Az Est, 1932. július (23. évfolyam, 144-170. szám)
1932-07-01 / 144. szám
Előfizetési ár : Co hónapra . i. • 3 pangó Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon lofill• Teleróni Jess—sortól Strig, J. 464—1l. J. 464—10 Politikai napilap 0— FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Szerkesztőségi ült. ker., Rákóczi út 54. Kiadóhivatalt UH., Erzsébet körút 18-20. Szerkesztőség Bécsben*., Kohlmarkt 7. ) Tragédia a polgárság, a polgári munka,, a polgári megélhetés tragédiájának e korában. Nővérével együtt halálba pusztította magát Bettelheim Mór bankár, akinek neve egy zseniális és egyénileg is oly, érdekes pénzművész oldalán évekig, nem is, nem jól mondjuk, évtizedekig fogalom volt Budapesten. A városban, amelynek köveiből annyit adtak, hordtak, csiszoltak Krausz Simon és aki valamikor társa volt neki és aki ma roncsolt testtel újonc a halottak birodalmában. Bettelheim Mór. Elment, egyszerűen kirúgatott az életből, amelyet valamikor ő is segített nagggyá, széppé és színessé — másoknak is naggyá, széppé és színessé — tenni. Elment. Kilépett az életből, amely neki nem jelentett többé sem hajlékot, sem örömet, sem — és ez a legkeservesebb — értelmét. Elment. Elesett bűn, lakott hiba nélkül. Elesett, mert szerepe volt egy nagy eposzban, amely valamikor a nagy emelkedéseké és a nagy történéseké volt,utóbb a nagy hanyatlások és a nagy nemtörténések hőskölteménye lett. Az idő sodorta magasságba, magasságból mélységbe Bettelheimet, aki a ravatalon megszűnt Bettelheim Mór lenni, nemcsak azért, mert az Írás szavai szerint lesz belőle por és hamu, hanem azért is, mert lett belőle szimbólum. Már nem a Bettelheim, már nem egy polgár a millió közül, hanem a polgár, harcaival és küzdelmeivel a polgár. És az ember, akin segíteni kell. Akár bankári íróasztalnál ül, hogy anyagot formáljon pénzből, akár esztergapad mellett áll, hogy anyagot formáljon fából, akár katedráról tanít, hogy anyagot formáljon emberből. Mindenkin segíteni kell, mert mindenki megérdemli a segítséget és mindenkin segíteni kell, mert mindenki rászorul a segítségre. Meg kell menteni nem Bettelheim Mórt, akit már nem lehet megmenteni, de a milliókat, bárókat és bankárokat, tisztviselőket és munkásokat, polgárokat és pórokat, férfiakat és nőket, öregeket és ifjakat, embereket, gazdákat és vállalatokat, meg kell menteni a gazdag szegényeket és a szegény szegényeket, különben kiönt minket ez a vízözön, mint az ürgét. Minket, egy társadalmat, egy kultúrát, egy szakasz életet, amely lehetne szép, nagy, gazdag és színes is. Amely lehetne olyan is, amilyennek kellene lennie. Egy szakasz életet, amely lehetne — élet is. Ara IQ Károlyi felajánlotta a kormány lemondását A kormányzó meleghangú kéziratban biztosította bizalmáról és nem fogadta el a lemondást — A Magyar Távirati Iroda Mentése — A Budapesti Közlöny holnapi száma az alábbi kormányzói kéziratot fogja közölni: „ Kedves gróf Károlyi! A magyar királyi minisztériumnak a mai napon felajánlott lemondását nem fogadom el. Amidőn a múlt nyáron válságos visszonyok között ritka hazafias önfeláldozással megalakította kormányát, meghatározott feladatok elvégzésére vállalkozott. E feladatoknak immár eleget téve, arra az elhatározásra jutott, hogy helyét ezzel elhagyhatja. Az egymást követő valóban nehéz elhatározást igénylő kérdések megoldásánál, melyek a kormányzat elé tömörültek, lelkes fáradozásukat a lehetőségek keretein belül siker kísérte. Elértük azt, ami a mai kivételesen nehéz viszonyok között rendkívüli erőfeszítést és körültekintést igényel: az államháztartás egyensúlyának és fizetési eszközünk értékállandóságának biztosítását. Ámde ma, amidőn a külföldön egyik napról a másikra életbevágó érdekeink kerülhetnek döntés alá, a nemzet egységének kifejezésre juttatására fokozott mértékben van szükség. A minisztériumot a legteljesebb bizalmamról biztosítva arra kérem tehát Önt, hogy az ország érdekeinek teljes súlyát átérezve, továbbra is vállalja miniszterelnöki tisztének ellátását. Kell Kenderesen, 1932. évi június hó 30. napján. Horthy s. k., gróf Károlyi Gyula s. k. a ZUB3 Betsteiheim Mór bankár főbelőtte, nővére megmérgezte magát Holtan talált rájuk ma reggel inasuk Lelki összeomlás okozta a tragédiát — Az Est tudósítójától — Egy elegáns Kossuth Lajos utcai lakás szalonjában ma reggel nyolc óra tájban borzalmas tragédiát fedeztek fel. A ház régi lakója, Budapest egyik ismert pénzügyi tekintélye, a Krausz és Bettelheim cég volt beltagja, Bettelheim Mór 56 esztendős bankár, béna nővérével együtt öngyilkosságot követett el. Nővére, az 58 esztendős Bettelheim Mirza Veronáilal megmérgezte magát és egy-két óra múlva Bettelheim Mór is követte őt a halálba: Steyr pisztolyával főbelőtte magát. Az inasuk talált rájuk ma reggel. Bettelheim Mirza egy öblös fotós mélyén feküdt holtan és néhány lépésnyire tőle, a szalon kis asztalkája előtt, átlőtt fejjel, sűrű vércsircokkal arcán, holtan dőlt hátra karosszékében Bettelheim Mór. A kettős tragédia híre óriási részvétet kelt a fővárosban. Mindenki ismerte az öngyilkos bankárt, akinek a neve valósággal fogalom volt harminc esztendő óta a tőzsdén. Nagy pénzügyi tranzakciók, hatalmas méretű üzletek kísérték végig mozgalmas életén. S a revolver is egy nagy vállalkozás startja előtt dörrent el....................." A karrier Bécsi nagykereskedőnek volt a fia. Szülei elváltak, az apa rövid budapesti tartózkodás után visszatért Bécsbe és a három Bettelheim-gyermekét édesanyjuk nevelte fel. A bankár anyja, Strausz Mina, ismert belvárosi kereskedő volt. Ugyanabban a házban, ahol az éjszaka lejátszódott ez a megrázó tragédia, a Kossuth Lajos utca 4. szám alatt volt kalapdíszítő üzlete. Ebből az üzletből indult ki a bankár karrierje. Elvégezte a kereskedelmi akadémiái és gyakornok lett fíluri Bernát tőzsdeügynöknél. Főnöke már az első hó