Az Est, 1935. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-27 / 23. szám

Vasárnap, 1935. január 27. Az orvosi műhibákról, az állás- és beteghalmozásról nyilatkozik Verebély professzor Mi lesz az Orvosi Kamara munkája és hatásköre? — Az Est tudósítójától — Bizonyos tragikus halálesetekkel kapcsolatban időszerűvé vált orvosi kérdésekről beszélgettünk Verebély Tibor professzorral, aki az Országos Orvos Szövetség elnöke és az Igazságügyi Orvosi Tanács élén is áll, fele szoktak kerülni szakszerű felülbírálás céljából azok a bűnügyek és polgári perek is, amelyek orvosi műhibák miatt keletkeznek. Adott esettől és személyektől függetlenül folyik a beszélgetés a mostanában napirendre került orvosi problémákról. Álláshalnozás —Az álláshalmozás kérdésével intenzíven foglalkozik az Orvosszövetség, — feleli első kérdésünkre Verebély professzor. — Az orvosi túlprodukció miatt nagyszámú fiatal orvos áll minden nélkül, sok a nincstelen orvos. — Az állásba mezést nálunk két kérdés szempontjából leéll megítélni. Az egyik gazdasági, a második orvosgyakorlati szempont. — Gazdasági szempontból nagyon nehéz a kérdés. Itt az a súlyos a döntésnél, hogy vannak állások olyan minimális fizetéssel, ami egymagában nem adhatja meg egy orvos anyagi bázisát. Ezért a mi álláspontunk szerint csak az tekinthető álláshalmozónak, akinek 1—2—3 orvosi fix állás révén élvezett jövedelme a megállapított létminimumot meghaladja. Ez a létminimum havi 300 pengő. Akinek az államtól húzott összjövedelme akár több állásból is kifolyólag ez alatt marad, és nem tekinthető álláshalmozónak. Emellett természetesen feltételezzük, hogy az illető orvosnak bizonyos magánprakszisa is van. A múltra nézve nehéz eldönteni, kitől mit lehet elvenni, hisz itt berendezett egzisztenciákról van szó, a jövőt illetően az a törekvésünk, hogy senkinek ne legyen több állása, de méltóztassanak úgy megfizetni az orvost, hogy megélhessen belőle. A mai orvosi fizetések mellett a jövőben is bizonyos mértékig fenn kell tartani és méltányosan megítélni az orvosi álláshalmozást. E tekintetben nem az állást, hanem a jövedelmet kell nézni. „Beteghalmozás“ — Az álláshalmozás másik problémája a beteganyagra, illetve a munkatérre vonatkozik Az orvosok munkateret keresnek, hogy gyakorlatukat tökéletesíthessék és tapasztalatot szerezhessenek. Ezt a kérdést szerintem nagyon szigorúan kell venni, **mondja Verebély professzor. — Egyik orvos betegtúlhalmozással ne vegye el a beteganyagot a másik orvos elől. Mi csak teoretikusan nem tanulhatunk, valaki remekül megtanulhatta, hogy kell »kopogni«, de mit ér vele, ha nincs kin »kopognia?« ! A közönség bizalma is inkább fordul ahoz az orvoshoz, akinek nagy beteganyaga van, ez nagy helyzeti előny. Ezért helytelennek tartom, ha valaki két vagy három — akár ingyenes — ambulanciát vezet. Vagy ott rendszeresen dolgozik. Ő maga nem tudja elvégezni, mert túlsok a munka és mástól elveszi a lehetőséget. — De továbbmenően, az ingyenrendelésnek is megvan a maga gazdasági oldala — válaszolt következő kérdésünkre a professzor. — A beteg anyagon kívül bizonyos közvetett gazdasági előnyt is jelent, hiszen természetes, hogy az ingyenrendeléseken keresztül egy bizonyos betegkör fonódhat az orvos köré. Ha az ingyenrendelésre jogosultaktól gazdasági előnye nincs is, ezeken keresztül bizonyos betegkörre tesz szert Ezért is kell hibáztatni, ha valaki több ingyenrendelést tart fenn magának. Ezzel kapcsolatban megemlíti Verebély, hogy jó apja arra tanította: — A grakssist a házmestereken kell kezdeni és azután jön majd a háziúr. Műhiba és sablonizált gyógyítás Most az orvosi műhibákat hozzuk szóba. — Nehéz a fogalmat meghatározni — magyarázza Verebély. — A műhiba tudatosan vagy tudatlanságból követik el és aránylag ritkán állapítható meg. Nem mondhatnám, hogy gyakrabban fordulnak elő, mint régebben, ha az emiatt megindított perek szánta növekedett is. Ennek az okát én inkább a szegényjogon való perlés kiterjesztésében látom. — Beszéljünk őszintén: a műtétttel kapcsolatos rizikó és a gyógyításban általában olyan kiszámíthatatlan x-ek vannak, amivel még ma és sokáig az orvostudomány megküzdeni nem tud. Ezután kérdezzük a professzortól, hogy az orvosi álláshalmozás és ingyenrendelés vagy tömegrendelés nem befolyásolja-e,, hátrányosan az orvosi munka minőségét. El kell ismerni, hogy itt az orvosi munkában van visszaesés. Nem merném azt mondani, hogy gondatlanság az alapja, inkább az a helyzet, hogy az orvos nem szentelhet annyi időt a betegnek, mint amennyit másutt fordíthat erre a célra. A kezelések sablonizálódnak, ez éppen ellentéte az orvosi tudománynak, amelynek az a fontossága, hogy minden egyes esetben az egyénhez ragaszkodjunk. A sablonizálás, tehát a tömegrendelés mérge az orvosi gyógyításnak. Ebben van a veszedelme a tömegrendelésnek. Ezzel kapcsolatban szóba kerül az új rendelet, amely elvileg engedélyezi a szabad orvosválasztást az QTBA- betegek számára. — Elvileg most is minden tapasztalatom alapján a szabad orvosválasztás híve vagyok. — mondja Verebély, aki az orvosszövetség élén harcolt az MTBA-rendelet ellen. — Ebben látom a beteg, az orvos és elsősorban az orvostudomány biztosítékát. Teljesen átérzem a kötött rendszer szociális jelentőségét, mégis ezt a kettőt valahogy össze kell egyeztetni. A régi és az új orvos Az új orvosanyagról érdeklődünk ezután Verebély tanár úrtól. — Az én érzésem szerint nem rosszabb az új orvosanyag, mint a régi. Csak egy nagy baj van. Az orvostudomány olyan óriásit haladt, hogy egy emberi agyvelő annak befogadására alig képes. A régi orvos mindenről tudhatott, mert aránylag keveset tudott; ma minden téren annyit kell tudni és oly óriási tudású specialistával áll szemben, hogy egy általános prakszisű orvos könnyen . As Est tudósítójától Csütörtökön délben Keresetes Fischer belügyminiszter a kormányzói kihallgatáson bemutatta az államfőnek az orvosi kamarák felállításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat, amely a legérdekesebb orvosi problémákat rendezi, kedden a képviselőház elé kerül. Az Est munkatársa beszélt dr. Verebély Tibor, dr. Hültl Hülmér és dr. Ádám Lajos egyetemi tanárokkal a javaslatról és arról, hogy az orvosi kamara felállítása után hogyan alakul majd az orvosok helyzete. Dr. Verebély Tibor, az orvosszövetség elnöke, ezeket mondotta: **- Szükséges a kamara felállítása, mert végre lesz egy olyan szervünk, amely felülbírálhatja az orvosok működését. Eddig az orvosszövetségben tömörültek az orvosok, de ez csak társadalmi egyesülés volt, az semmiféle megtorló intézkedést nem alkalmazhatott tagjaival szemben. Aki nem volt megelégedve az orvosszövetség határozataival, vagy más orvospolitikai elgondolásai voltak, kilépett az Orvosszövetségből.. Semmi akadálya nem volt annak, hogy tovább praktizáljon. A jövőben aki nem lesz tagja a kamarának, az nem is folytathat majd prakszist. — Végre elkezdhetjük majd a tisztítómunkát. Erre eddig az orvostársadalomnak nem volt módja. A kamara felállítása azt jelenti, hogy végre államilag támogatott testület létesül az orvostársadalom érdekében és megvédésére. A jövőben orvosvitában a kamara meghallgatása nélkül nem lehet dönteni. A kamaráknak fontos kötelessége lesz fegyelmi ügyekben eljárni. Tiltott műtétek esetében az orvost azonnal eltiltja a további gyakorlattól a kamara választmányit. Egyéb kérdésekben is fegyelmi joggal dönt majd a kamara és pedig az orvosi etikába ütköző cselekményeket, mint például a túlságos reklámozás, a betegeknek nem megengedett módon való szerzése, egyre több esetben előforduló társulás műszerészekkel és nem diplomás orvosokkal. 5—■ A büntetések lehetnek: örökre való eltiltás, határozott időre való eltiltás, megrovás és pénzbüntetés, a cselekmény nagyságához és minőségéhez mérten. — Vidéki kamarákat állítanak fel minden nagyobb városban, a nem-tudás, vagy gondatlanság vádjával kerülhet szembe. Itt az orvosképzés nagy problémája: teljesen lehetetlen minden tárgyból tökéletes tudást szerezni. A jövő feladata ezen a téren, hogy az egyetemi oktatás alatt általános áttekintést nyújtson az orvostudomány nagy problémáiról és a továbbiakban a specialisták kiképzéséről gondoskodjék. A gyakorló orvosnak anynyit kell tudnia, hogy az első vizsgálattoka megejtse és súlyosabb esetben irányítani tudja a beteget. A tragikus halálesetekkel kapcsolatban nem mondhatok mást, — fejezte előadását a professzor nincs ok az er-'.'vosokkal szemben a bizalom megingásának. T, Hja Budapesten három kamara fog művűködni. A kamarák felett az Országos kamiam fog felügyeleti jogot gyakorolni. Vitást, etekben az Országos kamarához fellebbezhetnek majd azok, akik az ítélettel nincsenek megelégedve. Beszéltünk dr. Hültl Hümérrel, az Orvosszövetség alelnökével, aki a kérdésről, a következőket mondotta:• Okvetlenül szükség volt már az orvosi kamarák felállítására. Azt hiszem, hogy a kamarák létesítésével nem fogják megszüntetni az Orvosszövetséget, mert a kamara általános orvosi kérdésekben dönt, anyagi védelmet nem nyújt az orvostársadalom tagjainak. Ausztriában is működik a kamara mellett az Orvosszövetség és azt találnám a legjobb megoldásnak, ha nálunk is együttműködne a felállítandó kamara a szövetséggel. " : : ) Dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a következőket jelen" tette ki: — örülök a kamara felállításának. igtoKOKÉrOKoKgXOKOHH Magyar Kir. fp. Osztálysorsjáték Az V. osztályú főhúzások ■ febr 6-tól március 11-ig is tartanak. Elérhető legnagyobb nyeremény : 500.009 Pengő Vegyen vagy rendeljen a főhuzásokra rm c# •«« * * Töröknél mielőbb sorsjegyet* A főhuzások egész, tartamára érvényes sorsjegyek vételára: EgészF 1 Negyed Nyolcod P 120 pop P 30 P 15 Az eredeti’sorsjegyek bankházunkbal itt vásárolhatók vagy az összeg előzetes beküldése mellettmegrendelhetők. • 9 .• A. és TSA bankház- R.-T. Budapest, IV., Szervita-tér 3. 1 .. .. ■* . . . . 285—300 pesti előadásai! E héten kizárólag CAPITOL 11. oldal.