Az Est, 1932. április (23. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-23 / 89. szám
2. oldal. em ■ Tény az, hogy a kórházban körülbelül az történt, amit Erika akart. Ha valaki nem tetszett neki, a professzor úr e bocsátotta az illetőt. Ha éjjel Erika volt szolgálatban, hiába csengettek neki, nem igen ment a beteghez, csak ha külön felszólították erre. Aki Erikával összeveszett, számolná, kellett azzal, hogy a kórháztól eltávozhat. A főorvos úr egyszer Debrecenbe ment. A belgyógyászat tífuszos betegekkel volt tele. Autóján magával vitte Erikát is, úgyhogy a osztály ápolónő nélkül maradt. Nagy Erzsébet ápolónő a következő tanú. Szintén nem tud a konkrétumokról, csak ezeket mondja: — Csak annyit tudok, hogy Csáky doktor úrnak Erika a menyasszonya volt, de emellett igen jó barátságban volt Nagy Géza professzori úrral is. Azt persze, hogy a professzor úr és Erika vagy az alorvos úr és Erika között mi volt, nem lehet tudni, hiszen mi nem láttunk semmit... Antal Mária szülésznő sem tud semmi konkrétumot. Nagyfa professzor cáfolja a vádakat Utána Nagy Géza főorvost, debreceni egyetemi tanárt hallgatják ki. Először is azt kérdi tőle a tanácselnök, mi történt azzal a református lappal, akit állítólag egy jelentékteln betegség miatt vittek be a kórházba, egy tífuszos beteg ágyába fektették, megkapta a tífuszt és meghalt. A professzor így felelt: — Hát kérem, ezek a vádak mind légből kapott koholmányok, abszurdumok és úgy látszik, az ilyen pletykák elkerülhetetlenek. Egy kórházban, ahol sok női ápoló van és egyáltalán, ahol sok nő vail együtt, az ilyen ásktílódások, pletykák, sugdolózások, hazudozások azt hiszem, elkerülhetetlenek. — Azzal a református pappal semmi különös nem történt. Csakugyan egy jelentéktelenebb betegség miatt hozták be a kórházba és nem lehetetlen, hogy olyan ágyba került, amelyben azelőtt tifuszos beteg volt. Ez azonban csak a laikusoknak látszik feltűnőnek. Én voltam a budapesti, a debreceni egyetemen, az országnak, de Európának is minden kórházában: a tifuszos betegeket befektetik a belgyógyászatra a többi beteg közé. Mi nagyon jó tudjuk, hogy a tifuszos beteg csak egy bizonyos úton fertőz, ezt az utat nagyon könnyű elkerülni és a tifuszos beteg akkor egyáltalán nem veszélyes a mellette fekvő betegre. A tifuszos betegek nálunk is benn fekksznek a belgyógyászaton és úgyszólván egyetlen ágy sincs, amelyben valamikor tifuszos beteg ne feküdt volna. A tifuszos beteg elszállítása után az ágyat egész egyszerűen fertőtlenítik, vízhuzatot, zsákot tesznek belé, a fertőzés veszélye úgyszólván teljesen ki van zárva. Lehet, hogy az a református pap is egy olyan ágyban feküdt, amelyben azelőtt tifuszos beteg volt, de bizonyos, hogy a tifuszos beteg hazamenetele után az ágyat megfelelően fertőtlenítették. A pap elhagyta a kórházat. Hogy azután hol kapta a tífuszt, a kórházban-e vagy máshol, ezt ma már nem lehet megállapítani, ez csak kombináció dolga. Nem tartom kizártnak, hogy, a kórházban kapta meg, de egy kórházban soha sem lehet teljesen kizárni az esetleges fert főzéseket, noha a lehetőség úgyszólván alig van meg. Az is lehet azonban, hogy otthon vagy az ucc-ín valamilyen bacillushordozó gazdától kapta meg a tifuszt. Csáki doktor és Erika nővér jegyessége . — Igaz-e az, — kérdi a tanácseljük — hogy Csáki doktor úr azMV-óiók hatása alá került? — Nyilvánvalóan Erika ápolónővér hatása alá került, hiszen eljegyzett menyasszonya — mondja a professzor. Csáfey doktornak igen, kitűnő családja van. Egyik közeli rokona egyetemi tanár. A család mégis befogadta az alorvos úr menyasszonyát. Ők legális menyasszony—vőlegény, ebből lehet Visszafelé következtetni: az alorvos úr valóban Erika hatása alá került, — de azt hiszem, ellen semmiféle bűnös dolgot nem lehet találni, szolgálati viszonyukban mindenben megfeleltek. — Igaz-e, hogy a professzor az Erikát elvitte Debrecenbe autón, amikor a belgyógyászaton a tifuszos betegek tömege feküdt? — Igaz. Hogyne. Sokszor elvittem őt is, másokat is, ápolónőket, orvosokat és városbelieket, akik megkértek, hogy ha autón Debrecenbe megyek Sanyarú életviszonyok közepette is örülni a jelennek — mert csakis a jelent éljük át valóban — akkor vagyunk képesek, ha a korszak legértékesebb javát felismerjük, megbecsüljük és élvezzük. Mindennapi nélkülözhetetlen élvezetünk a kávé, az emberiség a kávé korszakát éli. jówMrtL- meimíllkAW TEfCnTT IFCXIp AIL©M! * előadást tartani, vigyem el őket. Ez nagyon természetes. Erika nővér se akarta megfizetni a vasúti költséget, megkért és elvittem Debrecenbe. Nemcsak akkor, tegnapelőtt is levittem például, de olyankor persze, amikor szabadnapos volt és más ápolónők helyettesítették. A professzor sorra cáfolja a vádakat, mindegyikről megállapítja, hogy tilaptalan pletyka. A főorvos után még kihallgattakegy-két tanut, akik nem tudtak konkrétumot mondani. A bíróság végülis bizonyításkiegészítést új tanúk kihallgatását rendelte el és a tárgyalás folytatását májusra halasztotta. wmwwmwvmwwMwuwvn Szombat, 1932. április 23. fs Falvakat nyelt el a kiáradt Száva Belgrád, április 22 (Az Est tudósítójától) A Száva hét kilométer hoszszúságban kiöntött és Szlavonbródtől Sábáéig hatalmas tengert képez. A falvak egész sora pusztul el az áradatban. Kacsa község teljesen el fog tűnni a föld színéről. A Száva kilenc méterrel magasabb vizet hord, mint rendes körülmények között. Csak az lehet megelégedett , aki belépődíj nélkül látta a VordcrbrOhlpwiuodüií MÖdlIng-Vorderbrühl UechtensWnntr. 9. Telef. Mödling 349. '/,ára BécstSI,elsőrangú biz. Folyó híd. $ i#el víz.Tetiej penzió 1*5.-161 mint a duplája, 158 pengő és 88 fillér. Szolnok a békében 108 kilométer volt most 118 kilométer, a szállítás az előtt 42 pengő 60 fillérbe, most pedig két és félszer többe, 102.72 pengőbe kerül. Nyíregyházáról a békében 94.94 pengőbe került a szállítás, ma 212.80 pengő. Ha a vasúti díjszabást rendezik, úgy máris jobban ki fog fizetődni a termelés a gazdáknak. A főváros igen magas vágó- és vásárdíjakat szed. A díjak darabszám, vagy súly szerint vannak megállapítva, nem pedig az ár szerint és így az olcsó árat nagyon nyomják a magas díjak. A város is hajlandó a kérdés rendezésére. Közösen fogják a gazdák a szérumot beszerezni, a bizományos díjait, együttes fellépés révén mérsékelni fogják. Reggeltől éjfélig tárgyalt és tanakodott a Ház. Ez igaz. De ugyanakkor az is igaz, hogy ez a végtelen vita akárhányszor üres padsorok előtt kínlódott és vesztegelt. Hogyan kívánják a képviselők, hogy az ország fel tudjon figyelni rájuk, amikor akárhányszor ők nem tudnak magukra felfigyelni. Sem magukra ügyelni, sem magukra figyelni. Egy nyolcéves kisfiú öngyilkos akart lenni, mert mint mondta ,az embernek annyi gondja van«. Hisztériás gyerek ? És hisztériás világ! Amelyben a gyerekek a felnőttek gondjaival és a felnőttek pesszimizmusával születnek meg. Egy világ, amelyből talán éppen ezért veszik ki a gyerekkor, mert maga a világ kezd elgyerekesedni.* Hunyady Mátyás ötödik centennáriumán büszkén kell gondolni nemcsak arra, hogy mi volt a magyar, hanem arra is, hogy egy nép, amelynek ilyen fia volt a jövőben még milyen nagy lehet és — lesz is. A kivitel az idei márciusban csökkent a tavalyihoz képest Hiszen ez az, amit mindig mondunk. Hogy gazdasági politikánknak talán nem is olyan rossz az elgondolása. De a kivitelezése. A kivitelezése. Benzi I. Nincsen pária! Benziti^L' Állatkivitelünk katasztrofális összezsugorodása A drezdai kudarc — Az Est tudósítójától — . Az Est tegnapi jelentése a Drezdába exportált élőmarhák ijesztően olcsó áron való értékesítéséről, érthető feltűnést keltett úgy a tenyésztők, mint az exportőrök körében. Jeleztük, hogy szakköreink már kezdettől fogva bizalmatlankodtak a drezdai piac kijelölése miatt, mert mint szakemberek tudták, hogy a magyar élőmarhának legjobb piaca München, Drezda pedig általában nem jó piac, a magyar élőállatokra nézve pedig különösen hátrányos, mert a mi minőségeink nem feleltek meg az ottani igényeknek. Sajnos, azonban szerződéses tárgyalásaink során alig érvényesül a szakérdekeltségek véleménye. Pedig, hogy milyen nagy súlyt kell helyezni piacaink jó megválogatására, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a hivatalos statisztika, amely legközelebb meg fog jelenni vágó- és igásállat-kivitelünk alakulásáról. Módunk volt ez összeállítást megismerni és közölhetjük belőle a következő adatokat: Szarvasmarhakivitelünk még 1930- ban 113.9 millió pengő volt, a múlt évben már csak 60.3 milliót kaptak a tenyésztők az exportált szarvasmarhákért. Sertéskivitelünk 57.3 millióról lezuhant 19.4 milióra! _Lókivitelünk 14 millió pengőről 7,8 millióra csökkent. A baromfitenyésztésből eredő kivitelünk pedig, amely ma már a külkereskedelmi forgalom legerősebb térnyezője s lényegesen meghaladja agabonakivitelt, 83,6 millió pengőről lesett 76 millió pengőre. Amikor tehát állatkivitelünk ilyen katasztrofális arányokban zsugorodik össze, kétszeresen fontos volna a piacok megszerzésénél szakszerűséget érvényesíteni, mert különben az ilyen drezdai esetek megismétlődnek. A gazdák megszervezik Budapest húsellátását A gazdák most elhatározták, hogy szervezkedni fognak és az állattenyésztést egészen új alapokra fektetik. A Hússertés Tenyésztők Egyesülete indította meg a mozgalmat és megbízta báró Biedermann Imre képviselőt, hogy a megfelelő tervezetet kidolgozza. A tervezet el is készült és a hivatalos fórumokkal meg is beszélték a szükséges teendőket. A budapesti hentesipartestülettel hivatalosan lépnek érintkezésbe a hússertés-tenyésztők, mert a henteseknek is érdeke az, hogy jó anyag kerüljön fel a fővárosba. .Budapest ellátása után megszervezik az exportot is, küsföldre a legjobb árut fogják küldeni, amelynek még mindig van ára. Monopóliumról nem lehet szó, ellenben a hatóságok különféle kedvezményeket fognak adni az egyesület tagjainak, az egyesület viszont vállalja, hogycsak annyi állatot irányít Budapestre, amennyit a főváros fel tud venni. A legfontosabb kérdés a vasúti szállítás rendezése Érdekes, hogy a vasúti díjszabás szerint Budapest és Szeged között a távolság a háború óta nyolc kilométerrel növekedett Békében 190 volt, most 198. Negyven darab süldő felhozatala (félvagon) a Hitlerek hazugságelhárító irodát akarnak szervezni. Hogy elhárítsák a róluk terjesztett »rágalmakat«. Hogy is mondta a francia író, amikor a halálbüntetés eltörléséről volt szó: »Kezdjék el a gyilkos urak.« Mázsánként húsz fillérrel csökkentik a kartelcement árát. Ettől aztán olcsóbb lesz az építkezés! Hogy kétszáz pengőt takaríthassak, legalább kell építenem ezer mázsa házat. Nem egy mázsás olcsóság. Bizony nem az. bekeben 69,65 pengőbekerült, ma több »«.