Az Est, 1931. október (22. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-25 / 243. szám
0. oldal. PUSZTAI SZEL S Hunyady Sándor új darabja a Vígszínházban A szezon élső, perdöntő sikere és Hunyadi Sándor tavalyi sikerének folytatása. A Feketeszárú cseresznyéivel, amelynek remek és tüzes lendülete közel száz előadás közben sem tört meg, Hunyady mintegy hagyományt és mértéket teremtett a maga számára és nem csodálható, ha ezzel a mértékkel mérhetetlenül megnőtt a közönség igénye is: ha tavaly legfeljebb joga volt a sikerhez, az idén szinte már kötelessége lett a siker. Állapítsuk meg mindjárt, hogy ezt a kötelességét szinte irodalomtörténeti lelkiismeretességgel teljesítette, kétségtelenül a közönség lelkes támogatásával. Pedig a Pusztai széllel sokkal súlyosabb feladatot vállalt, mint a Feketeszárú cseresznyében; ott az impériumváltozás fordulópontját, tehát egy előttünk lepergett hatalmas kortörténelmi fájdalmat érzékített meg. A Pusztai Szér-ben egy elsüllyedt világ tárul fel, amelytől egy évszázad közjátéka választ el. a negyvennyolc előtti alföldi betyárromantatika._ Hunyady Sándor nyelvben és képben, kellékestárban, szűrben, gubában és levegőben közelebb hozta ezt a vilégot... kisebb részben azáltal, ami örökre eltűnt belőle, de nagyobb részben azáltal, ami megvolt előtte és megvolt utána, a vészes szenvedély tragikumában, amikor miliő és kifejezésmód szerint specializálódik ugyan, de lényegileg mindig ugyanaz a Landsknecht ruhájában épúgy, mint a szegény legényében, frakkos banditáiban vagy apacséban. A Pusztai szél felkavarjá a homokot és benne kering a dráma is, amely az útszéli csárdáikból a statáriális bíróságig egy vén zsivány, a szeretője és egy fiatal pandúr közt lejátszódik. A pandúr kint tölti szabadnapját a csárdába®, mikor jönnek a betyárokat üldöző hitszánoik; a hadnagy szemet vet a csárdásnéra, akket fem szembekerül, a pandúr kardjával lecsap a hadnagyra, aki ottmarad vérbefagyva, ő maga pedig a betyárok közé menekül a pusztába. De a vén betyár, akinek bandájába be akar álltad, ki vallatja s amikor megtudja, hogy a pandúr vetélytársa a csárdásáénál, elveszejti, de őt magát a csárdásáé tolja az akasztófa alá. A harmadik felvonásban a statáriális bíróság már-már halálra ítéli a pandúrt, de a hadnagy hamis esküjében visszavonja eredeti vallomását, a pandúr és szeretője egymásé lesznek,- a betyárok mennek az akasztófa alá. Itt nincs semmi a régi népszínművek betyárromaipikájából, amely olyan volt, mint a Tolsztoj jasznapolyanai ruhája: népies daróc, francia parfümmel átitatva. A pusztai szél, amely itt végigfütyül, nem a temető felől süvít és nem antikváriumok porfelhőit hozza, a népes motívum s a dráma nem ruhák, vagy akár szavak színéből és szabásából kapja erejét, hanem az emberekből; szinte minden dialógus, egy-egy külön dráma s majd azt mondhatn ránk, hogy a darab kompozíciójához, mely csupa tisztaság és egyensúly, hozzátartozik minden hangárnyalat. Magát az előadást mindvégig a legmagasabb feszültségű áram járja át, kivéve talán a legelső jeleneteket, melyek közt mintha egy óriásmotor szuszogna és libegne egy pillangó szárnyaiban — az expozíció kissé lassú és úgy hat, mintha valahol percek hoszont mutatkoznának be egymásnak az emberek. De már a harmadik jelenetben erőre kap a dráma, amelynek forró és fojtott, fülledt izgalmában mindvégig hatalmas szenvedélyek explodálnak, a vármegyei statárium bírósági jelenetéig, amely irodalmilag is, színpadilag is mestermunka, s ahogy egy évszázad levegőrétegén át bukkannak fel egy letűnt világ fény- és árnyfoltjai, a legnagyszerűbb történelmi festményekre emlékeztet. Az előadás a dráma egész erejét és hatalmas szuggesztióját kihozza, a főszerepekben Gombaszögi Fradéval, Csortos Gyulával és Hajmássy Miklóssal. A csárdásnét Gombaszögi Frida játssza, ha ugyan játék ez az ítélet, amely ennek a tüneményes művészetnek sugártörésében oly mély színekben bontakozik ki. Nem a múlt század közepi parasztasszony forgolódik itt a színpadon, hanem az asszony, aki paraszt és véletlenül a múlt század közepén élt. Múlt század közepi paraszti menyecske, de a Gombaszögi alakításában az alak kilép a típusából és egyén lesz, megvan benne minden, ami csak a múlt század közepi csárdásné életében és énekében, szerelmében és szenvedésében lehet meg. A korhűség, a csárda lelke és dala épúgy matériája lesz itt egy nagyszerű alakítóművészetnek, mint a hang és mint a partner, mint az arc, mint az élet vagy a zöld keszkenő... A közönséget már a főpróbán elementáris erővel ragadta magával ez az alakítás s a második felvonástól végig egymást követte a nyitszíni tapsok vihara. Nagy sikere volt és ő lesz Csortos Gyulának, akinek alakja a betyármítosz vad, véres és rozsdás reminiszcenciából az élet súlyával lép ki. Hajmássy Miklós a pandúr szerepében erőteljes és hatásos. Jávorra a lászárhadnagy szerepében vár sokai Hunyady Sándor i* a® a « REPAPAGAJ Pogári éttermi áraki Záróra 5 (Örskor 35 s ® ® », »r eS 1% EBBE Vasárnap, 1931. október 25. JELENETEK A „PUSZTAI SZÉKBŐL A STATÁRIÁLIS bíróság előtt TÖRZS JENŐ, VÉRTES LAJOS, JÁVOR PÁL, HAJMÁSSY MIKLÓS ÉS GOMBASZÖGI FRIDA GOMBASZÖGI FRIDA ÉS HAJMÁSSY MIKLÓS A MÁSODIK FELVONÁS UTOLSÓ JELENETE BALOLDALT ÁLL GOMBASZÖGI FRIDA kér. De a többi szereplők is — beaelsősorban Rajnafi és Törzs, azonkívül Makláry, Vértes, Vő,nőné, Apai Erzsi, Boér Ica, Szende Endre, Matray, Dózsa ■— valamennyien hozzájárulnak a sikerhez és bizonyos, hogy I a Pusztai szélben a Víszszínház szín- I pada megint egy fényes és méltó ma- I gyár siker szülőföldje és telephelye lesz. Lengyel Ernő WWWWWWHWHWWWWWWM HÍREK Előfizetési árak: 1 hóra....................3.— P 3 hóra ,,,,,, 1.— P — Statisztika a napsütésről. A párizsi meteorológiai intézet statisztikája szerint Párizsban egyre kevesebbet süt a nap. 1891-től 1900-ig évenként átlag 1816 óra hosszat sütött nap Párizsban. Most a legutolsó tíz év alatt a párizsi napos órák átlagos száma évenként csak 1731 volt. A legrosszabb év ebből a szempontból a legutolsó volt, 1930 szeptember 1-től 1931 augusztus 31-ig. Valóságos naphossz volt ebben az évben: mindössze 192 óra hosszat sütött a nap. Ez volt Párizs legnaptalanabb éve. — Angol humor. Egy száraz angol úr bemegy az egyik londoni orosz vendéglőbe. Magával viszi kis selyempincsijét. Hamarosan odamegy az asztalához az üzletvezető, aki szeretne kedélyesen elbeszélgetni vele. A dolog nehezen megy. — Látja Sir, a ruhatárosnőt, Volt nagyhercegnő. — Igen. — Az a pincér ott... volt gárdaezredes. — Igen. — Teccik látni a felírónőt. Volt udvarhölgy. Hosszabb fagyos szünet. Az üzletvezető kínjában újra megszólal: — Milyen szép pincsije van, Sir. — Igen. Volt bernáthegyi. — Nincs szénhiány. Többezer háztartást ellát az új, korom- és szagmentes dorogi brikettel, fuvarban, zsákban Carbon Szénkeresk. Rt. Tel.: 123—03. — Ünneprontás rántottcsirkével a nagy angol osztrigaünnepen. A walesi herceg részt vett a colchesteri nagy osztrigaünnepélyen, azai az angol osztrigaszezon megindulását jelenti. Hatszázan vettek részt az osztrigabanketten és 8000 osztrigát fogyasztottak. Voltak sokan a bankett résztvevői között, akik — szégyen,szemre — osztriga helyett rántott csirkét kértek. A walesi herceg viszont együltében két tucat osztrigát fogyasztott el. — Tiltakozás a 18-as autóbuszjárat megszüntetése ellen. (Panaszos levél.) Olvastuk a lapokban, hogy vasárnaptól kezdve megszűnik a 18-as jelzésű autóbuszjárat, amely az Andrássy úttól az Aréna úton át a Ferenc József laktanyáig közlekedik. A százados úti müvésztclepe® és a környéken lakók a járat megszüntetése következtében szinte el lesznek vágva a főváros középpontjától és ha a város belterületére akarnak bejutni, azt csak igen nagy kerülővel tehetik. Érthetetlennek tartjuk, hogy a városnak egy olyan sűrűn lakott részét, mint amilyen a művésztelep és vidéke, a 18-as autóbusz-reláció megszüntetése által szinte száműzzék. Talán meg lehetne találni a módot arra, hogy az autóbuszüzem ne a 18-as reláció mellett lakók kárára takarékoskodjon. Aláírás. — Saját érdekében cselekszik, ha reggelire-uzsonnára Ovomaltines tejet fogyaszt. Ezzel növeli egészségét, fokozza munkaképességét, erősíti idegeit. . A Telefunken 121 készülék úgy Budapesten, mint a vidéken rendkívüli sikert aratott. Egyes helyeken sikerült 10—15 külföldi állomást venni, sőt egyik különlegesen jó helyzetben 37 különféle állomást vettek fel, a hang tisztasága pedig egyenesen meglepő. A gyár a siker folytán újabb, nagyobb széria felfektetését határozta el. r^wvvwvywwvwvwvvwwvvevwwwvv^vvvwyvwwwwvwvs Perpetuum Neo-Perpetuum Rex folytonégő kályhák hazai szenekre a leggazdaságosabbak Minden vaskereskedésban is megrendelhető! Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vas Öntó Rt Mintaraktár, VI., Andrássy út 29, telefon 245-03