Az Est, 1929. április (20. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-16 / 85. szám

10. oldal S3 SZÍNHÁZ Hétszáz gyermek énekli Kodály Zoltán gyermekkarait Kodály Zoltán Vasárnap délután zsúfolásig meg­telt a Zeneművészeti Főiskola nagy­termének pódiuma. Zsúfolásig meg­telt gyerekkel. Leánygyerekkel és fiú­gyermekkel. A hangversenypódiumra felvonult Magyarország jövő generá­ciója és kristályosan tiszta lejekkel, a gyermeklélek sajátos, egyéni, naiv mélységével­­ közvetítette Magyaror­szág poétamuzsikusának dalait. Hétszáz gyerek, fiúk és lányok ve­gyesen, még gyenge­ségével, de bát­ran és egészségesen. Daloltak. Fegyel­mezetten, összetamultan. A legszebb jövő. A korköltészet kultusza nálunk úgyszólván teljesen ismeretlen volt. Kevés és szegényes­ eszközök állottak kezdetben a költő rendelkezésére és főleg olyan eszközök, melyek meg sem közelítették vágyait, akarását. Kodálynak magának kellett meg­teremtenie az eszközöket. Sajátságos, ahol az alkotó művész megjelenik, ott előbb-utóbb megteremnek az al­kotó művének tolmácsolásához szük­séges eszközök is, így történt ebben az esetben. Ko­dály muzsikája, Kodály intenciói.Ko­dály akarata feltámasztani, felépíte­ni az igazi, a hamisítatlan magyar kar­kultúrát, teljes megértésre talált. A földből, kinőtt a gyermeksereg és a magyar muzsika poétájának az ének­szava megszólal a gyermek ajkán. Ezekben a gyermekkarokban szinte hiány nélkül megtaláljuk mindazt, ami Kodály muzsikájának lelke, íze, zamat­a, érzéseinek világa. A gyermekhang körül tragédiák ke­ringenek, küzdelmek, örömök, vágyak, nehéz, véren vett megnyugvások. De mindenen átszánt a. gyermek­­letek nyíltsága (a­milyen titokzatos és kifürkészhetetlen e. nyíltság, a felnőt­tek oly ritkán emlékeznek) a gyermek­hang himnikus tisztasága. A gyermek­­énekhang egy feleségének sokfélesége. Ezzel a szépséggel alig lehet hetei­nk Nem csodálkozhatunk, h­ogy­­ a hangverseny közönsége mindig újra és újra ismételtetni akar. Ismételni, elölről hallani, hallgatni minden egyes énekszámot. Miniszter urak, nagytekintélyű kormány­veze­tők, itt van Valami nagy és komoly, mondhatnánk szent érték, kétszáz­gyermek torkában rejlik. Ez a propa­ganda. Ezt kell külföldre vinni. Ezt hallgassa a külföld, amit Kodály Zol­tán költött és kétszáz magyar gyerek torkaszakadtából énekli. A mi rogy­­y.Vant és rongyolt vágyainkat szűzi erővel. Ezúttal nem a közönség távozott a hangversenyteremből, hanem való­sággal ki kellett szorítani a tömeget a teremből. A közönség nem tudott betelni a gyermeklélek ezerszínű szépségével és a költő melódiájával, aki ösztönösen és megalkuvás nélkül bukkant a gyermekszívre. Kics. '** « KIKELET U­CCA 3.« A Fővárosi Operett Színház Kemény Egon és Har­matti Imre Kikelet ucca 3. című pesti operettjére készül. Az operett két női fő­szerepét Somogyi Bogyó, a Nemzeti Szín­ház tagja, mint vendég és Fejes Teri játsszák. Mien kis­fiú f Andrássy úti Színház Sill­es­ fivére, Nagy End­re, Salamon Béla, Rajna Alice Budapest szenzációja a Terézkörúti Színpad Kezdete jég-kor ItlfilSOi'iS Telefon 265-34 A Nemzeti Színház nem gördít akadályt Csortás májusi vendég­­szereplése elé A „Rasputin“ bemutatója A Magyar Színház ezen a héten mu­tatja be Ujházy György :­ Beleznay­­asszonyok című vígjátékát. Ugyanekkor arra is számít a színház, hogy Csórta— miután már a teljes gyó­gyulás útján van — felléphet a Magyar Színházban és a mostani vígjátékkal fel­váltva fogják játszani a Stasputint. Mint értesülünk, a Nemzeti Színház ve­zetősége semmi akadályt nem gördít Csor­tos Gyula májusi vendégszereplése elé és megengedi a művésznek, hogy fellépjen a Magyar Színházban. Hangos film lesz az „Attila“ Bíró Lajos és Vajda László dolgozták át a szcenáriumot Cserény részére Kiss Ferenc : Attila Mint értesülünk,­ Cserén­y Arzén új szce­,­nt­rium­ból készíti el az Attilas-filmet. A szükséges pénzösszeg jelentékeny részét minden valószínűség szerint a Községi Takarékpénztár bocsátja rendelkezésre. Az Attila-film már a megvalósulás stádiumá­ba jutott és az illetékesek meglátták benne az üzleti lehetőséget is. A film új szcenáriumát Bíró Lajos és Vajda László írták, hír szerint Pekár Gyula társaságában. Külön érdekessége, hogy az Attila-film­ az eddigi tervektől el­térően hangos film (Tonfilm) lesz. Az el­helyezhetőség szempontjából készítik el így a filmet, arról azonban még nem dön­töttek, hogy amerikai, vagy német rend­szerrel történik-e a felvétele. Megtörtént már a címszereplő szerződte­tése is. Az Attila címszerepére Kiss F­e­­rencet, a Magyar Színház művészét szer­ződtették, aki június közepétől kezdve áll Cserépy rendelkezésére. Ez az újság az Attla-ügyben. ­ Hevesi Sándor megvásá­rolta Sebestyén Gézától „A katona története“ előadási jogát Stravinsky — a Kamaraszínház­ban A Városi Színház mutatta be néhány héttel ezelőtt fiam­ut—Stravinsky A ka­tona története című zenés játékát. Hevesi Sándor most tárgyalásokat kez­dett a Városi Színház vezetőségével : en­­gendjék át A katona története előadási jogát, mert a Kamaraszínházban szeretné színte hozni. A katona története a jövő szezonban kerülhet csak előadásra, természetesen a Nemzeti Színház művészeivel és muzsiku­saival. ** KORB FLÓRA ÉS A SZENTPÁL CSOPORT TANOM­ATI NÉ­JA. Vasárnap délelőtt a­­ Rádium,színház színpadán Korb Flóra és a Szentpál csoport mutatta be új tánckompozícióit, illetve pantomimjeit. Korb Flóra két év előtt rendezett tánc­előadása óta erősen fejlődött. Első bemu­tatkozása alkalmából is feltűnt kitűnő táncösztöne, kivételes stílusérzéke és haj­lékonysága. Mintha azóta technikában még fejlődött volna. A Szentpél Olga veze­tésével működő tánccsoport két pantomi­met mutatott be ezen a délelőtti előadá­son. Az első bemutatásra kerülő panto­mim Holdleányok címen Hallos Sándor műve. A második munka -Háromszög--­­címmel Szentpál Olga és Kristóf Károly műve. A Háromszög mulatságos és eredeti táncjelenet, melynek éles, de mindvégig emberi szatírája alapja lehet a magyar pantomim továbbfejlődésének. Ebben a Háromszögben három gazdag humorú, groteszk táncosnővel ismerkedhettünk meg, végszerint Bokor Katával, Botka Lo­lával és Pál Rózsival. *" VESZÉLYBEN A DEBRECENI SZÍ­NÉSZET! Debreceni tudósítónk " írja. A Csokonai Színház bérlete az év elején le­járt s a város pályázatot írt ki a színház­ra olyan feltételek mellett,, amelyeket ko­moly vállalkozói körökben elfogad­ latatla­noknak tart­ottak. Így történt, hogy­ a színház eddigi igazgatóján, Kardosa Gézán kívül senki se tett ajánlatot a Csokonai Színházra. Kardos­s Géza pályázatában az eddigi szubvenció lényeges felemelésén kívül ugyancsak felemelt tüzelőanyag és világítási­­segélyt kívánt. A város sziá­­og!z bizottsága nem­ volt hajtanály, Kardos­s kívánságát teljesíteni s azt javánálta a közgyűlésnek, hogy írjon JÁ újabb, alkal­mas feltételek mellett, pályáiddal a színház bérletére. Most az a helyzet, hogy Debre­cennek a jövő szezonra nincs igazgatója. Kardosa Géza közölte a társulat, tagjaival, hogy­­cukit sem szerződtet a bizon­yta­ni helyzet miatt. A május 18-án megszűnő előadásokkal a társulat tagjai a legválsá­­gosabb helyzetige kerülnek, mert a vi­déki direktorok már szervezkedtek. Tegnap Vásáry István polgármesternél megjelent a színtársulat küldöttsége és segítségét kérte a bizonytalan jövő miatt. A ■polgár­mester a küldet­tég­nek nem adott meg­nyugtató választ.­­ “­KOLA GYÖRGY Kincses Ádám­ halála címü misztériuma szerepelt tegnap a fil­harmonikusok főpróbáján. A fiatal ma­gyar zeneszerzőgárda kitűnő tagjának kompozíciója megérdemelt sikert­ aratott. ** SZERZŐI ESTJE volt egy másik fiatal zeneszerzőnek, Jusztiné­ Györgynek vasár­nap este. ** BERLIN. A jövő szezonban három ■Yfípo/evre-operettet fognak játszani. Az egyik Oscar Strauss Muriét tan című ope­rettje, amelynek Sacha Guilty írta a lib­­rettóját. A másik Walter Kollo darabja, aki a :•Madame Sans Gence-t dolgozza át. A harmadik operettet Erik Charell állítja össze Johann Strauss műveiből. A Napo­­lionról szóló szöveget Sch­anzer és Welisch librettógyárosok írják. Pagnol részt vesz a Topáz budapesti premierjén Ma délelőtt kedték meg a darab próbáit a Vígszínházban • Topáz a címe annak a párizsi­ darabnak, amely a­­szezon egyik legérdekesebb új­donsága volt. Jób igazgató — mint Az Est jelentette is — megvette a darabot a Vígszínház számára. Pagnol, a szerző,, aki most Németország­ban tartózkodik, arról értesítette a Víg­színházat, hogy Budapestre érkezik a Topáz premierjére. A próbákat ma kezdték meg a Vígszín­házban. ** BETHLEN MARGIT SIKERÉRŐL ÍR EGY PÁRIZSI LAP. Párizsból jelen­tik: A­ Journal Bethlen Margit, grófnő darabjának sikeréről beszámolva meg­említi, hogy a szombat esti előadást még nagyobb lelkesedés kísérte, mint a be­mutatót, mert ezen a napon­­ ünnepelték Bethlen István gróf hivatalbalejtésének 8. évfordulóját. •* A NÁRCISZ bemutatóját huszonhato­dikéra halasztották a Nemzeti Színházban. J­edd, 1929. április /1­. Kálmán Oszkár v­isszaszerző­d­ött az Operaházhoz Radnay igazgató hazaérkezett és nyilatkozik berlini útjáról Dr. Radnay Miklós, az Operaház igazgatója, tegnap este megérkezett kéthetes külföldi útjáról, melynek során Varsót, Berlint, Drezdát, Lip­csét és Prágát érintette. — Utazásom konkrét eredménye az. — mondo­tta munkatársunknak az igazgató, — hogy lekötöttem Kálmán Oszkárt, a berlini Staatsoper basszistáját, aki vissza­­szerződött az Operához a jövő szezontól kezdve. Tárgyalásokat folytatok Alpár Gittával is, akinek egy év múlva jár­,l a berlini szerződése a Staatsopernél és szó van arról, hogy azután esetleg Budapestre szerződjék. Újdonságot, nem kötöttem le egyet se. Vendég­szereplésre, lekötöttem Lauritz­­ Melchiort,­ valamint Pistor né­met hőstenort és Elisabeth liet­berget, a drezdai operaház és a milánói Scala is­mert művésznőjét. — Utazásom tapasztalata az, hogy ná­lunk is a repertoár-kérdést kell megol­dani, fel kell frissíteni a repertoárt és új felfogásban és beállításban kell játszani a műsoron lévő darabokat. SZÍNHÁZAK, KABARÉK, VARIETÉK ÉS MOZIK KÖZLEMÉNYEI * Toiko Kiva, a világhírű japán éne­kesnő egyetlen fellépése a Városi Színház­ban, csütörtökön, április 18-án: «Pillangó­­kisasszony». Toiko Kiiva, a Budapesten oly népszerű, világhírű japán énekesnő, ki jelenleg a bécsi Stantseperben lép fel óriási sikerrel, e héten csütörtökön, egy este fellép a Városi­ Színházban a Pil­langókisasszony címszerepében (bérletszü­­net).­­ Hogy a világhírű japán énekesnő ragyogó művészetében­­a nagyközönség minél szélesebb rétege gyönyörködhessen, a helyárak csak mérsékelten felemeltek. Legdrágább hely 1­ pengő, legolcsóbb hely 1 pengő. Jegyek Teiko Kiwa egyetlen fel­lépésére már válthatók a Városi Színház pénztáránál és az összes jegyirodákban. A bérlők kedvezményes jegyeit kedden délután 6 óráig válthatják ki. * Kössük utóda művészlapjai 10 P. * »Beleznay-asszon­yök« premierje: szom­baton, április 20-án. Érdekes és vidám darabot mutat be a Magyar Színház szombaton. A címe: A Belezsaiy-e asszo­­nyok, szerzője: Ujházy György. A víg­játék hősnője Betty, Carlield angol lord leánya­, akiből telivér magyar asszony lesz. Tőkés Anna játssza ezt a szerepet. A partnere egy földbirtokos érdekes és nagyhatású szerepében Kiss Ferenc. A másik vezető női főszerepet Berky Lili játssza, a boleznai nagyasszonyt, akit a vármegye alispánja­ vesz el feleségül. Az alispánt Hegedűs Gyula játssza. Még egy boldog házaspár szerepel, a német Wit­­tensperg (Bence György) és Hereznay-Bán Éva (Reményi Lili). Zala Karola, Turán, Z. Molnár, Körmend­­i, Dávid, Balassa az az együttes, amely a főszereplőkkel együtt kivételes kedvvel és lelkesedéssel viszik diadalra az ifjú szerző tehetséges darabját. A kitűnő szereposztás, az ér­dekes dialógusok, a mulatságos helyzetek és a vidám figurák biztosan sok gyönyö­rűséget és nagy sikert fognak szerezni a­ közönségnek. A Beleznay-asszonyok nyilvános főpróbája szombaton délelőtt f­ill órakor lesz. * Gyermekeinkkel menjünk a­ozgonyihoz. VVVVVVVVVVVVfVVVWlPAA/ Még négyszer az Hegedűs Gyu­la és Titkos Ilona Magyar Színház

Next