordította, címlapja Simon György János jól sikerült borítékrajza- Az üldözött a Kultúra kiadásában jelent meg. Csütörtök, 1928. március 8. borotvapengeköszöntőkészülék a tökéletes és gazdaságos önborotválkozás titka ! Összes elhasznált pengéit újból előveheti és számtalanszor használhatja Az új pengéket is tökéletesíti Élvezetes borotválkozás ! Bámulatosan gazdaságos! Kérje minden szaküzletben ! Utazó és helyi egyattkai kereskedőket, gazdaságokat, illetve iparvállalatokat úgyis látogat, olajok, kotsikender és gépizsír eladására, csalás jutalék mellett, évtizedek óta fennálló gyár részére kerestetik. Ajánlatok „Feltétlen versenyképes 1948“ jeligére, Sikray hirdetőirodába, Vilmos császár út 33. "