Az Est, 1936. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

Szombat 1936. február 11 Az olasz tüzérség szörnyű munkája Az északi olasz fronton, a Doghea szorosnál, január 31 (Az Est és a United Press mdósítójától) A Senki országának határán az előretolt olasz hadállások és az abesszin fedezékek között az északi fronton ma alkalmam volt meg­figyelni az olasz könnyű tábori tüzérség szörnyű munkáját. A hegyláncolat nyergében beépített olasz tábori ágyúü­tegek Amba Ara­dam és Makabé között a lövedékek százaival árasztják el az abesszin csapatokat, amelyek Amba Alagi kö­rül vonultak fel. Messzelátón tisztán megfigyelhetem az ágyú­golyók lecsapását. Kőtörmelék-szökőkút röppen fel minduntalan azokról a helyekről, ahol előzőleg fekete pontok, abesszin katonák mozogtak. Rövid tüzelés után észleltem a messzelátón, hogy az abesszinek behúzódtak a he­gyek hasadékaiba. Az olasz parancsnokság két gyalo­gos csapatot adott mellénk őrizetünk­re. Hosszú és fárasztó menetelés után elérkeztünk arra a pontra, ahol olasz munkások utat építettek, egy útsza­kaszt, amely a Makalle felé vezető olasz mű­utat összeköti a négus régi út­jával. Ha az olasz polgári munkások és mű­szaki katonák ezt az útrészt kiépítet­ték, akkor az olasz hadvezetőség köz­vetlen jó útra tesz szert, amely Mas­­sauából Abesszínia szívébe, egyenesen Addisz Ababába vezet. T/Hély tedéul ma 1. A ma reggeli londoni sajtó fel­­­tűnő helyen tárgyalja az állítólagos­­ elhidegülést Japán és Németország között. Azt állítják ezek a közlemé­nyek, hogy Hitler nem szólta el magát, amikor a müncheni diákok előtt azt mondotta, hogy »a fehér faj uralomra termett, véré­ben van az uralkodási vágy a hogy a fehér faj világnéze­te hősies s pacifistaelleness. Ezt a részt a német cenzúra törölte ugyan s nem közölte a nyilvánosság­gal. Csak a gyűlésen ottlévő külföldi hírlapírók útján került a világ szá­jára. Mindamellett a német diplo­mácia vállalja Hitler e kije­lentését. (Az angol sajtó szerint Japánban ez a kijelentés megdöbbe­nést keltett és úgy fogják fel, m­i­n­t­­ha ez Japán ellen irányulna. Japán ugyanis éppen az ellenkező fel­fogást vallja. Szerinte a fehér faj egy­általán nem termett uralomra s amit eddig a színes fajok között tett, »az a civilizáció szégyene«. Éppen ezért mondja ma Japán, hogy a fehér faj takarodjék ki Ázsiából. Ázsia az ázsiaiké, vagy még szabatosabban szólva, Ázsia Japáné. Ez az elhidegülés nem az első ösz­­szeütközés Japán és Németország kö­zött. Két esztendővel ezelőtt Japán mindenáron azt szerette volna, hogy ismerjék el az európai hatalmak Mandsuriát, az új államot. Németor­szágban is minden követ megmozga­tott ebben az irányban, de itt azt vá­laszolták neki, hogy csak akkor is­merhetik el Mandsuriát, ha Japán különböző gazdasági eg­y­es­ség­et köt Németországgal. E válaszra akkor is nagy elhidegülés támadt a két ország között, mind­amellett később ismét felmerültek a német-japán megegyezésre vonatko­zó híresztelések. Ezt természetszerűen a földrajzi helyzet okolja meg. Mint­hogy Japán és Németország egyaránt a közéjük ékelt bolsevizmust tartják legnagyobb ellenségüknek, magától­­értetődőnek tekintik, hogy ez a két ország összefogjon a b­ol­s­e­­v­izmus ellen.) 2. A Német Költészet Gyűj­teménye most megjelent köteté­ben a »Loreley« költemény mellé a Gyűjtemény szerkesztője azt írta, hogy »szerzője ismeretlen«. (Úgy lát­szik nem tudta, hogy ezt a gyönyörű verset Heinrich Heine írta. Sebaj, a civilizált világ tudja.) 3. Tuhatcsevszki orosz had­ügyi népbiztos azt állította program­beszédében, hogy Japán és Német­ország Oroszország ellen készülődik. Ezt az állítását a következőkkel okol­ta meg: a) Japán teljesen megújította flot­táját, még­pedig Oroszország tá­volkeleti birtokai ellen in­tézendő támadásra való te­kintettel. b) Sigetomi japán fő katonai intendáns parancsban adta ki, hogy a ja­pán katonákat mától fog­va hozzá kell szoktatni azok­hoz az élelmiszerekhez, ame­lyek Szibériában és Mongó­liában »kerülnek az asztal­­r­a«. Ebből nyilvánvalóan az követke­zik, hogy Japán hosszú hábo­rúra készül a Szovjet ellen. c) Németország havonta 500 ágyút és 200 tankot gyárt. d) Németország lázas buzgalommal építi ki azokat az autóutakat, ame­lyek »bizonyos országokon« keresztül Oroszországhoz vezetnek. Német­országnak ma legalá­bb 159.000 katonai gépkocsija van. Ezek segítségével hatalmas seregeket dob­hat az egyik helyről a másikra. 4. »Semmit sem ér az olyan szerelem, amelyet nem az ész k­o­r­m­á­n­y­o­z.--Ezt állapította meg P­e­a­r­s­o­n lancasteri római katolikus püspök egyik beszédében. A vegyes­házasságok ártalmasságára akart ez­zel világot vetni. — Ha nem­ katolikus emberek jön­nek hozzám s azt mondják, hogy ró­mai katolikusokkal akarnak házassá­got kötni, én mindig azt tanácsolom nekik, hogy ne kössenek ilyen házasságot. Csak a saját vallás-Erőteljes, kövér egyéneknek, kösz­­vényeseknek és aranyérben szenve­dőknek reggelenként 1—1 pohár ter­mészetes Ferenc József keserűvíz gyakran felbecsülhetetlen szolgála- t­­ot tesz. Az orvosok ajánlják, beliekkel lépjenek házasságra, mert csak az ilyen házasság lehet boldog. Akármilyen szerelmesek is egy más vallásbeli emberbe, ez a s­z­e­­relem nem lehet tartós. Békes­ség, megértés csak olyan házasságban lehet, ahol mind a két fél egy­­valláson van. 5. Spieker József jezsuita pátert átszállították a kölni börtönbe, ahol megkezdte büntetésének kitöltését. A jezsuita pátert tudvalévően egyévi és 3 hónapi fogházra ítélték, mert egyházi beszédében elítélte a német nemzeti szocialista pártot és törekvé­seit. (Rómából eredő hírek szerint Spieker tulajdonképpen másodszor állott most a bíróság előtt. Először 1935 március havában vonták felelős­ségre, ugyancsak Kölnben. Akkor felmentették. A mostani német törvények értelmében azonban a fel­mentés után nem helyezték szabad­lábra, hanem átszállították egy gyűjtőt­áb­orb­a. Kilenc hónapot töltött itt. Amikor azt mondották ne­ki, hogy szabad, a páter összeszedte szerény holmiját s távozni akart. Mi­előtt végképpen elengedték volna, arra kérték, írjon alá nyilat­kozatot, amelyben kijelen­ti, hogy a táborban jól bán­tak vele s semmi kifogása nem volt az ottani élet ellen. — Ezt én nem írom alá! — mondotta páter. — Akkor itt marad! — vála­szolta a tábor parancsnoka. Ott is maradt s hetek múlva úgy intézkedtek, hogy ismét bíróság elé állítják. Átszállították Kölnbe, ahol lefolytatták ellene azt az újabb pert, amelynek végén egyévi és 3 hónapi fogházra ítélték. Minthogy a páter tulajdonképpen egy percig sem volt szabadlábon és így nem követhetett el semmi bűnt, azokat az egyházi be­szédeit inkriminálták, amelyeket m­é­g 1931-ben mondott el, de amelyekre az 1935 március havában megtartott tárgyaláson ügyet sem vetettek.) G. L­a­r­i­e orosz professzort a Nép­biztosok Tanácsa a L­e­n­i­n-rendjellel tüntette ki. (Ez a professzor a szülő nők vérébe »ne ok­aint«, fecsken­dezett be. Ezzel elérte, hogy fájdalom nélkül szültek. A befecskendezésnek állítólag semmiféle következménye nem volt, sem az anyára, sem a gyer­mekre. »A találmány tökéletesen be­vált.«. Ezért tüntették Lurie-t a leg­magasabb orosz rendjellel. A Népbiz­tosok Tanácsa persze nyomban »öt­éves tervet dolgozott ki a fájdalom­nélküli szülés dolgában.« Elhatározta, hogy 1936-ban 300.000 orosz nőnek kell fájdalom nélkül szülni. Ezt a számot a következő esztendők­ben állandóan növelni fogják.) 7. Az olimpiai játékokra való tekin­tettel elrendelték az illetékes német pártszervezetek, hogy Bajorország­ban, főképpen Garmisch-Partenkir­­chenben »a nyilvános zsidózás kerülendő«.­­Az idevezető főuta­kon és házakon eddig antiszemita jel­legű falragaszok voltak. Majdnem minden bajor faluban például »z­s­i­­dók nem kellenek«, feliratos pla­kátok voltak láthatók. A müncheni vendéglők falait is antiszemita jelle­gű feliratok tarkították. Minthogy attól tartottak, hogy az olimpiai já­tékok során odatóduló idegenekre kel­lemetlen benyomást tesznek ezek a nyilvános zsidózások, elhatározták, hogy eltávolítják a felirato­kat. Julius Streicher, a hírhedt anti­szemita azt akarta, hogy az olimpiai játékokra való tekintettel még jobban »nyomják a gombot« s még heveseb­ben zsidóellenes agitációt fejtsenek ki. Streicher nézetét nem fogadták el. Éppen ellenkezőleg, csökkentették a nyilvános antiszemitáskodást. A Times megjegyzi ehhez, hogy ez egyáltalán nem jelenti a német zsidók sorsának enyhülését. Éppen most ér­tesítették, például, a zsidó vallású műkereskedőket, hogy oszlassák fel üzleteiket, mert zsidó nem lehet többé műkeres­­ked­ő.) 8. »Imádkozzatok Istenhez, hogy minél több eső essen.« Erre hívja fel az abesszin kormány az asszonyokat. Rámutat a felhívás arra, hogy Isten minden bizonnyal az abesszinekkel érez, mert annak elle­nére, hogy más esztendőben ilyenkor szárazság szokott lenni Abesszíniában, most bőségesen esik az eső és a felázott talaj megakadá­lyozza az ellenség előrenyo­­mu­l­á­s­á­t. (Mussolini az olasz minisz­tertanácsban mondott beszédében megjegyezte többek között, hogy 50.000 újabb olasz munkást küldenek a harc­térre, megfelelő szerszámgépekkel. Ezeknek az lesz a feladatuk, hogy megteremtsék azokat a módokat, ame­ VWWVW­WWWWWWWWV­AAA Hinni—i —m­— 3. oldal MODIANO szivarkahüvely............................................................ IKERSZŰRŐS Modiano szivarkahüvely................................... MODIANO szivarkapapír............................................................... E gyártmányok versenyen kívül álló minőségéért ez az aláírás szavatol.

Next