Az Est, 1928. november (19. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-03 / 249. szám
2. oldal. a Zeppelint és Németországot. A zenekar előbb a német, aztán az amerikai himnuszt játssza, de a zenekar hangjait túlharsogja a tömeg hurrázása. 7 óra 25 percet mutat a légihajókikötő tornyán a kivilágított toronyóra, mikor a Zeppelin a csarnokban végre le van horgonyozva. A Zeppelin-művek, telepén most mozsarakat durrogtatnak. Egyelőre csak dr. Eckenernek volt szabad leszállania, mert még hátra van a vámvizsgálat. Eckener egyenesen feleségéhez és leányához sietett, megölelte és megcsókolta őket, majd fogadta a vuürttermsbergi kormány üdvözletét. Vámvizsgálat... Időközben a léghajóhoz támasztott hágcsón felment a fedélzetre a német vámtiszt. Mindenki nevetett, még Eckener is elmosolyodott, mert lehetetlen volt nem gondolni azokra a visszataszító jelenetekre, amelyek Lakehurstben történtek a vámvizsgálat alkalmával. A német vámtiszt hamar elintézte a formaságokat. Az utasoktól, majd a személyzettől udvariasan megkérdezte, hogy hoztak-e valami elvámolni valót s ezzel beérte, senkinek a poggyászához nem nyúlt. A vámtiszt máris lejött a hágcsón, tisztelgett dr. Eckener előtt, mire ő megadta a jelt a kiszállásra. A sorban első volt az Ullstein-hírszolgálat tudósítója és rajzolója, akik ha-vissza megtették az utat a Zeppelin fedélzetén. A hivatalos üdvözléstől eltekintettek, mert nemcsak az utasok, hanem a személyzet tagjai is nagyon ki voltak merülve. Mindenki sietett szállására annál is inkább, mert ma délben ott akart lenni a város lakomáján, amelyet a Graf Zeppelin vezetőinek, személyzetének és az utasainak tiszteletére a városházán rendezett. Csak dr. Eckener nem térhetett még pihenőre, mert őt a Zeppelinművek igazgatósági épületének dísztermében doktoravatásra várták. A freiburgi egyetem tanácsaugyanis a sikeres óceáni út emlékére dr. Eckenert és Dürr vezérigazgatót az egyetem bölcsészeti karának díszdoktoraivá választotta és ma délelőtt adta át az egyetem rektora a gyönyörű okleveleket. Este a Zeppelin-művek igazgatósága adott lakomát a léghajó építő mérnökök, tisztviselők és a munkások számára. A banketten dr. Eckener és három kaitányán kívül valamennyi utas is megjelent. (II.) konzul és a rendőrfőnök elé vezették, akik kivallatták. A fiatalember a Wolff-iroda külön tudósítójának elmondta, hogy a léghajón kapott enni, inni, de alaposan befogták munkára. Már két órával az elindulás után előmászott búvóhelyéről. Dr. Eckener csak mosolygott, amikor eléje vezették. Aludni ott feküdt le, ahol éppen hely volt. Megérkezése után az újságírók és a fényképészek mind őt keresték. Nem akar hosszabb ideig Németországban maradni és azt reméli, hamarosan visszatérhet Amerikába. 276et Szombat, 1928. november 3. A potyautas milliárdos lesz Színházak, filmvállalatok halmozzák el ajánlatokkal Kern kis fejtörést okoz, hogy mi lesz a potyautassal, a 19 éves Terhune Clarence-szal, akit dr. Eckener kedélyesen beosztott a léghajó konyhaszemélyzetébe mosogatólegénynek. A rendőrhatóság a leszállás után i. kénytelen őt őrizetbe venni, mert nemcsak hogy vízuma nincs az európai útra, de útlevelet sem hozott magával. Az ilyen útlevélkihágásra Németországban aránylag csekély pénzbüntetés jár, ha nem forog fönn csalási szándék, már pedig ezt feltételezni sem lehet. A stuttgarti amerikai konzul, akit a rendőrség megkérdezett, azt válaszolta, hogy kész Clarence Terhune számára utólag kiadni a vízumot és ellátja őt igazoló írással is, ha a német rendőrhatóság kiszolgáltatja számára az útlevelet. Így is lesz. Kap egy útlevelet, amelyet a stuttgarti amerikai konzul ellát záradékkal és aztán elengedik a 20. márkás pénzbírságot és azt a büntetést is, hogy ugyanazon az úton kell visszatérnie WWV’tWW'W/VWWWWVWVV A magyar lift alatt dúsan felszerelt kalap-észtráfat raktárom készleteit mársnost karácsonyi occasio árakon bocsátom igent, vevőim rendelkezésére. Néhány tájékoztató ár: Puhakalap............................ P 8.— Nyúlszőrkalap .................................P 12.— Keménykalap............................ P 12.— Fehér selyempuplining..........P 12.— Oxfording.................................... P 15.— Franeli-pizsama....................... P 20.— Selyemnyakkendő .................. F 4.-tól hazájába, mint ahogy jött, természetesen toloncúton. A friedrichshafeni léghajósvállalathoz temérdek sok levél érkezett a potyautas számára, de táviratok is jöttek. Varietészínházak, filmvállalatok, nagy áruházak ajánlatokat tesznek Clarence Terhuncnak, magas összegeket kínálnak, ha orfeumban vagy dalcsarnokban mint külön szám fellép, vagy moziban mutogatja magát, filmfelvételeket akarnak róla csinálni, berlini előkelő szállodák felajánlják neki, hogy négy héten át minden jóval ellátják, sőt a saját költségükön küldik haza Amerikába, mert óriási forgalmat remélnek éttermeik számára, ha a léghajó első potyautasa náluk ebédel és vacsorázik. Egy gazdag amerikai, aki állandóan Berlinben él, táviratilag jelentette a friedrichshafeni rendőrségnek, hogy amennyiben pénzbüntetéssel sújtják, kifizeti helyette, sőt a költségeket is vállalja érte akár Friedrichshafenben, akár Berlinben és gondoskodik róla, hogy elsőrangú személyszállító gőzösön utazhassák vissza Newyorkba. Annyi bizonyos tehát, hogy ha a léghajón nem is volt valami kellemes dolga Clarence Terhunenak, mert a konyhában edényt mosogatott, evőeszközöket fényesített és nemcsak az utasoknak, hanem az egész személyzetnek cipőit kellett tisztogatnia, most kellemes és kényelmes időtöltés vár rá s annyi pénzt kereshet, amenynyit csak akar. Egyelőre azonban a stuttgarti amerikai konzulnál kell maradnia, aki védőszárnya alá fogadta. Berlin, november 1 . Graf Zeppelin megérkezésekor nagy ujjongással üdvözölték a léghajó ingyenutasát. Terhunet az amerikai Csak a Dalidínak sasi értéke! Utasítson vissza „pótszereket“ vagy „ép oly jó“-nak feldicsért gyártmányokat és csak Aspirin-tablettákat eredeti „Bayer“-csomagolásban fogadjon el Százezer darab hozott a Friedrichshafen, november 1 A Zeppelin 19.715 levelet és 51.938 levelezőlapot, azonkívül néhány száz expressz csomagot hozott Amerikából. Minthogy az amerikai postatarifán felül unciánként egy dollár különdíjat és levelezőlapokra 50 centet számított a new Paris Nero Éva Brenda Meidinger István Koch-kályhák csak a fenti védjeggyel valódiak! Kevés tüzelő! Nagy meleg! postacsomagot Zeppelin yorki posta, tehát az egész postaszállítmány után a német birodalmi postaigazgatóságnak 75.713 dollár jutott. KEDÉLYES IDEGBETEGEK RÉSZÉRE BUDAPEST, I., KÉKGOLYÓ UCCA 5. TELEFON: Automata 505*2.p. Újonnan átalakítva és legmodernebbül berendezve. Veri fényes gyönyörű park. EREDMÉNYES ELVONÓKÚRÁK. NÉZZE MEG »MAGYAR HÉTKIRAKATAINKAT a Számon István, V., Gróf Tisza István ucca 24 Vizy Domonkos, VI., Vilmos császár út 60 Marschalek István, IX., Ferenc körút 22 Frenengel és Csíckék, I., Krisztina tér 9 Fleischer József, I., Krisztina körút 77 Wohlmuth A., II., Margit körút 3 cégeknél Olcsó konyak», rum» és lakörvásár a „MAGYAR HÉTEN“ Kóstolja meg kitűnő gyártmányainkat: HAZA LEKOR-, RUM- ÉS SZESZÁRUGYÁR RT., BUDAPEST, VI., Forgách ucpa 9/b. Telefon: L. 913-42 és 913-37 Még egy utas útlevél nélkül Berlin, november 1 A Graf Zeppelin utasai elragadtatással beszélnek úti benyomásaikról. Az egyetlen női utas kijelentette, hogy utazását éppenséggel nem tekinti hőstettnek, mert minden elképzelhető kényelme megvolt. Nagy érdeklődést keltett William Ullmann nevű utas esete. Ullmann kevéssel a léghajó elindulása előtt az érdeklődő közönség soraiban van és beiatkOZVa azt mondta, hogy a viteldíjon felül még JOOO márkát ad, ha elviszik Európába. Nagy volt a csodálkozása, amikor ajánlatát elfogadták. Úgy ahogy volt, útlevél és csomag nélkül felszállt a Zeppelinre. Amerikából közben megérkezett a stuttgarti főkonzulhoz a hivatalos utasítás, hogy Ullmannt azonnal lássa el a szükséges írásokkal. 6920 kilométer 68 óra Friedriehsheifen, november 2 (Az Est külön tudósítójától* A Zeppelin útinaplójából megállapították, hogy a léghajó Lakehursttől Friedrichshafenig 6020 kilométert tett meg és útideje 68 óra volt. Eszerint a Graf Zeppelin óránként 102 kilométeres átlagos sebességgel repült. Eckener nyilatkozata német földön »»Bizonyságot adtunk a rendes óceáni forgalom lehetőségéről** Friedrichshafen, november 1 Dr. Eckener kevéssel a léghajó elhagyása után beszélgetést folytatott a Wolff-iroda különtudósítójával, akinek ezeket mondta: Utunk utolsó része sűrű ködön át vezetett, úgyhogy a hajózás nem volt valami könnyű. Ennélfogva egész éjszaka le nem hunytuk szemünket. A sűrű köddel magyarázható, hogy a száraföldről többször kértünk helyzeti jelentést. A gőzösök is pontosan támogattak bennünket utunkon. A léghajó fényesen bevált és ennek az óceáni útnak gyakorlati eredményeként megállapíthatjuk, hogy a rendes óceáni forgalom lehetőségéről bizonyságot adtunk. Az Amerikába való átkelésnél mutatkozó akadályok természetesen súlyos helyzetbe hozták a vezetőket, de éppen az a körülmény, hogy idegen segítség nélkül folytathattuk utunkat és repülés közben végre tudtunk hajtani komoly javításokat, nyújtotta a legfőbb garanciát a hajó biztonsága mellett. Fényesen beváltak a Maybach-motorok is. Az egész úton semmiféle zavar nem volt a gépekkel. Nehezen ment a bevontatás Friedrichshafen, november 1 A Graf Zeppelin ismét a hangárban van. A leszállás után ezúttal rendkívül nehéz volt a bevontatás. A léghajót kétszer meg kellett fordítani, míg a keleti kapu elé jutott és be lehetett a csarnokba vontatni. Rendkívül hátráltatott minden mozdulatot az óriási embertömeg is, amely áttörte a rendőri és katonai zárókordont és a gondolákat közrefogta.