Az Est, 1931. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

Előfizetési árt­ám» hónapra .... 3 pangt Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon löfu­l, rtufám J.­áss—SO-tél Sf.ig, J. 49*—ig, J. 494—19 Apa 10 fiffém ! * Csat öt lök XXII. évfolyam antidr­­. szám Budapest, 193 Politikai napilap Főszerkesztő : Miklós Andor \ Szerkesztőség» Ül­­kér•» Rákóczi út 54» Kiadó hivatal» ált., Erzsébet körút 18.20 Szerkesztőség Bécsben•­­., SCohlmarkt 7. Ki vagy, ismeretlen esztendő, rejtélyes utas, aki most cammogsz elő az idő vég­telenségéből, a ki vagy és mit ho­zol számunkra mesebeli tarisz­nyádban, a sorsnak miféle titkát vagy küldeményét kézbesíted ne­künk? Mivé alakulsz majd itt át köztünk, eseményben és minek maradsz majd itt, emlékéül, ha elmúlik háromszázhatvanöt napod? Milliók és milliók fürké­szik titkod és várják, mit hozol, találgatják utad, várnak ragyogó szilveszteri éjszakában, jókedvű tömegekben, borospohárral a kéz­ben és várnak töprengő, méla ma­gányban és csendben. Új eszten­dő következik ránk: várjon meny­nyivel lesz jobb, mint a régi, amelytől az idő útkereszteződésé­ben, végső és első másodpercek őr­járatának fel és leváltásában bú­csúzunk? 1914-gyel elbúcsúzott a világ a békebeli esztendőktől, a „békebeli esztendő«-től, amelynek talán az volt a legfőbb történelmi sajátsága, hogy szinte minden ese­ménye csillagászati pontossággal volt kiszámítható, kis és nagy né­pek, világbirodalmak életében és úgy, mint családokéban és egyéne­kében. Vetés és aratás, élet és bol­dogulás, munka és jövedelem, vi­­rulás és hervadás olyan szépen jött és ment a maga gazdasági vagy természeti rendjében és egy­másutánjában! De ez megválto­zott 1914-gyel. Jöttek az esztendők, amelyekben­­ nem volt tavasz. Egyre-másra jöttek az esztendők, csupa borzalmas meglepetéssel, előbb a háború iszonyataival, aztán azzal a legiszonyúbb meglepetés­sel, hogy a béke nem hozott békét a földön. Min gjárt a békeszerző­désben a gyűlölet erői léptek új munkába, ezeréves egységeket bontva szét, végtelen szenvedést árasztva Európaszerte mindenfelé. Ezek a háborús és háború utáni »új esztendők« csupa meglepetést hoztak, az esztendő arca szinte másodpercenként változott és sö­tétült el. Hogy búcsúzzunk a le­tűnt évtől, mikor az újat köszönt­jük? Nem mentünk előre az elmúlt évben szinte semmiben sem. S ha politika és gazdasági politika azt kérdezné, hogy­ fogjon hozzá az új esztendőhöz, csak azt mondhatjuk, hogy egész máskép kell csinálni mindent, mint a régiben. Akkor szebb is lesz az illesztendő, mint a mostani volt és boldogabb is lesz és nehezebb szívvel búcsúzunk tőle, mint a mostanitól. Gróf Bethlen István új külkereskedelmi kencepelej­ Miről tárgyal majd a miniszterelnök Bécsb­en? Bécs, december 31 (4* Est bécsi szerkesztőségétől) ‘ 'Kitűnően­­ tornáit bécsi politikai körökből úgy értesül Az Est bécsi szerkesztősége, hogy gróf Bethlen István küszöbön álló bécsi látogatása utolsó állomása lesz egy nagyszabású gazdasági koncepciónak, amelyet a magyar kormány kezdeményezett s amelynek eddigi jelzőtáblái a sűrű érintkezés Magyarország és Olaszor­szág között, a nagy és mély közeledés Németország és Olaszország között és végül Bethlen István minapi ber­lini utazása. .. Bécsi beavatott helyen úgy tudják, hogy gróf Bethlen Istvánnak az a­­ terve és javaslata, hogy Magyaror­szág, Ausztria, Németország és Olasz­ország az eddiginél szorosabb gazda­sági barátságra lépjen egymással. A terv szerint az egyes államok gazda­sági megállapodásokat kötnének, amelyek részletesen körülírnák az egymásnak szállítandó agrártermékek és iparcikkek mennyiségeit és külön­féle kedvezményeket biztosítanának ezeknek a termékeknek és a behozatal és a megállapodásban meghatározott kontingens vámtarifája körül. Bécsi politikai körökben úgy van­nak informálva, hogy gróf Bethlen Istvánnak ez a terve Németország­ban tetszésre talál és így Ausztria is szívesen egyezik bele ennek a­ koncep­ciónak a tárgyalásába, amely, ha eredményre vezet, a­ magyar­ agrár­termékek számára igen nagy piacot­­ jelent, mert az egyes országok, mer­t lypikf­ flopp­ra lép­­­­nénk, elsősorban :pari országok és te­­­kintélyes gabonaimportra szorulnak. GRÓF BETHLEN ISTVÁN... Nálunk nincs válság, csak stagnálás, mondja Popovics .áBil®r — Az Est tudósítójától — A magyar politikát és a gazdasági éle­tet a pénzügyi probléma uralja. Termé­szetes, hogy az egész ország közvélemé­nye kíváncsi arra, miképpen ítéli meg az elmúlt esztendőt Magyarország olyan pénzügyi tekintélye, mint Popovics Sán­­dor, a Nemzeti Bank elnöke. Munkatár­sunk két kérdést intéeztt­l Popovics Sán­dorhoz. Kérte, hogy mondjon véleményt az elmúlt esztendőről és prognózist az új­­esztendőre vonatkozóan. — A gazdasági életben a jövendő­­nt­adás igen kockázatos vállalkozás — kezdte Popovics Sándor. — Ilyenek­be nem­, is bocsátkozom. Legfeljebb csak a diagnózis megállapítását kísérelhetjük meg. _ Ami gazdasági viszonyainkat illeti, az az általános ?s mondhat­nám a- epész­ világ­r­a nehezedő álla­potod azonos. Az ezeket, előidéző okok annyira mélyrehatóak, hogy »infig.uk­ól nem tudunk szabadit­ni ezeknek hatásától. Ennek a hatásonk enyhítésére alkalmas eszközök tekin­tetében egységes akarat kifejlődésé­nek mén körvonalait sem látha* »»/«. — Ami pedig saját«s helyzetünket illeti. — folytatta Pávovics Sándor — vigaszul szolgálhat, hogy nálunk nem lehet válságról be­szélni, hanem csak stagnálásról. Nem látjuk sehol, hogy a nemzeti va­gyon állaga meg lenne támadva. A kereseti lehetőségek megcsappantak ugyan, de ennek mértéke a közgazda­ság egészét, tekintve nem akkora, hogy azon intézkedésekkel­, elsősorban szigorú takarékoskodással ne lehet­ne segíteni. POPOVICS SÁNDOR — Áll ez természetesen vult az ál­lami, mint a magán­gazdál­kodásra. Nagyon kívánatos volna, ha ezt a kö­vetelményt mindenki szem előtt tar­taná s így a nehéz viszonyoknak leg­alább ezt a hasznos tanúságát levon­nék. Segítségünkre lehet az, hogy a közgazdasági élet automatice alkal­mazkodik, aminek az a jó hatása is megvan, hogy mesteréges eszközöket, amelyek rendesen céltalanok is, nélkülöz­hetünk. \ ui­­iki’. c'u term'd''-a folyamat nem akadt, meg, jelentős fizetéskétperen­

Next