Az Est, 1934. április (25. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

Előfizetési ár: Egy hónapra . . .­­ ■ 3 pengő Egyes szám­­ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon fölu­l. Telef­on: 4SS—SO*t6l Szdg, 464—18, 464—19 Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ : MIKLÓS JINDOR 1910—19SS ff Ara 10 fillér Budapest, 1934. * Vasárnap * április /. XXV. évfolyam * 73. számi ^94­9^_, Szerkesztőség* VII. ker., Rákóczi út 34. Kiadó­hivatal* VII., Erzsébet körút 18.20. Szerkesztőség Bécsben 1­­., Kohlmarkt 7. Nem szégyen egy szívből fakadó szép áriát éne­kelni erről a gyönyörű magyar tavaszról, amely idén szinte perc­nyi pontossággal érkezett ide s egy szál gyengéd hóvirágjával el­kergette a morcos telet. A feltá­madás ünnepére feltámadott a ter­mészet. A gyümölcsfák felvették fehér és rózsaszín csipke karingü­ket s csodálatos bársony-elegan­ciájukban baktatnak a természet feltámadási körmenetében az ár­vácskák, akik oly alázatosak és oly szerények, hogy még illatuk sincsen. Izgalom bizsereg a föld­ben, friss villamosság üdítő áram­lása a levegőben, remény és meg­hatottság az ember szívében. A húsvét gótikus áhítata merészen tör fölfelé, az ég felé. Mindent megunhatunk, még saját életünket is, de a természet feltámadásának ünnepét soha. A tavasz érzéki és érzelmi gazdagsága előtt mindig alázattal és elragadtatva hajolunk le az illatos földig, melynek alkotó vegyészi titkait sohasem tudjuk kifürkészni. Micsoda szent készü­lődés az, ami itt folyik, megrendít­­hetetlen függetlenségben minden­től, ami emberi! Milyen meg nem zavarható összhangja­ a rendnek és a szépségnek. A természet erői végzik édes szertartásukat, mit­­sem törődve az emberek gyenge­ségeivel és bűneivel, öröktől és örökké változatlan törvények ér­vényesítik akaratukat. Hogy ösz­­szefog az alkotásban minden: talaj, víz, levegő és napsugár. Segítik és kiegészítik egymást ezek a hatalmasságok, felosztva munkájuk és hatásuk arányát az isteni bölcsesség előírása szerint. Miért nincs az emberben annyi okosság, hogy megtanulja ebből az élet boldogságának receptjét? Miért nem jár együtt a gyönyör­ködés tudományával az okulás bölcsessége? A nemzetek, a népek, a világrészek, amelyek mind egy Istent imádnak, miért nem fogad­ják meg az egy Istennek legfőbb parancsát: »Szeressétek egymást, hiszen mind gyengék és tökéletle­nek vagytok, tudatlanul tévelyeg­­tek azon a kis gyalogúton, amelyen nevetségesen kurta sorsotok el­múlik«. Le kell-e mondani a re­ményről, hogy valaha mégis meg­értjük egymást? Nincs akkora gyöngeség és nincs akkora erő, hogy ilyen lemondásra kényszerít­­sen. Az ember lelkiismerete fel fog támadni s diadalt ül rossz ösztö­neinek hadseregén. Örüljünk!... • Leszállították külföldi tartozásaink kamatait WW%WtWWWVWWWWWWWWWWWWWtMWWiWWWWWWWWMWi»MHWWWWWWVnWWW| KÁNYA KÁLMÁN KÜLÜGYMINISZTER nyilatkozott Az Est-nek a római eredményekről és Magyarország békés külpolitikájáról — Az Est tudósítójától — Magyarország mai külpolitikai és gazdasági helyzetében, amikor az egész európai politika gyökeres át­csoportosítás előtt áll, különös jelen­tősége van annak, hogy a külügyminiszter hogyan ítéli meg az ország külpolitikai kon­­­sztellációját. Kánya Kálmán, külügyminiszter fo­gadta Az Est munkatársát és ismer­tette előtte azokat a külpolitika kér­déseket, amelyek ma nemcsak a ma­gyar, de az egyetemes európai érdek­lődés homlokterében állnak. — A magyar külpolitika múltját mondotta a külügyminiszter — nem­zeti céljaink elérésére bé­kés eszközökkel való törek­vés, a magyar nemzet függetlenségé-­­ nek, önállóságának biztosítása, végül az ország gazdasági jólété­nek megteremtésére irányu­­ló kitartó munka jellemzik. E kitűzött célokat az összes európa­i ál­lamokkal való békés e­g­y­ü­t­t­mű­kö­d­é­s alapján kívánjuk m­e­g­­valósítani. A magyar külpolitika alapvető elhatározása ebből kifolyó­lag, hogy — mint a múltban, úgy , a jövőben is — Magyarország a béke­ szilárd híve maradjon. Kü­lpolitikán­­kat a békeszeretet hatja át. — Ebben az irányban haladva igyekszünk külpolitikai céljaink megvalósítása érdekében tovább dol­­gozni. Ezek az elvek vezették Ma­gyarországot, amikor arra töreke­dett, hogy kapcsolatait az európai államokkal úgy p­o­l­i­t­i­­kai, mint gazdasági vo­natkozásban kiépítse és továbbfejlessze. Magyarország súlya — Magyarország történelmi múltjá­nál, sok évszázados kultúrájánál, fejlett közgazdasági életénél és min­denekelőtt földrajzi helyzeténél fogva a középeurópai nemzet­közi kérdések rendezésé­nek munk­áj­ában n­e­m mel­lőzhető és éppen a Duna völgyében elfoglalt központi fekvése egyenesen predesz­tinálja arra, hogy a középeurópai problémák megoldásának egyik lé­nyeges tényezője l­eg­y­e­n.­­ A középeurópai nemzetközi poli­tikának a múlt hetekben lepergett eseményei, az osztrák kancellárnak és az olasz külügyi államtit­árnak budapesti látogatása, továbbá a ma­gyar miniszterelnök római látogatása mutatják Magyarország súlyát a középeurópai nemzetközi politiká­ban. E látogatások és az ezek folyo­mányaként megkötött ró­m­a­i egyez­mények fontos határkövei a magyar külpolitika tevé­keny szerepének, amely minden alkalmat felhasznál Magyarország KÁNYA KÁLMÁN

Next