Az Est, 1930. augusztus (21. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-09 / 180. szám

Szombat, 1930. augusztus 9. 11. oldat. Folkusházy a közlekedési eszközök válságáról, a villamos nehéz helyzetéről és a kibontakozásról Óbudán próbálják ki a troíleybuszt Folkusházy Lajos — Az Est tudósítójától — Folkusházy Lajos alpolgármester, a Beszkár vezérigazgatója nyári sza­badságára külföldre utazott. Útja Bécsen keresztül vitt s a déli bécsi gyorsan kényelmesen elhelyezkedett az egyik fülkében. Egyelőre privát ember, szeptember közepéig nem akar hivatalos dolgokkal foglalkozni. Amikor beléptünk a fülkéjébe, mégis azonnal a fontos közlekedési problémák megoldására terelődött a szó. A főváros közönségét elsősorban az érdekli, hogy mikor fogják a már régen beha­rangozott tarifainérséklést keresz­tülvinni. [Amikor Folkusházy nyugalomba vo­nult, mint alpolgármester, és elfog­lalta helyét a villamosnál, mint új vezérigazgató, ő maga is sejteni en­gedte, hogy az első intézkedése a ta­rifa leszállítása lesz. Azóta hosszú idő telt el és még mindig semmi. Meg­interpelláltuk ebben a kényelmetlen kérdésben: — A Beszkár az őszi szezonban ebben az ügyben előterjesztést fog tenni — mondotta. — Az anyagnak legnagyobb részét már feldolgoztuk. Amíg távol leszek, addig a tari­fákra vonatkozó összes jelenlegi ada­tokat beszerzik Európa valamennyi államának minden fontosabb városá­ból. Olyan statisztikát fogunk bemu­tatni, hogy abból mindenki tisztán láthatja a helyzetet. — Szóval, — vágtunk közbe — eb­ből meg lehet állapítani, hogy nem lesz tarifamérséklés. Folkusházy ismert arról, hogy min­idig óvatosan szokott beszélni. — A tarifa megállapítása már nem az én feladatom — tér ki az egyenes válasz elől. — Én csupán az adatokat fogom a város vezetősége és a tör­vényhatóság elé terjeszteni. —• Amit volt szíves mondani, abból az csendül ki, hogy a tarifa leszállí­tására vagy az egységes tarifarend­szer behozatalára nem méitóztatik majd előterjesztést tenni. — A főváros autonóm szervei fog­nak dönteni, azt azonban ki kell je­lentenem, hogy a mi megállapításunk szerint egész Európában Budapesten a legolcsóbb a villamos. Eddig mindig Béccsel jöttek elő. Bécs­ien ma már drágább a villamosjegy, mint nálunk. De még ez sem elég. Nyolcmillió silling deficittel végző­dött a bécsi villamos multesztendei zárszámadása. Ezt a hiányt egysze­rűen átvitték a következő esztendőre. Tessék elképzelni, mi lenne nálunk akkor, ha ilyesmi előfordulna? Még szocialista állaimban sem lehet az, hogy így gazdálkodjanak, mert azt a 8 millió sillingct valahonnan elő kell teremteni. Honnan veszik? Csak az adókból és a város egyéb jö­vedelmeiből. A bécsi villamos az elektromos művektől ingyen kapta az áramot, míg mi fizetünk érte. Ilyen gazdasági politikát sokáig folytatni nem lehet. Most azután senki sem be­szél többé a bécsi példáról... Maga elé néz és azután így foly­tatja: — Egyáltalában a közlekedési eszközök egész Európában válságban vannak. 34 éve a világot uraló eredeti angol Tfoe Champion kerékpárokat havi 20 pengő részletre! Kerékpáralkatréueket nagybani árban külső gumi 5.8C P, belső 2.tOP Unr Jakab cs FSo kerékpámagvkereskedés, Budapest, József körút 41. sz. Árjegyzék 1000 képpel ingj en, Alapítva 1869 Alig van város, vagy valamilyen közösség, amely ne fizetne rá a tö­megszállítási eszközökre. Ha ennek okát kutatjuk, úgy kétségtelenül a gazdaságé válságban találjuk meg a magyarázatát. Nem keresnek annyit az emberek, mint amennyire meg­nőttek az igényeik, a termelés me­nete sem olyan zavartalan, mint az­előtt volt. Mi még nem jutottunk el a villamosnál ehez az állapothoz. Tizenkét millió pengő hozzájárulást adunk különféle címeken a főváros­nak. Nem minket szubvencionálnak. hanem mi fizetünk. A közlekedési adó is nagyon nagy teher. A közönség nem azt nézi, hogy mi egy adót hajtunk be a főváros számára, hanem drágálja a villamos­jegyet. Tízpercentes mérséklést azon­nal keresztül lehet vinni, ha az adót nem kell beszedni. Ha terjeszkedni akarunk, máské­pen nem lehet, csak úgy, hogy terheket vállalunk magunkra. A svábhegyi fogaskerekűt villamo­sítottuk. Két és félmillió pengőbe ke­rült. A múltban ráfizettünk már 500.000 pengőt, most pedig évente 200.000 pengő többletkiadásunk van. Azt kérték, htogy Vecsés felé ter­jeszkedjünk. Elkészült az új vonal. Alig használják. Szintén emelkedik a ráfizetés. Egyáltalában a környékbeli forgalom körül na­gyon sole zavar van. Nézzék csak meg a helyiérdekű vasút utasstatisztikáját. Az egész üzletet arra építették fel, hogy a környéken olcsón éljenek a munkások és bejöjje­nek Budapestre dolgozni. A gyárak egymásután szüntetik be üzemüket, az emberek a környéken maradnak, sajnos, nincsen szükségük arra, hogy a városba utazzanak. Igen jelentős volt azelőtt a telieráruforgalom lebo­nyolítása. Itten is már nagy zökke­nések vannak. — Méltóságos uram, hgaz-e az, hogy a Beszkár a Helyiérdekű megvál­tása kérdésében most már nines el­lene a megváltásnak. — A mi szakértői jelentésünk ott van a fővárosnál. Azóta, nem is fog­lalkoztunk ezzel az üggyel, tehát nem is másíthattuk meg az eredeti felfo­gásunkat. Nem az a kérdés, hogy egy ilyen vállalat mennyi tényleges érté­ket képvisel, hanem az a probléma, hogy mibe kerül a forgalom fentar­­tása? A lényeg az, milyen áldozatokat jelent ennek a közlekedésnek fentar­­tása a főváros közönsége számára, tudja-e ezeket a kiadásokat a város viselni, igen-e, vaau sem? Ezeknek a problémáknak a megoldása azon­ban már nem a mi hatáskörünkbe tartozik, ezeket a városnak kell el­intézni. — Igaz-e az a hír, hogy a trolleybusz bevezetésének kér­désével foglalkozik a Beszkár? Utazásra, week-endre turistáknak legfőbb a Stauffer dobozos emmentáli Kecskemét Diáhinlerná^ns Fennáll 1913 óta Felvesz felsőkereskedelmi, reál­­deníczky ucca 12 gimnázium,reál és polgári iskolai ■■■■■■■■■■■ növendékeket. Prospektust küld. Folkusházy arca felragyog. — Minden technikai újítást figye­lemmel kísérünk, mert hiszen ilyenek­nek bevezetéséből a közönség na­gyon sok előny­höz juthat. Elké­szítettük a beru­házási programot és pár százezer pengőt fordítunk ezekre a kísérle­tezésekre is. Egy­előre Óbudán fo­gunk próbálkozni a trolleybuszj­­szal. Az eddigi tapasztalatok szerint állandó kísérletezésekre is nagyon megfelelő a trolleybusz, amely tulaj­donképpen a villamos és az autó kom­binálása. Nem kell ki nem próbált út­vonalakra nagy anyagi áldozatokkal síneket lefektetni, hanem egyszerűen a felsővezetéket felszereljük, a trolley­­buszokon máris közlekedhetnek. Ha azután kiderül, hogy a kiszemelt út­vonal a közlekedés szempontjából neiü fontos, egyszerűen leszedjük a vezeté­ket és máshová visszük át. A beruházási költségek egészen mi­nimálisak. Az áthelyezésnél anyagki­adás nincs, csupán a munkabért kell megfizetni. Nagy előny a is, hogy a trolleybusz minden más közlekedési eszközt megkerülhet, tehát az uccán egészen szabadon mozog, gyorsabban is mehet, mint a villamos. Ha őszre fölvesszük a beruházó kölcsönt, úgy néhány hónapon belül megkezdődhet­nek a kísérletezések ezzel az új köz­lekedési eszközzel. — Mennyi pénzre volna szüksége a BESzKÁR-nak, hogy a szükséges be­ruházásokat keresztülvigye? — 36 millió pengőről van szó. En­nek az összegnek legnagyobb részp új kocsik beszerzésére szolgálna. Kétszáz új kocsi 18 milliót emész­tene fel, ezenkívül hatszáz motort kellene kicserélni, mert a mostani motorok negyven­ötven éve szaladnak és igazán nem modern szerkezetűek. A mai motorok­nál sokkal gazdaságosabban dolgozó új apparátusokat lehetne beszerezni. Feltétlenül fel akarjuk építeni a mo­dern főműhelyt, a két régi műhelyből kocsiszínek lennének. Van szóval tennivaló elég, azonban a beruházáso­kat sem szabad elsietni. Gyors, halaszthatatlan beruhá­zásra nincsen szükség, mi nyugod­tan megvizsgálhatjuk a kölcsön felvételének körülményeit. Éppen ezért a függő kölcsönből egy fillérre sem tartottunk igényt. Ha majd kínálnak kölcsönt, úgy ponto­san megvizsgáljuk, elég olcsó-e, ki­számítjuk, hogy a beruházások meg­hozzák-e a beruházott tőke kamatát, sőt még ez sem elég, hanem a befek­tetéseket amortizálni kell. Ilyen gon­dos mérlegelés után lelhet majd csak a beruházó programot végrehajtani. Már Bánhida felé járt a vonat. Fol­kusházy Lajos szeme végigsiklott a földeken és megpihent tekintete a fel­állított, hatalmas yillamosvezetéki oszlopokon. — Ezeken keresztül nekünk hozzák az áramot. Egyelőre a Beszkár a legnagyobb fogyasztója a Talbot centrálénak. 240.000 kilowatt fogyasztásra rendez­kedünk be, igaz, hogy egyelőre csak 80.000-et veszünk igénybe, de e hónap végéig az egész mennyiségre szüksé­günk lesz. Kap már valamit az Elek­tromos Művek is. de maga a centrálé még nincs elégge kihasználva. Ilyen kérdéseket idejében kell elintézni, ne­hogy akkor kelljen tárgyalni, amikor az erőmű már szolgáltathatná az ára­­mot. Folkusházy végül még beszélt az egységes villamos tarifa­rendszer bevezetésének lehetőségéről Nem olyan egyszerű a kérdés az ő véleménye szerint, ahogy feltüntetik. Az egységes tarifarendszer a villa­mostársaságnak kétségtelenül előnyt jelent. , Nincs olyan komplikált jegykezeles, az adminisztráció egyszerűbb, kis utakért is megfelelő ellenértéket kap a vasút, ellenben a közönség igen sok esetben rosszul jár. Úgy az__ előnyö­ket, mint a hátrányokat elő fogják terjeszteni s a döntést újra a főváros vezetőinek a kezébe teszik le. hlár Ausztriában járunk. Folkus­házy nem beszél tovább a közleke­dési problémákról . , , Paizs Ödön Elásott aranyhincset Keres Udine népe Milánó, augusztus 8 (Az Est külön tudósitójűtólf Udine lakossága két nap óta rejtett kincsek után kutat. A városi tanács levelet kapott egy cseh állampolgár* tói, aki a világháborúban az osztrák­­magyar hadseregben szolgált és utol-, jóra az udinei liadtápparancsnokság­­hoz volt beosztva. Azt írja a levél­ben, hogy a hadtápparancsnokság az 1918. évi visszavonulás idején negyven kiló szinaranyat rejtett el a Porta Aquilea tornyának' tövében és az aranykincsnek még, most is ott kell lennie. Az arany —. a levélíró szerint — vaspántos ládá­ban fekszik, több méterre a föld alatt, A városi tanács elrendelte az ásatá­sokat, amelyeknek eredményét egész Udine lázas izgalommal várja, nwwwwMwwmvwwwwmwi Ilyen nagyszabású segélykiosztás, illetve segélymegtagadás után, mint amekkora most a belügyminiszteri rendelettel történik, mindig vannak reklamációk. Ez természetes — de az már nem olyan természetes, hogy, annyi reklamáció, sőt a legtöbb rek­lamáció: természetes és még kevésbé természetes, hogy a segélyek meg­tagadása a legtöbb esetben — érthe­tetlen. V1 * Ki magyarázhatja meg példán! azt, hogy a Magyar Történelmi Tár­sulat vagy a Filharmóniai Társaság vagy az Ingyenkenyér vagy a Budai Anya és Csecsemővédő Egyesületi vagy a Collegium Medicum menzájá­nak segélyét törölték. Vagy nem is kérdezzük, hogy ki magyarázhatja meg, csak azt kérdezzük objektiven, hogy mivel magyarázhatja meg, akii meg tudja magyarázni? , * Minden tiszteletünk és b ecs ülésünk a Budapesti Sport Egyesületé és 30 ezer pengő segélyezését is indokolt­nak tartjuk. De azt már mégsem ért­jük, hogy ez az egyesület oly szép ég méltó segélyezésben részesül, amikor, nevezett társulatok (Magyar Törté,­­nelmi Társulat, Filharmóniai Társa­ság, Irodalomtörténeti Társaság, Bu­dai Anya- és Csecsemővédő Egyesü­let, stb.) segélyét törlik. * Sok igazsága mellett egy tévedése is Völt a kereskedelmi államtitkár úrnak a kamara építkezési ankétjén* hogy az adó késedelmes befizetése bá­nit meg minden programot! Itt egy, fejlődési rendellenesség van a dolgod egymásutánjában: mert ha azok a programok megvalósultak volna­­nem késlekedtek volna az adók.*, j * Abban igaza van az államtitkár úr­nak, hogy az adókedvezmény vagy aZ olcsó hitel önmagában még nem bafi serkentőleg az új építkezésekre, ön* magában még nem — de többedmagá­­ban igenis serkentőleg hatna, s az, hogy még más is kell az építkezéshez­­mint amit könnyen megcsinálhatunk, nem ok rá, hogy tovább várjunk azzal* amit megcsinálhatunk. Kávéház-cuKrászdaj&7ívekS: 12 m uccai front, olcsón eladó, vagy óvadék sllenében bérbeadatik. Honosság meg lesz szerezve. Cím: Marii; Titffli, Kiül (Kolozsvár) Strada Yalhuta 5. szám, Románig

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék