Az Est, 1934. április (25. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-12 / 81. szám

4. oldal. A virágzás és fellendülés korszakába lépett Amerika Washington, április 11 (A United Press kábeljelcntése) Az Egyesült­­Államok gazdasági fellendülése szembeszökő. Örvendetes jelenség, hogy Roosevelt elnök békéltető közbelépésével sikerült elhárítani a sztrájkmozgalmakat, amelyek az autógyártást, az acélipart és a szénbányák üzemét fenyegették. A munkaadók nagyrészt mindenütt megadták a 10 szá­zalékos béremelést és csökkentették a munkaidőt, aminek nyomában járt a munkanélküliség enyhülése. Ebben nagy érdeme van Johnson tábornok­nak, a nemzeti újjáépítés állami ellenőrének, aki R­o­ose­velt elnök jobb­keze. Miamiból táviratozzák, hogy John­son tábornok kedden odaérkezett s meglátogatta az elnököt, aki a millio­mos Astor jachtján tölti pihenő ide­jét. A tábornok fogadta a sajtó kép­viselőit, akiknek azt m­ondta, hogy­ a gazdasági helyzet általában bíz­tató, "a termelés növekszik, az árak javul­nak, a belső fogyasztás emelkedik és egyre több külföldi piac nyílik meg az amerikai árucikkek számára. Kétségtelen, hogy ezek az örven­detes jelenségek a nemzeti újjáépítés­re irányuló törvények eredményei­t— mondotta Johnson tábornok — és iga­zolják Roosevelt elnök bizakodását. Új fellendülés korszaka követ­kezik. Az áremelkedések, amelyek egyelőre főleg az acélipar, az autógyártás és a pamutipar terén jelentékenyek, más iparágakra is ki fognak tér­- • • •••• fedni. Különösen erős az acélipar tevé­kenysége, amit az autóipar fellendü­lésének köszönhet, miután az autó­gyárak piacai megélénkültek! Johnson tábornok végül megcá­folta azokat a híreszteléseket, hogy le akar mondani a nemzeti újjáépí­tés irányításáról. A demokrácia hódító útja Fontos törvényjavaslatokat tár­gyalt le tegnap a washingtoni szená­tus földmívelési bizottsága. Elfoga­dott egy bilit, amely a cukorgyártás államosítását sürgeti és nagy többséggel szavazta meg a Dies- és Whiter-javaslatokat, amelyek az ezüst felvásárlását és a bimetallizmust készítik elő. Érthető ilyen körülmények között, hogy a demokrata párt szemlátomást hódít. •Illinois államban, amely mindig fel­legvára volt repu­blikánus pártnak, most lesz­ a kormányzóválasztás ... és kedden ment végbe a szavazás az elektorokra. Régen volt olyan nagy az érdeklődés, mint most. Hozzávető­leges számítás szerint a leadott sza­vazatok 70 százaléka demokrata több­séget hozott, ami azt bizonyítja, hogy a választók tömegei helyeslik az új irányt és bíznak Roosevelt elnökben. külkereskedelme ez év első negyedé­ben jelentékenyen megjavult. Az állami gazdasági hivatal statisz­tikája szerint a tavalyihoz képest az argentínai export ennnek az évnek első három hónapjában 339 százalék­kal emelkedett. Kuba nem fizet Az amerikai események króniká­jához tartozik, hogy Kuba köztársaságában morató­rium lépett, életbe, a külföldi tar­tozások törlesztésére. Havanából táviratoztak, hogy Men­aiet­a elnök kedden rendeletet bocsá­tott ki, amely úgy szól, hogy a kül­földi adósságok törlesztése­ és kamat­­szolgáltatása szünetelni fog addig, míg az állami bevételek legalább évi 60 millió dollárra emelkednek. * Dél-Amerika is gyarapodik A gazdasági fellendülés a délameri­kai államokra is átterjedt. Buenos­­Airesből jelentik, hogy Argentína BEILEG RAFFAY ERZSI Holnap mutatjuk be azt a filmet, amelyről a világsajtó dicshimnuszokat írt! LA MATERNELLE (KORAÉRETTEK) UFA CASINO vwuwwuvmwuMM Ötmilliót nyert egy sorsjegy tizenegy tulajdonosa ■ Párizs, április 11 A nemzeti sorsjáték tegnap esti húzásán az ötmillió frankos főnyereményt tizenegy Cherbourg­ lakos nyerte, köz­tük nyolc kereskedő és három keres­kedelmi alkalmazott. A nyertesek egyike 82 éves aggastyán. Csütörtök, 1954. április 12. PATKÁNYLEVEST ESZNEK a ferencvárosi Kiserdőben, írja egy hollandi lap Kiderült, hogy a patkány — a cigányok ürgepecsenyéje — 'Az Est tudósítóidtól — »Parias in Boedapest* — Páriák Buda­pesten — ez a címe egy holland folyóirat cikkének, melyet számos fénykép is illuszt­rál. Szomorú jeleneteket elevenítenek meg ezek a fényképek. A cikk a ferencvárosi Kiserdőről szól, ahol tudvalevőleg a fő­város egyik legszomorúbb nyomortelepe van. Az egyik kép aláírása ez: »Földalatti lakás, úgy mint a barbár népeknél«. A hol­land újságíró megírja, hogy jelen volt, amikor a Kiserdő egyik kunyhójában pat­kánylevest főztek és ettek az emberek. Le is fényképezte azt a jelenetet, amint a levesből az asszony kiemel egy nyúzott patkányt, s a Patkánylevest — írja az újságíró. — Ügy van! Magyarországon ez nem olyan különös dolog. Aki Budapesten csak a luxust és a dunaparti palotákat ismeri, alig tudja ezt elhinni. De aki jobban be­hatol az országba, az többet lát. Magyar­­ország egyike Európa legszegényebb or­szágainak. Valamikor Magyarország mo­dern ország volt, kitűnő szociális gondozó­­szervezetekkel, munkanélküli és betegbiz­tosítással. Ez 1914-ig volt. Most azonban a magyar munkanélküliek helyzete nem jobb, mint 1918-ban. 1934-ben,a Ford és az India-repülések korában patkánylevest esznek Európában.*. Nyomozás a patkányleves után így írt a hollandul újságíró. Az Am­szterdamban élő magyarok is olvasták ezt a cikket és mint hozzánk intézett levelük­ben közük, felháborodtak. Az amszterdami magyaroknak fájt ez a cikk. Fájt azért, mert látni és tapasztalni voltak kénytele­nek, hogy az ilyen cikkek mennyit árta­nak Magyarország becsületének és a ma­gyar idegenforgalmi propagandának. Zsebünkben a hollandus cikkel és a Kiserdőben készült fényképfelvételekkel, kimentünk a Kiserdőbe, hogy utánanéz­zünk annak, csakugyan igazat írt-e a holland folyóirat, hogy a Kiserdőben patkányhúson, patkány­levesen élnek. A Kiserdő nyomortanyái, az összeeszká­­bált hitvány vityilók körül is tavasz már a tavasz. Útnak indultunk a telepen, hogy ráta­láljunk azokra, akik a holland folyóirat szerint patkányhúson élnek. Elénk került a kiserdei kápolna gondnoka. Emlékezett arra, hogy az ősszel csakugyan járt egy holland újságíró kint a telepen. Ő volt a kalauza. A kápolna szomszéd­ságában lévő vityilók egyikében érdekes látvány ötlött a hollandul újságíró sze­mébe. A nyomorúságos bódéban lakik nagyszámú családtagjával egy Oláh nevű cigányzenész. Amikor a hollandus­­újságíró bekukkan­tott a bódéba, a háziasszony ócska spar­herdjén egy hatalmas fazékban valami fur­csát látott főni. Tolmácsa is volt az idegen újságírónak. A tolmácsnak megmondták a házbeliek, hogy a fazékban lévő furcsa jószágot ínyencfalatnak tartják. Nagyon szeretik. Egyik­ rokonuk hozta vi­dékről. Kitűnőbb a húsa a malachúsnál, a csirkehúsnál, s Ürge A holland újságíró, valószínűleg téve­désből Oláhék csemegéjét, a vidékről hozott ürgét, patkánynak nézte és így írta meg lapjában. Amikor faggatjuk a családtagokat, ki­derül, hogy csakugyan ürgét és nem patkányt főztek akkor a fazékban, felháborodnak és magyarázgatni kezdik, hogy nemcsak ők­, a cigányok, de bizony a szegényebb emberek Nógrádban is, egye­bütt is megeszik az ürgét, amelynek jó húsát az nem szereti, aki ízét nem ismeri. ősszel a betakarítás után mind meghíznak az ürgék kint a földeken. Magyarázgat­­ták, hogy prímább leves nem adódik az ürgehúslevesnél. wwwwwwuvWwtwwwwww A mentőorvos életveszélyes kalandja a házban — Az Est tudósítójától — Tragikus végű munkásszerencsét­­lenség történt Nógrádkállón. K úttisz­títás közben Mladonicki János a kút­­ból feláramló gáztól megszédült és lezuhant a 36 méter mély kútba. Különböző kísérletek után a kispesti mentőket hívták a helyszínére. Haeff­­ler Dénes­ mentőorvos gázálarccal le­ereszkedett a 30 méteres kútba és többszöri kísérlet után, amely alatt a mentőorvos többször eszméletét vesztette, fel is hozta a szerencsétlen munkást, aki azonban ekkorra már halott volt.

Next