Az Est, 1928. október (19. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-02 / 223. szám
Budapest, 1928 * Kedd * október 2. % Előfizetési árak • Egy hónapra . . ,eng* Uámm hónapra ! penge Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fillér Politikai napilap Főszerkesztő: Miklós Andor XIX. évfolyam * 223. szám, ill. termet Kákócmil *t Ml Kiadóhivatalt VKiBrastbetkerút rT itVil fiók,kiadó himatat i O., Vilmos ésdsaár út tiszteerkerítőségeit,bem, Kohlmarkt. Ez beszéd volt, a Kállay Tibor nagykanizsai beszéde. Rég vergődő, kapkodó, küszködő igazságok törtek fel ezekben a szavakban s a szavaknál is súlyosabb és komorabb volt a számok elokvenciája. 58 pengőben limitálták a szanálási tervezet szerint a fejenkénti évi adóterhet — ma már 91 pengőnél tartunk, de ha hozzávesszük a városok és vármegyék autonóm terhét, akkor ma 150 pengő fejenként az évi adóteher. Ezek ellen a számok ellen aztán mondhatnak beszédeket, ezek ellen a számok ellen jöhetnek akár házszabályrevízióval is. A kritika, elhajítva és elhullatva minden szóvirágot és hatásvadászatot, lenyűgöző erővel hat ezekben a számokban. S ha az adópolitikához, amelyet ezek a számok aztán már szinte önmaguktól csinálnak, hozzávesszük az adópolitika módszereit is, ha hozzávesszük, amit a volt pénzügyminiszter mondott, hogy az adminisztrációk drágasága mindjobban nő s ,hogy még mindig megvan a tendencia, hogy új hivatalokat állítsanak fel, akkor érthető lesz, ha ez a közgazdasági politika ellenzékbe kergeti... nemcsak Kállay Tibort, vagy a választóit, de az egész magyar életet. Igaza van gróf Klebelsberg Pesti Napló-beli cikkének, hogy a kormányférfiaknak általános hibája, hogy a viszonyokat rózsásnak látják, hogy nem egykönnyen ismerik be a bajokat és indokolatlannak találják a rossz közhangulatot. Ma bizony érthető ez a rossz közhangulat és indokolt, sőt szükséges a Kállay-féle kritika energiája. Huszonnégy órával azelőtt, hogy Kállay Tibor az új hivatalokról és gründolásokról panaszkodik, nyilvánosságra hozta Az Est egy új alapítás hírét-tervét. Házépítő szövetkezetét, tisztviselőlakások céljaira s többmillió dolláros külföldi kölcsönnel. Mi ez? Ép ez hiányzott, ép egy új szövetkezet? Nincs elég régi, ha kell altruista intézetünk is az ilyen akciók lebonyolítására? S ép ilyen akciók kellenek s nem agrár és ipari termelésünk felfrissítése? Hova vezet ez a gazdasági politika? S hány mementóra van még szükség? A valatti kép Bratianu Piłsudszki előtt óvást emelt a lengyel-magyar közeledés ellen Mussolini állítólag új hatalmi csoportosulást akar létrehozni A román miniszterelnök kijelentette, hogy Románia nem vesz részt olyan szövetségben, melynek Magyarország is tagja Bukarest, október 1417. Est külön tudósítójától) Tegnap délelőtt 11 órakor Pilsudszki marsall meglátogatta Bratianu Vintilia román miniszterelnököt. A két államférfi több mint két óra hosszat behatóan megvitatta a két országot érdeklő kérdéseket. Mint Az Est tudósítója értesül, Bratianu miniszterelnök Pilsudszki marsall előtt teljes nyíltsággal vázolta Románia álláspontját Lengyelország külpolitikájával szemben, különösen a magyar kérdés tekintetében.- Bratianu részletesen ismertette Románia külpolitikáját, azután kijelentette, hogy Románia nemnézheti jó szemmel a lengyel—magyar közeledést. Nagy idegességet okozott Romániában az, hogy Lengyelország részéről legutóbb nyílt kijelentések hangzottak el egy magyarlengyel politikai együttműködés mellett. Ezekután — mondotta Bratianu — Románia nem haladhat együtt Lengyelországgal, mert ebben a pillanatban lehetetlen, hogy Románia olyan hatalmi csoportosulásban vegyen részt, amelynek Magyarország is tagja. Ezért kérte Pilsudszkit, hogy Lengyelország mondjon le minden ilyen törekvésről. Annak a reményének adott kifejezést, hogy Lengyelország, mint Románia szövetségese, nem fog semmi olyat tenni, ami sérthetné Románia érzelmeit. Azt mondotta végül Bratianu, hogy szükségesnek és korrekt dolognak tartotta azt, hogy Lengyelországot minden félreértést tisztázó módon informálja Románia állásfoglalásáról. A két államférfi a konferencia után a régenstanács tagjainál villásreggelizett. Bukaresti politikai körökben az a hír van elterjedve, hogy Pilsudszki marsall Masolini kezdeményezésén azt az ajánlatot tette Romániának, hogy vegyen részt, egy új hatalmi csoportosulásban, melynek tagjai Románián és Lengyelországon kívül Olaszország, Bulgária, Magyarország és Törökország volnának. Ezek az országok szövetségi viszonyra lépnének egymással és külpolitikai téren szorosan együttműködnének. (C. C.) Novemberben májusban emelkedik a házbér De a többletet a lakáskérdés megoldására akarják fordítani — Az Est tudósítójától — Vass József népjóléti miniszter az elmúlt héten részletesen nyilatkozott Az Est-ben a lakáskérdésről és ezzel kapcsolatban a novemberi bérnegyedben aktuális lakásügyi problémákról. A népjóléti miniszter nyilatkozata voltaképpen azt jelentette, hogy a kormány egyelőre teljes egészében fenn akarja tartani a jelenleg érvényben levő lakásren- deletet és így ragaszkodik a lakbérek novemberben, illetve a jövő év májusában való skaláris emelkedéséhez is. Novemberben 10 százalékkal emelkednék a lakbér, február elsején nem emelkedik a lakbér, május elsején pedig további 5 százalékkal eléri az alapbér 100 százalékát. Ugyanekkor azonban még egy kijelentést tett a helyettes miniszterelnök, amely szerint a kormány olyan megoldást készít elő a lakbérkérdésben, hogy bizonyos irányban mégis enyhülést hozzanak a súlyos lakáskérdésben. Beavatottak úgy tudják, hogy ez a intézkedés a lakbérek mostani emelkedését nem érinti, vagyis a lakóknak meg kell fizetni november 1-én a 10 százalékos béremelést. Ripka Ferenc főpolgármester vasárnap délelőtt megjelent Foss József népjóléti miniszternél, aki a tanáskozás utánkijelentette, hogy a novemberi lakbérkérdésben a legközelebbi minisztertanács fog dönteni. A főpolgármester pedig úgy nyilatkozott, hogy előadta Vass miniszternek a főváros örökségének kívánságát és neki az a meggyőződése, hogy a kérdés kedvező megoldást nyer, amennyiben Vass miniszter a legnagyobb jóindulattal és megértéssel fomja a novemberi lakibér emeletre vonatkozó előterjesztést. Vass József ugyancsak a vasárnapi nap folyamán hosszú ideig tanácskozott Wekerle Sándor pénzügyminiszterrel és báró Korányi Frigyessel, a P. K. elnökével. A megbeszélések során szóba került az egész lakásképzés és általában mindazok a pénzügyi problémák.