Az Est, 1934. április (25. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
Előfizetési ár: Egy hónapra . . . ■ 3 pengő Egyes számára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon fölul. Telefon: 4SS—SO*t6l Szdg, 464—18, 464—19 Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ : MIKLÓS JINDOR 1910—19SS ff Ara 10 fillér Budapest, 1934. * Vasárnap * április /. XXV. évfolyam * 73. számi ^949^_, Szerkesztőség* VII. ker., Rákóczi út 34. Kiadóhivatal* VII., Erzsébet körút 18.20. Szerkesztőség Bécsben 1., Kohlmarkt 7. Nem szégyen egy szívből fakadó szép áriát énekelni erről a gyönyörű magyar tavaszról, amely idén szinte percnyi pontossággal érkezett ide s egy szál gyengéd hóvirágjával elkergette a morcos telet. A feltámadás ünnepére feltámadott a természet. A gyümölcsfák felvették fehér és rózsaszín csipke karingüket s csodálatos bársony-eleganciájukban baktatnak a természet feltámadási körmenetében az árvácskák, akik oly alázatosak és oly szerények, hogy még illatuk sincsen. Izgalom bizsereg a földben, friss villamosság üdítő áramlása a levegőben, remény és meghatottság az ember szívében. A húsvét gótikus áhítata merészen tör fölfelé, az ég felé. Mindent megunhatunk, még saját életünket is, de a természet feltámadásának ünnepét soha. A tavasz érzéki és érzelmi gazdagsága előtt mindig alázattal és elragadtatva hajolunk le az illatos földig, melynek alkotó vegyészi titkait sohasem tudjuk kifürkészni. Micsoda szent készülődés az, ami itt folyik, megrendíthetetlen függetlenségben mindentől, ami emberi! Milyen meg nem zavarható összhangja a rendnek és a szépségnek. A természet erői végzik édes szertartásukat, mitsem törődve az emberek gyengeségeivel és bűneivel, öröktől és örökké változatlan törvények érvényesítik akaratukat. Hogy öszszefog az alkotásban minden: talaj, víz, levegő és napsugár. Segítik és kiegészítik egymást ezek a hatalmasságok, felosztva munkájuk és hatásuk arányát az isteni bölcsesség előírása szerint. Miért nincs az emberben annyi okosság, hogy megtanulja ebből az élet boldogságának receptjét? Miért nem jár együtt a gyönyörködés tudományával az okulás bölcsessége? A nemzetek, a népek, a világrészek, amelyek mind egy Istent imádnak, miért nem fogadják meg az egy Istennek legfőbb parancsát: »Szeressétek egymást, hiszen mind gyengék és tökéletlenek vagytok, tudatlanul tévelyegtek azon a kis gyalogúton, amelyen nevetségesen kurta sorsotok elmúlik«. Le kell-e mondani a reményről, hogy valaha mégis megértjük egymást? Nincs akkora gyöngeség és nincs akkora erő, hogy ilyen lemondásra kényszerítsen. Az ember lelkiismerete fel fog támadni s diadalt ül rossz ösztöneinek hadseregén. Örüljünk!... • Leszállították külföldi tartozásaink kamatait WW%WtWWWVWWWWWWWWWWWWWtMWWiWWWWWWWWMWi»MHWWWWWWVnWWW| KÁNYA KÁLMÁN KÜLÜGYMINISZTER nyilatkozott Az Est-nek a római eredményekről és Magyarország békés külpolitikájáról — Az Est tudósítójától — Magyarország mai külpolitikai és gazdasági helyzetében, amikor az egész európai politika gyökeres átcsoportosítás előtt áll, különös jelentősége van annak, hogy a külügyminiszter hogyan ítéli meg az ország külpolitikai konsztellációját. Kánya Kálmán, külügyminiszter fogadta Az Est munkatársát és ismertette előtte azokat a külpolitika kérdéseket, amelyek ma nemcsak a magyar, de az egyetemes európai érdeklődés homlokterében állnak. — A magyar külpolitika múltját mondotta a külügyminiszter — nemzeti céljaink elérésére békés eszközökkel való törekvés, a magyar nemzet függetlenségé- nek, önállóságának biztosítása, végül az ország gazdasági jólétének megteremtésére irányuló kitartó munka jellemzik. E kitűzött célokat az összes európai államokkal való békés együttműködés alapján kívánjuk megvalósítani. A magyar külpolitika alapvető elhatározása ebből kifolyólag, hogy — mint a múltban, úgy , a jövőben is — Magyarország a béke szilárd híve maradjon. Külpolitikánkat a békeszeretet hatja át. — Ebben az irányban haladva igyekszünk külpolitikai céljaink megvalósítása érdekében tovább dolgozni. Ezek az elvek vezették Magyarországot, amikor arra törekedett, hogy kapcsolatait az európai államokkal úgy politikai, mint gazdasági vonatkozásban kiépítse és továbbfejlessze. Magyarország súlya — Magyarország történelmi múltjánál, sok évszázados kultúrájánál, fejlett közgazdasági életénél és mindenekelőtt földrajzi helyzeténél fogva a középeurópai nemzetközi kérdések rendezésének munkájában nem mellőzhető és éppen a Duna völgyében elfoglalt központi fekvése egyenesen predesztinálja arra, hogy a középeurópai problémák megoldásának egyik lényeges tényezője legyen. A középeurópai nemzetközi politikának a múlt hetekben lepergett eseményei, az osztrák kancellárnak és az olasz külügyi államtitárnak budapesti látogatása, továbbá a magyar miniszterelnök római látogatása mutatják Magyarország súlyát a középeurópai nemzetközi politikában. E látogatások és az ezek folyományaként megkötött római egyezmények fontos határkövei a magyar külpolitika tevékeny szerepének, amely minden alkalmat felhasznál Magyarország KÁNYA KÁLMÁN