Az Est, 1936. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
* Szombat * február /. Budapest, 1930 előfizetést árt hónapra .... 3 p.ngé Egyes számára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon IOfi.lt. Tmle/en ■ 4 SS—so-tól sí.tg. 464—18, 464—10 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Smerkesztőség és kiadóhivatalé VII. ker., Rákóczi út 34. Jegypénztár, hirdetési», slő fl mos tési», utazási» és künyvosztolgé VII., Erzsébet körút 18»2. Szerkesztőség Bécsben•., Kohlmarkt 7. 1910—1933 Tizennégy éves az a szegény kisleány, aki tegnap egy Andrássy úti bérpalota második emeletéről levetette magát az udvarra. A másik gyerek, ennek a kisleánynak a bajtársa, a szó fájdalmas értelmében bajtársa, az a fiú se több mint tizenöt esztendős: ő is egy halálugrással látta jónak menekülni bizonyítvány, vizsga, tanár és szülő elöl. Most még csak a tanév első félidejénél tartunk. A jó Isten tudja, virágos júniusra, mire a nagy vizsgák és a végleges bizonyítványok eljönnek, hány anya sikolya veri föl az udvarokat, hány zsenge fiú meg leánycsemete teszi meg a borzalmas lépést a semmibe lefelé, hány viruló arcocskára rajzolja jégvirágait a hideg halál, hány láb és gerinctörik és tesz örök életükre nyomorékokká egészséges virgonc nebulókat meg csitriket. Mi ez, irgalmas Atya, háború ez a tanulás, amelyben el kell esni ennek meg annak a gyereknek! Vagy distenzisz ez az iskolázás, amely minden évben elkövetelheti a maga gyermekáldozatait! Vagy, olyan súlyos, olyan végzetes vétség az a félévi meg egészévi rossz bizonyítvány, hogy a halálba kell futnia a diáknak mint a megrettent sikkasztónak a becsülete s a szabadsága elvesztése elől! Nem, emberek, a színjeles bizonyítványnál is dicsőbb valami az élet, és tizenkét szekunda miatt se szabad hogy katasztrófa fenyegesse azokat a lakásokat, ahol a gyerekek áldott tavaszi zsibolása hallatszik. Tanár urak és tanárnő asszonyok, főigazgató urak és legfőbb miniszter úr, itt valami hibának kell lenni. Tegyék össze kérjük a fejüket, mit kell tenni bizonyítványadás körül, gyerekek kezelése körül, hogy az iskola tragédiákkal ne szolgáljon az országnak. Az az iskola nem főfoglalkozása a gyereknek, annak a legfőbb foglalkozása, hivatása az élet. A szülőknek se szabad talán oly babonásan tisztelni az osztályozás számjegyeit. Rossz tanulókból nagyon derék, hasznos, sikeres emberek válhatnak. A végén attól se muszáj meghőkölni, hogy a tanulni nem hajlamos gyereket iparra, kereskedésre adják. Nem szabad hogy a gyerek rettegjen a szülőktől, az idegei megtámadtassanak. Gyerekek, édes gyerekeink, ti pedig szedjétek össze magatokat, tartsatok ki míg meg nem könnyítik a dolgotokat, ne szökdössetek, ne lopjatok pisztolyt, ne ugorjatok. Küzdjetek gyerekek, látjátok mink nagyok is milyen keservesen küzdünk az élet iskolájában. ” Vill. Edward, a békítő király Különösen megemlítendő, hogy maga VIII. Edward király is belekapcsolódott a külpolitikai tanácskozásokba. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a király megkoronázása után körülbelül tíz hónapra búcsút vesz Európától. Végigutazza a domíniumokat és Indiát, az egyes fővárosokban a dominiumok és India uralkodójává koronáztatja magát. Edward király már eddig is az európai megegyezés élőharcosának mutatkozott. Most megbékélt Európát óhajt itthon hagyni. Különös jelentőséget tulajdonítanak a király Litvinovval folytatott hosszú tanácskozásának. Litvinov az első szovjet államférfi, aki hivatalos minőségben tartózkodik Londonban. Még inkább az első olyan szovjetdiplomata, akit a Buckingham-palotában hivatalosan fogadtak. Látogatása nyomán általában további közeledést várnak Oroszország és Anglia között. Nagy érdeklődést keltettek Starhemberg herceg, osztrák alkancellár megbeszélései. Starhemberg tébb évfolyam * 26. szám. Wili. EDWARD kibékíti Európát Első gondja a dunai probléma megoldása London, Január 31 (Az Est londoni szerkesztőségének telefonjelentése) V. György király temetésén nagy számban találkoztak Londonban Európa vezető külpolitikusai. A szomorú alkalom rendkívül érdekes és nagyjelentőségű megbeszélések kiindulópontja lett. A különböző miniszterek nagy része a temetés után nem hagyta el Londont, hanem mindmáig itt tartózkodik. Kedd óta szakadatlanul folynak a tanácskozások, megbeszélések, hivatalosan és egészen bizalmas keretek között egyaránt. Már a tanácskozások résztvevőinek személyisége is tanúsítja, hogy Magyarországot milyen közelről érdeklik ezek a londoni konferenciák, amelyekben a jelek szerint Kánya Kálmán külügyminiszternek is fontos szerepe van. Kánya Kálmán eredetileg csak csütörtökig tervezte, de meghoszabbította londoni tartózkodását.bek között Titulescuval is tanácskozott. A román király Eden angol külügyminiszternél tett hőszszabb látogatást. A Daily Telegraph értesülése szerint Edward király tanácskozásainak messze kiható jelentősége lesz. Kétségtelenül nagy szerepet játszott ezekben a megbeszélésekben a középeurópai helyzet új alakulása, amely Ausztriának a kis antanthoz való közeledése révén állott elő. A Morning Post-nak azt az értesülését, mintha németellenes front körvonalai bontakoznának ki, politikai körökben nem látják indokoltnak, sőt ellenkezőleg: rámutatnak arra, hogy báró Neurath német külügyminiszter a rajnai demilitarizált zónáról megnyugtató kijelentéseket tett Eden előtt. Kánya külügyminiszter sorozatos tanácskozásai Kánya Kálmán magyar külügyminiszternek a királyhoz való meghívása újabb bizonyítéka VIII. Edward nagy rokonszenvének Magyarország iránt. Az általános fogadáson sokat kommentált feltűnést keltett, hogy a legtöbb delegátusnak éppen csak a bemutatkozását fogadta a király, míg Kánya Kálmánnal szokatlanul hosszú ideig beszélgetett. A magyar külügyminiszternek Baldwinnál való látogatása csak rövid ideig tartott, inkább udvariassági jellegű volt. Jóval hosszabb időt vett igénybe az Eden külügyminiszterrel és Vans 111 ar államtitkárral, az angol külügyminiszter állandó helyettesével folytatott megbeszélés. Érdekes volt a magyar külügyminiszter dezsönéje Sir Austin Chamberlain-nel, a volt angol külügyminiszterrel, az