Az Est, 1928. július (19. évfolyam, 148-172. szám)
1928-07-03 / 148. szám
ivy Budapest, $ előfizetési Arak Kas hónapra 3 pénzé három hónapra W pengS Egyes számára a föod* rosban, a vidéken és a gályaudvarokon 10 fillér Politikai napilap Főszerkesztő: Miklós Andor XIX. évfolyam * 14&• szám. Skor kés* tőségi Ott* kerület Rártóealét Kiadóhivatal» Ollóé Erzsébet körút lör Flőkekiadóhivatal * Ve* Vilmos császár út HL Imerkesütősés Bécabems 1+ Kohlmarkt to Kinek van igaza, Sztranyavszkynak-e, a belügyi államtitkárnak, amikor a papírmalmokban őrlő adminisztráció erőteljes reformját hirdeti, avagy.. . Sztranyavszkynak, a belügyi államtitkárnak, amikor a törvényhatósági mandátumok meghosszabbítását hirdeti vagy képviseli ? Mert a két politika együtt nem fér össze. Anynyira nem fér össze, hogy akár a mostani javaslat ellen s akár ellenzéki padsorokból isil lehetmondani azt a súlyos beszédet a bürokrácia ellen, amelyet az államtitkár úr egy beszámológyűlésen elmondott. Vagy úgy! Vagy nem szabad és nem lehet stabilizálni azt a bürokráciát, amely az aktát főztet Irohan az élet mellett« — mg.” nem szabad stabilizálni a törvényhatósági manókat, amelyek már kiszá. emlékei, furcsa papírusza keresei egy elsüllyedt világnak. E világ fölött aztán igazán Irohant az élet s ami az ekkori mandátumokon írva van, a ma ember számára már szinte érthetetlen hieroglifa. Hihetetlenül abszurd és ellentmondójelenség, hogy az elmúlás életét hosszabbítjuk meg. Hogystabilizálunk egy elmerült korszakot! Valóságos politikai őslénytan ez és igazán különös, hogy amikor a belügyiállamtitkár nagyon alaposan és eléggé nem helyeselhetően hadat üzent a bürokratikus stílus régi, megkövült maradványainak, úgy 'iakkor a vármegyei életvénzeket a maradványokat meghosszabbítjuk, sőt életnek és reformnak kiáltjuk ki. Abban mindenesetre igaza van a belügyi államtitkárnak, hogy hihetetlenül sok a papírpocsékolás is, a tintafogyasztás. De ezen igazán könnyű segíteni. Sokatsegíthet az ügyön — a sajtószabadság, amellyel nagyon sok panasz levezetődik, mielőtt még akta lesz! Sokat segít az igazi autonómia, amely alaposan irija az aktatengert, hiszen ha nincs ez a mostani roppant centrizáció, akkor az élet hullámrései felfrissítik a bürok ■át is. És sokat segíthetett volt ha a régi mandátumok meghosszabbítása helyett a titkos választójog életét hosszabbítottuk volna meg. Ára 10 fillér József főherceg és a hercegprímás beszéde a felsőházban Mindketten sürgették az öregségi törvénynek a mezőgazdasági munkásokra való kiterjesztését —Az Est tudósítójától — Negyvenharmadszor ült ma öszsze a felsőház, hogy letárgyalja a rokkantsági és öregségi biztosításról szóló törvényjavaslatot. Ma is mint rendesen, a felsőházi tagok gyülekezőse már tíz óra előtt megkezdődött. Háromnegyed tízkor érkezett József főherceg és elegyedett beszélgetésbe a folyosón, gyülekezőkkel. Tíz óra előtt bíbordíszes reverendájában feltűnt Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás alakja a baloldali folyosón. Egyedül jött a prímás és a baloldali folyosón beszélgetők csoportjához lépett, ahol Vass József, Hazai Samu, Hellebronth altábornagy, Drehr Imre, Igaz Béla és Kolozsváry Mihály prelátusok állottak. A prímás beszélgetni kezdett a csoporttal, amikor pár perc múlva megszólaltak a csengők és a folyosón levők az ülésterembe siettek. Vagy ötvenen jöttek el a felsőház mai ülésére. Az ülés igen érdekesnek ígérkezett, mert a javaslathoz József főherceg, Serédi Jusztinián hercegprímáé és Ripka Ferenc főpolgármester iratkoztak fel. A rokkantsági törvény Tíz óra után öt perccel nyitotta meg báró Wlassics Gyula a felsőház ülését és az elnöki bejelentések során beszámolt a Washington-ünnepségről, továbbá a kereskedelmi és iparkamarai felsőházi tagválasztásról, majd bejelenti, hogy a gyufajavaslatot ma délután fogja tárgyalni a felsőház pénzügyi bizottsága. Napirenden szerepel — én unciulja az elnök — az öregség, rokkantság-, árvaság és özvegység esetéről szóló kötelező biztosítási törvényjavaslat. Az ülésteremben az ülés megkezdésekor a kormány tagjai közül egyedül Vass József népjóléti miniszter ül a helyén, a prímás piros bársonyszéke mögött teljesen üresek a katolikus püspöki stallumai. József főherceg mellett ott ül fia, József Ferenc főherceg. Kühne Lóránt előadónak adja meg először a szót az elnök. Az előadó a törvényjavaslat rendeltetéséről és céljáról beszél, arról, hogy a törvényjavaslat rendeltetése a nemzet életerejének konzerválása, felfokozása. Az előadó referáciájában rámutatott arra, hogy egyhangúlag örömmel kell üdvözölni az előterjesztett törvényjavaslatot, amelynek törvényerőre emelkedésétől a magyar nemzet társadalmi viszonyainak javulását reméli mindenki. Kühne Lóránt előadó beszéde végén háláját fejezi ki a miniszternek a javaslatért. Nemcsak a javaslatot, hanem a képviselőház által elfogadott vele kapcsolatos két határozati javaslatot is elfogadásra ajánlja. (Élénk helyeslés.) Nagysúlyú hatalmas alkotás, amelynek mély erkölcsi rugói vannak. Alapköve egy szociális nemesebb magyar életnek, amely a szociális kiegyenlítődést szolgálja, hivatva van az osztályokat egymáshoz közelebb hozni, ami hazánk felvirágoztatására feltétlenül szükséges. (Helyeslés.) Ha ezen irányban tovább építünk, a nemes értelemben vett magyar, szabadságra fog vezetni. Gondoljuk meg a munkásnak eddigi valóban súlyos helyzetét, amidőn egész életén át küzdött mindennapi létéért, lelkében azzal a gondolattal, hogy mi lesz belőle,ha megvénül, s családjával, ha megrokkan. A törvényjavaslat törvénnyé ,lása ezen tudatot megnyugtató Érzés fogja felváltani, az anyagi gondok enyhülvén, a hazáké való tartozandóság érzése és a hazai kötelékek is erősbödni fog ilyeslés.) Ezen ideális célhoz pedig nagy lépéssel közelebbr ,k, ha minden magyar honfi és álampolgár az Internacionáléra vértezve örömmel és meggyőződéssel vallja magát nacionaista alapon magyarnak. A törvényjavaslat aholnapnak, a povének megoldatlan nehéz zociális kérdéseknél nyom an niötetjeben reménysugár. Ne felejtsük el, hogy esetei a kérdéseket véka alá rejten nem me, mint nagyfokú rőt latás, szacpolitika. Ezekkel tembe kell néznünk és törvényesen kell megoldanunk azokat, ha nem akaruk, hogy más oldalról rosszul, az állmai élet káráral oldják meg őket. (Helyeslés.) Kérem a tisztelt kormányt, hogy ne, állunk meg itt. Egy alapköre meg nem lehet házat építeni. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy, a mezőgazdasági munkásokról való gondoskodás és annak törvényes megoldása mennyire szükséges, hogy ne legyen sorsuk egyesek kénye-kedvére bízva, akik tetszésük szerint gondoskodnak vagy nem gondoskodnak róluk. (Helyeslés.) A földművelésügyi miniszter minapi nyilatkozata, hogy ebben az irányban törvényjavaslat készül, nagy megnyugvásomra szolgált és igaz örömmel üdvözlöm. A képviselőháznak erre vonatkozó két határozati javaslatához is fel József főherceg beszéde Most megszólal az elnök: — Szólásra következik József főherceg őfensége.József főherceg általános figyelem közepette kezdi meg beszédét. Mellette a bársonyszékben ül fia, Jó József főherceg tobbítra Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás. A főherceg beszéde közben érkezik a terembe gróf Bethlen István miniszterelnök és Rott Nándor veszprémi püspök is. A képviselők részére fentartott karzatokon több képviselő hallgatja a beszédet, köztük: Wolff Károly, Dósy Géza és mások. József főherceg így kezdte beszédét: — Nagyméltóságú elnök úr, mélyen tisztelt Felsőházi Első felsőházi beszédemben sürgősen kértem az igen tisztelt kormányt, illetőleg népjóléti miniszter urat, hogy oldja meg mielőbb törvényjavaslattal a munkások öregségi és rokkantsági biztosítását. Íme, hihetetlenül rövid idő alatt elkészült és előttünk fekszik a javaslat , én hálával és elismeréssel adózom megteremtőjének. A törvényjavaslatot olvasva, nagy megnyugvás vett erőt rajtam, mert meggyőződtem arról, hogy ez korszakalkotó alapos munka, amely hazánknak minden téren nagy szolgálatokat tesz.