Az Est, 1932. december (23. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-01 / 270. szám

Előfizetési ár 14 Egy hónapra ,­­. 3 pengő­­ Egyes szám ára­­ a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10fl.lL Telefon. J. 4SS-SO-tS! SZ.lg. J *64—18. J. 464—19 Politikai napilap Főszerkesztő Miklós Jínkor Szerkeszt­ő­ség• VtL kér.. Rákóczi út SS. tCiadófMoatat* UH.. Erzsébet körút /S*«20. Smerieetstét és Bécelem.­­.. Kohlmarkt » Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak... Há­romszor is felvetik a mai interpel­­lációs napon a kérdést: van-e tu­domása ... van-e tudomása a szi­gorú adóvégrehajtásokról? Van. Hogyne volna. A pénzügyminisz­ter úrnak ép úgy tudomása van a szigorú­ adóvégrehajtásokról, mint ahogy a nagyközönségnek tudo­mása van arról, hogy adót fizetni kell. Hogy az adóra szükség­ van. Hogy az adófizetőnek is érdeke, hogy minél több adó folyjon be. És hogy az adófizetéshez nemcsak a leghatalmasabb, közérdekek fű­ződnek, de a legkisebb ember leg­kisebb magánérdeke is. Elvi ala­p­­on nincs itt nézeteltérés, a kü­­önbség a­ módszernél kezdődik. A különbség... a különbségben kez­dődik, amely a fizetőképesség és a fizetőkészség közt van. A fizető­készség hiányát a nagyközönség is üldözendőnek tartja — a fizető­­képesség hiányát a fináncnak is mérlegelni kell. Aztán. Amekkora szüksége van a legkisebb ma­gángazdaságnak is az államház­tartás egyensúlyára, akkora szük­sége van az államháztartásnak is a magángazdaságok egyensúlyára. Minden adópolitika rossz, amely nem az adózó segítségével folyik. Most egy új terminus árnyéka borul a magángazdaságokra: de­cember 15. Hogy majd december 15-ével megkezdődik a legújabb kor az adóvégrehajtások terén, a még szigorúbb adóvégrehajtások kora. Ha a fináncpolitika Vaskeze azért nyújtja ki ujjait, hogy a no­tórius adónemfizetőt előráncigál­­ja a félhomályból és a nagyhátra­lékokat behajtsa, akkor szíves fo­gadtatásra talál a közvélemény­ben. A gazdasági frontnak ilyen katonaszökevényeivel szemben a legnagyobb szigor is csak gyön­gédség. De aztán ez a Vaskéz ne tévessze el az ajtót, amelyen ko­pogtat és dörömböl. A Vaskéz — simogatni is tudjon. S legalább is ne büntessen a pénzügyi politika ott, ahol támogatásra van szükség. Ne tévessze össze azt, aki boldo­gan fizetne, de nem tud — azzal, aki kényelmesen fizethetne, de nem akar. És még valamit. Ne fe­ledkezzenek meg arról, hogy nem­csak adóhátralék van a világon, van más hátralék is. Van-e tudo­mása a pénzügyminiszter úrnak a közgazdasági politika félévtize­­des , legalább félévtizedes hátralékáról. Amelyet akár rész­letfizetési kedvezmény alakjában is, de szintén rendezni kell, még­pedig ép a minél nagyobb adó­bevétel érdekében! Ara 10 ftnér — Az Est tudósítójától — A Madzsar-féle kommunista bűnügy mai folytatólagos főtárgyalását rend­őrökkel, ügyvédekkel, detektívekkel és a vádlottak hozzátartozóival zsúfolt teremben reggel kilenc­arakor nyitot­ta meg Szem­ák elnök. Néhány perces tárgyalás után a bíróság ítélethozatal­ra vonult vissza. Az ítéletet 10 órakor hirdette ki a tanácselnök. A törvényszék ítéletében bűnös­nek mondta ki az elsőrendű vád­lottat, Poll Sándort államfelforga­­tás bűntettében, dr. Tisza Lászlót, Kopecsek Margitot, dr. Madzsar Józsefet, Kürti Hedviget, Poszta­­lics Emíliát, Hajdúk Ferencnét, Kálmán Antalt, Glatz Bélát és Háj Károlyt pedig államfelforga­­tás vétségében és ezért Poll Sán­dort négyévi és kéthónapi fagy­­házra, Tisza Lászlót egyévi és két­hónapi, Kopecsek Margitot egy­évi, Madzsar Józsefet hathónapi, Kürti Hedviget egyévi, Puszta- Hős Emíliát hathónapi, Hajdúk Ferencnét és Kálmán Antalt há­­rom-háromhónapi, Glatz Bélát hathónapi, Háj Károlyt tízhónapi fogházbüntetésre ítélte. A törvényszék valamennyi vádlott büntetéséből több mint három hóna­pot kitöltöttnek vett. Az indokolásban többek között a következőket szö­gezte le a törvényszék: — Kétségtelen, hogy Poll Sándor olyan szervezkedést vezetett, a többi vádlott pedig olyan szervezkedésben vett részt, amely a harmadik interna­­cionálé elvi és gyakorlati alapjára helyezkedve, az állam­­és a társadalom erőszakos felforgatására és megsem­misítésére irányult. ■ — A vádlottak közül azonban egye­dül Poll Sándor volt az irányító, ezért csak az ő cselekményét kellett bűntettnek minősíteni. Poll Sándor a kommunista hierarchia legfelsőbb fokán állott. A kommuni­sta inter­­nacionálé őt küldte ki Sallai és Fürst letartóztatása után, hogy helyüket töltse be. Ezt igazolja az is, hogy ő szervezte az egész mozgalmat, ő volt tisztában­ mindennel, ő volt a chiffre kulcs őre, ő küldötte a jelentéseket külföldie ő adta az utasításokat. Tisza László összekötő és a sajtóanyag kezelője, Kopecsek Margit és Kürti Hedvig a kommunista sajtóappar­tus technikai munkája. Háj Károly futár és raj­zoló, Positalics Emilia és a többi vádlott a sajtó terjesztője és rejtege­tő­je ,volt. Ifladzsar Józseffel szemben a fő­­tárgyalás csak annyit talált bizo­nyítva, hogy ebben a kommunista szervezkedésben részt vett. Ő adta ugyanis át Tisza Lászlónak moz­galmi célokra Sallai és Fürst ügyé­nek főtárgyalójáról készült jegyző­könyvet és a különböző sajtóorgánu­mokat. — Hogy részt vett a szervezkedés­ben, bizonyítja a szerkesztésében meg­jelenő la­p tartalma is, — arra azon­ban nincs bizonyíték, hogy a szervez­kedés első vonalában állott volna. — Súlyosbító körülménynek vette a törvényszék — mondja­ az in­dokolás — néhány vádlott­ büntetett előéletét. Poll olyan s­iket és vak fa­natizmussal dolgozik, hogy a bünte­tés itt már szinte hatástalan és csak hosszabb ideig tartó szabadságvesztés által lehet ártalmatlanná tenni a fennálló társadalmi rend számára.­­ Aladzsar József­ esetében súyos­­bító körülmény az, hogy mint a je­lenlegi társadalmi rendnek egyik szá­mottevő haszonélvezője fordult el el­tartóitól.­­ De vele szemben is, más vádlot­takkal szemben is, számos enyhítő körülmény forog fenn. Traeger László ü­gyész­ részben az eltérő minősítés miatt, részben pedig súlyosbítás végett fellebbezett. Követ­esek Margit és Hajdukné megnyugo­dott, a többiek fellebbeztek. A védők védenceik szabadlábra­­helyezését kérték azzal, hogy vala­mennyinek családja, állása,­­ lakása van. A törvényszék Poll, Tisza és Kope-­­esek Margit kivételével szabadlábra is helyezte őket. Ítélet a kommunista perben Poll Sándort négyévi fegyházra, Madzsar Józsefet hathónapi fogházra ítélték 4 .A Ház újabb elnapolásáról beszélnek Titkos választójogot és új választást követel Eckhardt Tibor — Az Est tudósítójától — . A parlament folyosóján ma dél­előtt sokat­­ beszéltek arról, hogy a kulisszák mögött bizalmas tárgyalá­sok folynak napok óta, hogy mivel lehetne a parlament tárgyalásait megélénkíteni és álta­lban milyen ja­vaslatokkal lehetne foglalkoztatni a Házat. Gömbös Gyula miniszterelnök nem híve annak a gondolatnak, hogy most újra hosszabb időre elnapolják a Házat. A kormánypárti oldalon ezt a megoldást tartják a legalkalmasabb­,­nak. * Az elnapolás híre az ellenzéken iz­galmat keltett. Ezzel a hírrel kapcso­latban Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt elnöke­ a következő nyi­latkozatot tette Az Est munkatársa előtt: Az" elnapolásról sz­ó híreket nem" akarom hinni. A kormány tehetetlenségi­­nek ez olyan bizonyítéka volna, amilyet mint ellenzéki sem akarok feltételezni. A nemzeti egység pártja szanaszét hulló belső összetételénél fogva al­kotó munkára, sajnos, alkalmatlan, képtelen. Ezt a tényt azonban elnapolásokkal meg­javítani nem­ lehet. A kormánynak köteles­sége, hogy az aktivitásra képtelen és tel­jesen lejárt egységespárti rendszer he­lyébe új rendszer lehetőségét készítse elő alkotmányos eszközökkel. A kormány kötelessége sürgősen betör.

Next