Az Est, 1934. március (25. évfolyam, 48-71. szám)
1934-03-01 / 48. szám
Az Osztálysorsjáték teljes csorslistáját közöljük 1930. * Csütörtök XXV. évfolyam * március, Budapest, * 48.szám. Előfizetési ár egy hónapra . . . 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 70 fill. Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNBOR 1910—1933 Szerkesztőség * VII. ker., Rákóczi út 84. Kiadóhivatali Oir., Erzsébet körút 18.20. Szerkesztőség Bécsben« Kohlmarkt 7. 23. Telefon* 4SS—SO től 57 »ig, 464—16. 464— IQ Már megint reformálják a kisdiákot — ahány nagy reformszellem van, az mind a kisdiákra pazarolja fékezhetetlen újító szenvedélyét. Mennyi volt a régi világban egy-egy reform átlagos élettartama? Legalább harminc esztendő. Most? Esztendőnként, sőt miniszterenként követik egymást a reformok. A középiskolák diákját majdnem minden kormány megreformálta az utolsó tíz év alatt. Most pedig »vissza az egész«, jön egy új középiskolai reform. Nem tagadjuk, a közönség már a hírét sem fogadta valami nagy lelkesedéssel. A Klebelsberg-féle reformon kívül nem sok öröme telt egy reformban sem — hogy is telt volna öröme, amikor ide-oda lökdösték a kisdiákot jelen és jövő közt! Láttunk egy reformkísérletet, amely, hogy úgy mondjuk, egy érettségi vizsgát követelt.... felvételi vizsga címén a középiskola kapujában, az első osztály küszöbén. Aztán láttunk egy másik nagy reformkísérletet: »rostavizsgát« az ötödik osztály előtt. Most jön új rostavizsgáival az új reform, amely az érettségi vizsgát duplázza meg, — eszerint az érettségi, ha még oly sikerrel állták is ki, önmagában még nem minősít a főiskolára, még egy külön »mérlegelés« is lesz. Nem értjük. Egyáltalában nem értjük. Mert az érettségi vizsga — nyílt minősítés, az egyéniség minősítése — az egészen titkos, főleg ha figyelembe veszszük, hogy nyolc esztendőn keresztül osztályozták az erkölcsi magaviseletét és a tanulmányi eredményt. Reform? Dehogy reform — ellenreform ez. A legjobb pedagógia is csak azt osztályozhatja, ami levizsgázott előtte — de nem osztályozhatja a jövőt! Megmondhatja, hogy mennyit ért az a diák a tanév alatt, a nyolc év alatt, de nem mondhatja meg, mennyit fog érni azután az életben. És a középiskolai tanulmányi rendhez fűződő nemzeti érdekek nevében követeli a közvélemény, hogy ne ráncigálják ide-oda folytonos reformokkal a szülőt és diákot. Ez neon akadályverseny, ez nem gátfutás. A rostavizsgákat bízzák — az élet iskolájára. Marad az életben mit rostálni elég. A középiskolának óriási szerepe van az egyéniség nevelésében, de az egyéniség kialakítása, az az életre vár. Az életre, amelynek rostavizsgáján és az utóbbi időkben — annyi reform is megbukott! Lelepleztek egy Magyarország ellen kémkedő nagy bűnszervezetet SZÉTSZÓRTÁK a VIIi. kerületi elöljáróság egész tisztviselőharát Nagy tisztogatás a szegények pénzével történt visszaélések miatt Minden fillért vissza kell fizetni —Az Est tudósítójától — A VIII. kerületi elöljáróság botránya mélyen lesújtotta a városháza vezetőit. Máskor is előfordult az, hogy megtévedt emberek bűnös úton igyekeztek maguknak haszont szerezni, de igazán visszataszítóvá az teszi ezt az ügyet, hogy állásban lévő tisztviselők a szegények rovására szereztek maguknak többletjövedelmet. Sipőcz Jenő polgármestert anynyira megviselte a kínos botrány, hogy orvosi tanácsra néhány napig nem is jelenik meg hivatalában, Liber Endre alpolgármester mindig küzdött a nyomor enyhítéséért és így ez a kínos botrány nagyon érzékenyen érintette. Borvendég Ferenc alpolgármester gyökeres adminisztratív reformokat léptet életbe, Farkas Ákos, az elnöki ügyosztály vezetője fáradhatatlanul dolgozik a rendcsináláson és hihetetlen gyorsasággal olyan intézkedéseket foganatosít, amilyenekre eddig még alig volt példa. Teljesen átszervezik az egész elöljárósági adminisztrációt, úgyszólván valamennyi kerület személyzetét kicserélik. A szegények pénzéből egy krajcárnak sem szabad elsikkadnia— hallgattatja s a város olyan intézkedéseket fog tenni, amelyek a közönséget minden tekintetben megnyugtatják és a szegények is meg lesznek nyugtatva arról, hogy egy-két ember megtévedhetett, de a főváros tisztviselői kara át van hatva attól az érzéstől, hogy a milliomos város vezetőségének tudnia kell kötelességét a nyomorgókkal szemben. P Az első gyanú : megindul a vizsgálat A múlt esztendő derekán hangzott el az első gyanúsítás. Olyan értesítést kapott az elnöki ügyosztály, hogy a II. kerületben visszaélések történnek a szegények pénzével. Farkas Ákos főjegyző intézkedésére Sebő Béla főszámvevő azonnal megindította a vizsgálatot. Vizsgált és kutatott, de semmi visszaélésnek nem jött a nyomára. A besúgott adatok ■nem feleltek meg a valóságnak s a vizsgálat minden tekintetben igazolta a fővárosi tisztviselők tisztességes eljárását. Azután a III. kerületben hangzottak el vádak. Néhány szellemi szükségmunkás állította, hogy a szegények pénzével nem korrektül gazdálkodtak. Ezek a vádak sem voltak bizonyíthatók. Az akkori híresztelések lényegesen különböztek a VIII- kerületi elöljáróság botrányától. Arról beszéltek, hogy a szegények kevesebbet kaptak, mint amennyit számukra kiutaltak. Még összegeket is állítottak. Azt suttogták, hogy a maximális 10 pengő helyett a szegények csak 8 pengőt kaptak s; egyes, tisztviselők ,2 pengőt maguknak visszatartottak. Az ellenőrzés olyan, hogy nemcsak a tisztviselők folynak abba bele, hanem maguk a segélyezettek is. Egy íven van felsorolva a segélyezett neve, személyi adatai, valamint a szegénykataszterre vonatkozó feljegyzése és ugyanezen az íven kell magának a segélyezettnek a segély összegét nyugtázni. Egyetlenegy segélyezett sem akadt, aki azt állította volna, hogy kevesebbet kapott, mint amennyit kiutaltak neki. A másik vád az volt, hogy az élelmiszerjegyek kiutalása körül voltak