Az Est, 1936. július (27. évfolyam, 148-173. szám)
1936-07-01 / 148. szám
Budapest, 1936 * Szerda * julius 1. Politikai napilap ••• Főszerkesztő : Miklós Jánbor 1910—1933 Ara 10 fttlap 36 * X.2LVIT, évfolyam * 148 . szám, x et Szerkesztőség és kiadó hivatal • VII. ker., Rákóczi út .54. Jegypénztár, hirdetési•, előfizetési*, utazásim. és könyvosztály» VII., Erzsébet körút 18.20. Előfizetési ár: Egy hónapra ........ 3 pengő Egyes szám ára 10 fillér. Telefon 1-455-59-től 1-455-50*/ffsorozat: 1-464-19-től 1-464-17*/ff (sorozat) Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. Nézd csak ezt a pásztói választást, mintha a szenvedélyek katlanában viaskodna már megint a NÉP a kisgazdapárttal! Itt aztán nagyon kevés van az íratlan pártközi békéből. Itt nincs fegyvernyugvás, nincs vakáció. A jelöltek a régiek. De a helyzet, az nem a régi már. Mert az általános választásokon még úgy volt, hogy majd vége lesz a korteshadjáratnak, aztán jön a megbékélés, a vállvetett munka. Nahát a megbékélés elmaradt, az általános választás mán is új és új választási izgalmak remegtetik meg a politikai világot. Áll a harc. Mint valami bolygótűz, ma itt, holnap másutt lobban fel a választási izgalom, mert itt vagyunk még mindig a régi választójoggal és legfőkép ez az oka annak, hogy a politikai helyzet választásról választásra, sőt népgyűlésről népgyűlésre kiélesedik. Nem veszik észre, hogy a régi választójog hurcolja magával ciklusról ciklusra és időközi választásból időközi választásba ezt a légköri feszültséget, amelytől pedig de jó volna már szabadulni! Mindig azt mondják, most is azt mondják a kormánypárton, hogy mit akartok, hiszen a programban benne van a titkos választójog. Az ám, a programban benne van, de az élet még a régi választójogot nyögi s láttuk a megsemmisített mandátumok szörnyű gyűjteményes kiállításából, hogy milyen áldásos hatása van ennek a választójognak úgy a közélet nyugalma terén, mint a politikai erkölcsnemesítés terén. Reformokról beszélnek, de ugyan miféle reformkorszak az, amelynek ereiben egy elsüllyedt világ választójoga kövesedik meg? Nemcsak ez a régi választójog bukott meg, de az a politika is, amely ehhez ragaszkodik. Két izgalmi góca van az egész politikai helyzetnek. Az egyik ez a választójog. A másik az a NÉPszervezkedés, amely a még meg sem született titkos választójog ellensúlyozására a maga mamutgépezetével ránehezedik az egész politikára. A gén viaskodik az emberrel az egymást követő időközi választásokon, emiatt élesedik ki minden választási mozgalom. Pedig, értsék meg, az ország nyugalmat és békességet akar. Az ország számára nem olyan fontos, hogy ez, vagy az a párt kapja a mandátumot, az ország számára az a fontos, a mandátum tiszta legyen. Kiskocsmában világtörténetet csináltak a francia és angol politikusok A négess bejelentette, hogy személyesen akar a Népszövetségben felszólalni Genf, június 3. (Az Est kiküldött munkatársának telefon jelentése) A két ünnepnapon, amelyek közül Peter-Pál különben a református trendben közönséges hétköznap volt, a Népszövetség semmiféle hivatalos összejövetelt vagy ülést nem tartott, 48 óra alatt rengeteg fontos politikai megbeszélés folyt le és számtalan érdekes politikai esemény történt, amelyek ezúttal tényleg döntően fogják befolyásolni a világ sorsának legközelebbi alakulását. A Népszövetség hivatalosan ma délután öt órakor ül össze. A mai ülés csak formai lesz, csupán az új elnököt fogják megválasztani a tavaszi közgyűlés óta államfővé előlépett régi elnök, Repes Ede volt csehszlovák külügyminiszter helyébe, az új elnök Van Zeeland belga miniszterelnök lesz. „Azok a hírek, hogy a legutóbb Budapesten járt spanyol humanista, Madariaga lenne a közgyűlés új elnöke, ám válnak valóra. Barcia, az új spanyol kormány külügyminisztere már napokkal ezelőtt Genfbe érkezett és érintkezésbe lépett a Népszövetség köreivel. A megbeszélések folyamán az a nézet alakult ki a Népszövetségben, hogy a spanyol kormány megtagadja a közösséget Madariagával, akinek genfi karrierje, úgy látszik, vége felé közeledik, vagy már véget is ért. Halié Szelasszié, Abesszínia császára ugyanis Péter-Pál napján azt a feltűnést keltő elhatározását tudatta hivatalosan A ve no 11 a 1, a Népszövetség főtitkárával, hogy a Népszövetség közgyűlésén személyesen óhajt megjelenni és személyesen kívánja az abesszin delegációt vezetni, hogy hazája ügyét a nemzetközi testületben képviselje. A négus a Népszövetség közgyűlésén személyesen is fel akar szólalni és angol vagy francia nyelven fog beszédet mondani. A négusnak ez a bejelentése a legnagyobb szenzáció erejével hatott és valósággal feldúlta a Népszövetséget. Delbos, Avenos, Politis és még Abesszínia jogi tanácsadója, Jeze tanár is, továbbá az a néhány látogató, aki tiszteletét tette nála, igyekezett a négust lebeszélni arról, hogy személyesen jelenjék meg a Népszövetség előtt. Ez az igyekezet azonban nem kecsegtet sok reménnyel: a négus, úgy látszik, olyan lelkiállapotban van, amely még kétségbeesett lépésektől sem tartja vissza. Vesztenivalója nincs. A Népszövetségben arról beszélnek, hogy még az is lehetséges, hogy a négus tudatni fogja a Népszövetséggel, hogy visszatér Abeszszínia eddig még el nem foglalt területeire, ott újból megkezdi a háborúskodást Blum és a negus genfi bemutatkozása A Népszövetség közgye érdemileg csak szerda áldott ül össze és a szerdai ültming márt két nagy esemény is lesz: az egyik az, hogy ezen mutatkozik be a nemzetközi politikai világnak Leon Blum, az új francia miniszterelnök, aki ezen az ülésen nagy, beszédet fog mondani és körvonalazni fogja az új francia kormány politikáját minden nemzetközi irányban, utána fel fog szólalni Eden angol külügyminiszter is; a másik esemény pedig az, hogy ez lesz a Népszövetség fennállása óta az első eset, hogy egy uralkodó személyesen is megjelenik a Népszövetség termében.