Az Est, 1933. február (24. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

Előfizetési ár i­s*h­­­ónapra 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 30 fill* Telefon: 463 — 30 *től Sz­ig, 464—13 464—10 óra 10 fillér Budapest, 1933. r SZGrdCL * február­­. XXIV. évfolyam * 20. szám. Politikai napilap Főszerkesztő • Miklós Sándor Szerkesztőségi ük­ ker., Rákóczi út 14. Kiadóhivatal­ ült., Erzsébet körút 18.30. Szerkesztőség Bécsban* Kohlmarkt 7 Ma délután ülést tart az, c­íme — esti munká­ra átszerelt Ház és ezen az ülésen fel fog szólalni a pénzügyminisz­ter, Imródy pénzügyminiszter, hogy bejelentse, miként akarják csökkenteni a költségvetési kiadá­sokat és miként fokozni a bevéte­leket. Fájdalom... Egy, fájdalom, általánosan elterjedt és fájdalom senki által meg nem cáfolt hír sze­rint új adóemeléssel akarják fokoz­ni a bevételeket.­­ Emelni akarja az adókat, amelyeket a háború óta egyre csak emelnek, közepette olyan gazdasági viszonyoknak amelyek a háború óta egyre csak romlottak. A kereset mélypont­ján az adózási kötelezettség egy idáig nem ismert magassági mu­tatványa — matematikai kísérlet­nek is szédítő. Életkísérletnek pe­dig? Mi is tudjuk, hogy adót fizet­ni kell. Törvény, erkölcs, közszük­ség, minden erre kötelez, írott és íratlan parancsaival az egész mai műveltség, erre kötelez az állam­polgári és nemzeti tisztesség. Azon­ban ... Nem elég azt az adót ceru­zával papíron kiszámítani és meg­rögzíteni, azt az adót előbb meg is kell keresni annak az adózónak aki ezt az adót kifizetni köteles Csökkent jövedelmekből emelt adókat fizetni... A jó adóztatási politika talán mégsem csak pénz­ügyi politika és csupán pénzügyi politika, mert a jó pénzügyi poli­tika medencéje a jó közgazdasági politika kell hogy legyen, az adó­fokozás igazi alapja a termelés, a munka, a forgalom, a polgári jöve­delem és kereset fokozása, azé a magángazdaságé, amely minden állami gazdaság egyedüli egészsé­ges alapja. Polgárainak erejében él a kincstár és az adópánztár sor­sa is végső fokon nem a politika tárgyaló és nem a bürokrácia zöld asztalánál dől el, hanem kint az életben. Kint a földeken, kint a gyárakban, kint az üzletekben. A polgárok agy- és izomerejében, munkás nappalok békés zajában előtte olyan estéknek, amelyeken a parlamentnek bejelentik, hogy újra­ fel fogják emelni... Nem színvonalát az életnek, de tarifá­ját az adónak. Amit azonban nem­csak kiszámítani és nem csup­án kivetni, hanem — hiszen nyilván az új rendelet is így gondolja — megfizetni és megkeresni is kell. Megkeresni. De miből? Olyan kér­dés, amire talán szintén megkap­juk ma este azt a választ, amit várunk hajnal óta. Úristen, de sok, de mennyi hajnal ó­r- - A kormány p­a­p­le­o új pénzügyi rendeletei Hogyan akarja rez­dbehozni a kormány az államháztartást' Új adók és fizetéscsökkentés — 'Az Est tudósítójától — A képviselőház mai délutáni ülésén fogja tájékoztatni az ország közvéle­ményét Imrédy Béla pénzügyminisz­ter az állam pénzügyi helyzetéről és azokról az intézkedésekről, amelyeket a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a kormány elengedhetetle­nül szükségesnek tart. Már jelentette Az Est hogy az államháztartási egyensúly biz­tosítását a kormány adóemelések nélkül nem tudja megvalósítani. A pénzügyminiszter mai beszédében már részletesen tájékoztatni fogja a Házat, hogy milyen adók emelését tartja szükségesnek és hogy ezektől az emelésektől, részben pedig új adók létesítésétől mekkora bevételt remél. Az erre vonatkozó kormányrende­letek készek és a képviselőház ülése után a 33-as bizottság­­már, valamennyit tárgyalni is fogja. A tárgyalástól tejesen füg­getlenül megtörténik a rendeletek életbeléptetése, mert pénzügyi tech­nikai érdekek kívánják, hogy bizonyos intézkedések azonnal hatályba lépjenek. Hangsúlyozni fogja a pénzügymi­niszter, hogy ezek az adórendeletek az államháztartásnak nem hoznak új be­vételeket, hanem úgyszólván teljes egészükben arra szolgálnak, hogy az adók behaj­tása terén már eddig jelentkező hiányokat pótolják, mert ha e pótlásról a kormány nem gondoskodnék, úgy teljességgel felbo­rulna a már törvényerővel bíró Ko­rányi-féle költségvetés, ez pedig kor­mányzati szempontból nagyobb zavart jelentene. A pénzügyminiszter beszámol a genfi tárgyalások eredményeiről is és közlni fogja, hogy a kormány milyen formában valósítja meg azo­kat a tanácsokat, amelyeket a Nép­­szövetség pénzügyi bizottsága adott. A bizottság felfogásával teljesen megfelelően meghosszabbítják a transzfermo­ratórium érvényét 1933 december 23-ig bezárólag és a ma bemutatandó kormányrende­letben részletezni fogják az erre vo­natkozó admini­stratív intézkedése­ket. Ezzel kapcsolatos az aranyban eszközlendő fizetések újabb szabályozására vonatkozó kormányrendelet, amely az e tekintetben eddig felmerült nézet­eltéréseket tisztázza és az aranyban eszközlendő fizetések körét határozza meg. E két rendeleten kívül előterjeszten­dő többi rendelet úgyszólván kivétel nélkül mind az államháztartási bevé­­­telek fokozását, illetve a már törvény­erőre emelt irányzat biztosítását cé­lozza. Első a jövedelmi adó pótlékának meg­duplázása, ami az egyetlen tétel, amelyből a pénzügyminiszter nemcsak az elő­irányzott összeg bevételének biztosí­tását, hanem ezen felül olyan összeg elérését is reméli, amely a fenyegető deficit egy részének eltüntetésére lesz alkalmas. A házadó felemelése szintén nagyarányú lesz. Az 5 száza­lékos adópótlékon kívül, amelynek beszedéséről intézkedik a rendelet, meglepetésként fog hatni, hogy a pénzügyminiszter a házadók kive­tési kulcsát is felemeli, amennyiben a jelenleg Budapesten érvényes .... 18 százalékos házadó helyett ezen-­­ túl a nyers házbérjövedelem 20 százalékát kell fizetni. Ezenkívül természetesen az adónak külön 5 százalékos pótlékolása is fize­­tendő.A rendelet az áthárításról nem in­tézkedik úgy, hogy erreláthatóan igyekezni fognak a háztulajdonosok az új adót egészben vagy részben a lakókra áthárítani. A pótlék­ áthárí­tása már a régebbi rendelet értelme-

Next