Az Est, 1932. június (23. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
Előfizetési ár : Egy hónapra . . . 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon lófik. Telefon: J. 4SS—SO-tól 570/*, J. 464—IS, J. 464—10 Ara IO filép Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőségi VII. ker., Rákóczi út 54. Kiadóhivatal* VII., Erzsébet körút IS’20. Szerkesztőség Béelben I., Kohlmarkt 7. Kavarog a tenger Németországban, talán holnap megreng a német föld és az ég is meghasad Germánia fölött. Bécs ugyanakkor egy fióküzletet rendez be a nyugtalanságból, a zűrzavarból. Újra érdekes lesz ez a világ, amely 1914 óta oly szörnyen, oly borzasztóan, oly rettenetesen érdekes. De ... De Berlin nincs Magyarországon, Bécs se. Magyarországon Budapest van, Alföld, Duna—Tisza köze, Dunántúl. Magyarországon Magyarország vám Magyarországon a magyar élet törvényei érvényesek. A magyar történelem hagyományai. Ez a mi népünk a szenvedésekben íme meghiggadt. Ezt nem érdeklik sem jobb-, sem baloldali szélsőségek. Mindkettővel hetett alaposan. A magyar nép élni, a magyar nép dolgozni akar. Együttes erővel szakadás nélkül. És ... És ha most kitartunk e mellett a legmagyarabb, ha most kitartunk e mellett az egyetlen magyar program mellett, akkor győzhetünk. Ha megóvatik a kenyér és a rend, akkor itt nemcsak hogy nincs baj, hanem akkor a mi kis országunk — kicsi, de nekünk az egész világ — békeoázis lesz, nyugalmi tisztás. Ha most vigyázni tudunk, akkor kiszigetelhetjük magunkat talán még a gazdasági világválságból is. Semlegesíthetjük magunkat az események elől, mert az esemény sosem jön magától, az esemény mindig oda érkezik el, ahová hívják. Kenyér és nyugalom, munka és rend — ezek lehetnek, ezek legyenek a magyar jelszavak. Nem is. Rosszul mondjuk. Jelszavakra nincs szükség. Ezek legyenek a mi életünk tartalma, a mi igyekvésünk magva. Belső magyar egység, belső megerősödés, belső összefogás és ebből a kenyéradó országból még mindig lehet egy dunavölgyi Svájc. Magyarországból Boldogország lehet. Az a Boldogország, aminek az Isten megteremtette, de amiből kivetette a trianoni igazságtalanság, háborús balsors és belső zűrzavar. Most_... Most tartsunk össze. Most fogjuk meg egymás kezét. Most fordítsuk egymás felé szívünket. Most hessegessük el fejünk felől az ősi átkot. Most ássuk el száz méter mélységbe a viszálykodást. Most nincs gyűlölködés és agyarkodás. Most vegyük elő jobbik eszünket és akkor, de csakis akkor baj nem lesz, mert baj nem lehet. Húszórás véres csata, négyezer kínai halottal Mandsuriában Zonáolt, május 31 (Az Est külön tudósítójától) Tokióból jelentik, hogy egy kombinált japán hadsereg, amely Honjo tábornok csapattesteiből és a mandsu kormány egy hadosztályából alakult, tizenkét japán nagyi bombavető repülőgép közre- működésével, Karbin közelében húszórás csata után tönkre- verte Ma kínai tábornok seregét. A japán hadi jelentés szerint négyezer ember esett el a kínaiak részéről. (Gr. M.) Gróf Károlyi Imre új sárga könyvének vészkiáltása Al diktátort kíván a magyar gazdasági élet élére és magyar szükségrendelet-tervezetet közöl — Az Est tudósítójától — Gróf Károlyi Imre, akinek az ősszel megjelent , »A kapitalista világrend válsága” című sárgafedelű füzete olyan nagy feltűnést keltett, most újabb sárga könyvvel lépett a nyilvánosság elé. ,Az örvény szélén a felírást viseli ez a 200 oldalas, terjedelmes könyv, amely valósággal folytatása a híres és igen érdekes első sárga könyvnek. Hogy miért adta gróf Károlyi Imre az előbb említett címet új könyvének, arra a következő idézettel lehet megfelelni: »Semmiféle praktikus célt sem szolgál, sőt,a mindnyájunk által elérni kívánt, célnak egyenesen hátrányára válik a kendőzés, az illúzió galvanizálása, letagadása annak, hogy az egész művelt világ igenis az örvény szélén áll és ha így mennek a dolgok tovább, akkor ebbe az örvénybe bele fog faradni. Az összes művelt nemzetek előbb vagy utóbb, ahányan vannak, velük természetesen mi is. Ennek konstatálása, ismételt hangsúlyozása pedig nem demagógia, hanem igazságszeretet és vitágosanlátás.« GRÓF KÁROLYI IMRE Súlyos szavak Károlyi Imre könyvének előszavában indokát adja annak, hogy miért lépett most ismét figyelmeztető és intő szavával a nyilvánosság elé. . . — Első könyvem megjelenése óta eltelt félév alatt a világgazdasági helyzet annyira súlyozódott, anynyira romlott tovább, ami az illetékes és cselekvésre hivatott vezető államférfiak gondolatszegénysége, határozatlansága, tanácstalansága és tehetetlensége folytán előre látható, sőt bizonyosra vehető volt, hogy a helyzetről száraz tárgyilagossággal levonandó következtetések határozottabb alakban állíthatók fel, mint tavaly nyáron. Fejtegetései könyvének túlnyomó részében a világgazdasági helyzet tragikus, sőt katasztrofális jelenségeiről szólnak. De mint első sárga könyvében, a mostaniban is külön fejezetet szentel Magyarországnak. Ebben a sorokban megvallja, hogy nem sok eredményt vár ejtegetésének politikai hatását illetően, mert: »Azoknak, akik országunk sorsát ma intézik, minden kívülről jövő szó, amely nem a hivatalos vagy félhivatalos .hol ered, falra hányt borsó. Ideológiájukat képtelenek a minden precedens nélkül való, egészen rendkívüli és teljesen fejtetőre állított gazdasági viszonyokhoz hozzáidomlítani, tehetetlenül vergődnek a féligmeddig normális gazdasági