Az Est, 1929. szeptember (20. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-01 / 197. szám
A Mit is jelentenek ezek a furcsa és titokzatos közgazdasági varázsszavak, amelyeket most olvasunk, hogy: a bankok »leépítik a kihitelezési kereteket«. A bankok saját külön Szinnyeinagyszótára szerint a »kihitelezési keret leépítése« a hitel abszolút korlátozása." Magyarán szólva, a kihitelezési keret újabb leépítése azt jelenti, hogy még ritkább lesz a hitel. És nem kell magyarázni, hogy ez aztán a vállalkozás teljes elsatnyulását, a kereskedelem további hanyatlását, a kisipar elnyomorodását jelenti, és jelenti természetesen a gazdatársadalom újabb súlyos küzdelmeit, mert hiszen ha a kihitelezési keret leépül, a nagybank »szelíd nyomást« gyakorol a vidéki bankra, az pedig továbbviszi irgalmatlanul a szelíd nyomást a gazdára... Tisztelettel kérdezzük: ez-e a bank hivatása? Vájjon miért van bank a világon, ha nem azért, hogy hitelüzletet kössön. Végre a bank életéhez nemcsak a bankvezérlet tartozik hozzá, de legalább századunk elavult felfogása szerint: a kliens is. Egy bank, amely a végsőkig építi le hitelezési kereteit, olyan, mint egy mozdony, amelynek csak féke van. Ami nagyon érdekes technikai újítás, de kár hozzá a sok szén, a sok vágón. Megcsodáljuk a vasutat, amely nem akar utast felvenni, de nem vagyunk hajlandók közlekedési faktornak elismerni. A bankok kezdenek megfeledkezni róla, hogy a bank nem öncél. A bank nem egy külön szuverenitás a nemzeti életben, a banknak hivatása van a nemzet egész gazdasági életében és nem építheti le magát a bank hitelpolitikáikig »segédszolgálatossá« — a banknak hitelpolitikájával támogatni kell a nemzeti életet, hogy minél jobban felfrissítse és gazdagítsa a minél több vállalkozást, a minél több munkát. Ma egész közgazdasági politikánknak, a közgazdasági kormánypolitikától a bank hitelpolitikájáig és a legkisebb magángazdaság legkisebb részletéig az az egy kötelessége van, hogy megerősítse gazdaságilag a nemzetet a maga nagy küzdelmeire. Gazdasági újjáépítést — csak leépítéssel kezdeni nem lehet. Ez abszurdum s a magyar gazdasági feltámadás nem tűrhet ilyen abszurdumot! IO— Budapest, 1929 * Vasárnap * szeptember 1. XX. évfolyam * 197. szám. Előfizetési ár: Egy hónapra : 3 pangó Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 70 fill. Talefini J. 4SS—SO,töl 55'ig, J. 464—IS, J. 464—19 Politikai napilap »•% FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JINBOR V Szerkesztőség OH. kerület, Rákóczi út 34* Kiadóhivatalt Olt., Erzsébet körút 13—30, fil. Fiók *kiadóhivatalt V., Vilmos császár út 14. Szerkesztőség Bécsben* l. Kohlmarkt 7. Jipeki Balás tanár és báró Orczy Lajosné bűnperét ma zárt tárgyaláson folytatták Zsitvay Tibor elmondja hatalmas igazságügyi programját Gyors és tökéletes igazságszolgáltatást ígér Hadüzenet a párbajnak Zsitvay Tibor. Új főkapitánysági épület és új rendőrségi szellem Az Est tudósítójától . Munkatársunknak alkalma volt hosszabban beszélgetni Zsitvay Tibor igazságügyminiszterrel azokról a törvényjavaslatokról és reformokról, amelyek most vannak kidolgozás alatt és amelyek a jövő parlamenti ülésben kerülnek tárgyalás alá. Hogy milyen javaslatokon dolgozik az igazságügyminiszter, erre nézve a következőket mondotta: — Az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán igen serény munka folyik, amely munkához szük- ségesnek és helyesnek tartom nyilvános ankétok bölcs tanácsait is idénybe venni. Azt tartom, hogy sem a büróban, sem mandban az életben egyedül nem születhetik meg a jó törvény, hanem össze kell hozni a tudóst az élet emberével és ezek gondolatainak szerencsés házasításából születik meg az életrevaló és nagy irányelveket is figyelembevevő reform. Négyszáz esztendő után... — Előtérben áll a magánjogi kódex megalkotása. Valamennyijogász illetődötten gondol arra, hogy 400 esztendő után végre ott vagyunk, hogy tető alá hozhatjuk a magánjogi kódexet. — Határozott szándékom, hogy a hitbizományok reform.Ha a tervezetet az őszi ülésszakon nyilvánosságra hozzam, hogy azt lehetőleg még a télen le is tárgyalhassa a parlament. — A polgári eljárási reformmal kapcsolatban meg akarom még reformálni a csődeljárást és a csődönkívüli kényszeregyességet, amit az érdekeltségek és az ügyvédek sürgősnek vélnek. Ezzel a reformmal szükségesnek látszik a büntetőtörvénykönyv kiegészítése . Az első feladat az, hogy a kereskedelmi törvényt is a magánjogi kódexhez idomítsuk. A kereskedelmi törvény reformjával kapcsolatban pedig előtérben áll a társasági jog reformja. Az első a korlátolt felelősségű társaságok létesítéséről szóló javaslat, azután mellőzhetetlennek tartom a részvényjog reformját is. A részvényjog reformjánál azonban nem állhatunk meg egy kérdésnél, annak alaposnak, egészségesnek kell lennie és e tekintetben a téren szándékozom majd a Háznak a javaslatot előterjeszteni. A részvényjog reformjával kapcsolatos a szövetkezeti jog reformja is, amely függvénye a részvényjog reformjának. A biztosítási jog reformjával is foglalkozom, de nem akarok részletesen kiterjeszkedni, mert ez nem egy máról-holnapra szóló aktuális kérdés. Komolyan foglalkozunk a kamatkérdés szabályozásával is, a hitelezőket károsító cselekmények fokozottabb megtorlásával. — A kereskedelmi jogalkotás terén természetesen a gazdasági miniszterekkel egyetértőleg kell olyan jelenségeket szabályozni, amelyekhez a gazdasági élet ismerete szükséges és amelyekhez gazdasági érdekek is fűződnek. A büntetőjog és a büntetőeljárás terén számos probléma merült fel, de én mégsem a törvényelőkészítést tartom elsősorban fontosnak, hanem imikiább azt a tényt kívánom megjelölni, hogy a büntető igazságszolgáltatás terén első feladatomat a meglevő törvények végrehajtásában látom. Védekezés és védelem — Az 1913 :XXI. létesítette a dologházat a csavargók és prostituáltak elhitt védelem és a bűnözés megelőzése céljából. Ez a törvény még ma sincs végrehajtva. A magam részéről minden erővel igyekezni fogok, hogy. ..A a meghozott törvényt végrehajtsam. Az 1913. évi VII. törvénycikk a fiatalkorúak intézményével foglalkozik, amely, sajnos, nincs minden vonatkozásban végrehajtva. Az átmeneti otthonok, a fiú- és leányotthonok intézményének működése jóformán a nullával egyenlő. Amikor a fiatalkorúak intézményével foglalkozom, meg kell állapítanom, hogy a fiatalkorúak védelme elsősorban népjóléti feladat, úgyhogy jogi reformok a kereskedelmi életben