Az Est, 1937. június (28. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-18 / 136. szám

41. oldal. A világ figyel! E­gy világköz­vélemény szólalt meg abból az Interpellációból, amelyet Eden angol külügyminiszterhez inté­zett az alsóházban Procter képviselő a magyar kisebbségek védelmében. A fó­rumról, ahol ez az interpelláció el­hangzott, négy égtáj felé száll minden szó, a földgömb minden pontjára. Nincs a földkerekségnek olyan problé­mája, amelyben az angol parlament ne hallatná szavát, még­pedig világra­szóló szavát. Tizenkét interpellációt intéztek tegnap Edenhez , és az angol külügyminiszter elsősorban a magyar kisebbségekről szóló interpellációra adott választ:­­A kérdéses szerződések értelmé­ben a kisebbségekre vonatkozó in­tézkedések nemzetközi kötelezettsé­get alkotnak. E szerződések para­grafusainak betartásáért a Nemze­tek Szövetsége vállalt garanciát. A brit kormány, mint edélig részt vett, a jövőben is teljes mértékben részt kíván venni a kisebbségi szerződé­sek végrehajtásában.« Ez világos beszéd. Világos, messze­­hangzó szavak. Közvetlen hallgatósá­gok: az angol alsóház, közönségük: az egész világ, de címzettjük: az utódálla­­mok, amelyekben nem hajtják végre a kisebbségi szerződéseket. Ezek az intéz­kedések nemzetközi kötelezettséget al­kotnak, mondja Eden. Nemzetközi kö­telezettséget alkotnak, tehát nem lehet a mögé húzódni, hogy ez azoknak az államoknak „belügye”. Nem belügy, ha­nem világközügy. Ugye: a Népszövet­ségnek, amely — amint ezt most Eden határozottan leszögezte — garanciát vállalt a kisebbségek jogaiért, az ebbeli szerződések paragrafusainak betartá­sáért. Nyelvvizsgák, iskolaelkobzások, »munkavédelem« — ez mind felforga­tása és kijátszása a nemzetközileg biz­­tosított törvényeknek. Nem kell rámu­tatni annak jelentőségére, hogy Anglia külügyminisztere hangsúlyozza: a ki­sebbségekre vonatkozó intézkedések nemzetközi kötelességet alkotnak , és nem kell külön hangsúlyozni, mit je­lent, hogy Anglia nemcsak legteljesebb érdeklődését, de részvételét je­lenti be a kisebbségi szerződések vég­rehajtásában. Mégpedig,, mint Eden mondta, teljes mértékben. Le­het, hogy egy tisztultabb Európa fény­jele ez a beszéd. Mindenesetre: rend­kívül nagy esemény. Mindenesetre azt jelenti, hogy a világ figyel. E­stélyi ruhában gázöngyilkosságot követett el egy úriasszony — "Az Est tudósítójától — Ki'94" Egyetlen magyarázó búcsúsort sem hagyott hátra, senki sem tudja tehát megmondani, miért lett öngyilkos Szántó Béla árvaszéki könyv­­szakértő 44 éves felesége, akit tegnap éjszaka holtan találtak Régi posta ucca 6. számú házban levő lakásán. Az úriasszony az ebédlőből kivitt egy fotelt a konyhába, ahol kinyitotta a gázcsapot. Férje, aki az egyik szállodában végezte­ hivatali munkáját, éjfél tájban tért haza és ekkor már holtan találta az asszonyt a gázzal teli konyhában. A gázfőzőre ráborulva feküdt estélyi ruhában. — Nem tudom, mi okozta a szörnyű tragédiát, — mondotta ma délelőtt megtörtén­t könyvszakértő a főkapi­tányságon. — Esti elfoglaltságom van. Szegény feleségem minden este meg­­járt, nem feküdt le addig, amíg haza nem értem. Amikor tegnap este ki­nyitottam az előszoba ajtaját, rögtön rossz érzésem támadt, mert az előszo­bában sötét volt és nem láttam vilá­gosságot kiszűrődni az ebédlő ajtaján keresztül sem. Keresni kezdtem a fele­ségemet, nem találtam sehol. Amikor a konyhába akartam benyitni, annak a Halát zárva találtam. Nem volt már kétség, hogy valami szörnyűség tör­tént. Tényleg, a konyhában holtan ta­láltam a feleségemet. Gázzal meg­mérgezte magát. Hogy miért? Azt én is szeretném tudni... Semmi oka nem volt. Nem is gondol­hattam, hogy ilyen végzetes tervvel foglalkozik... A tragédiát nem magyarázza meg az a néhány sor sem, amit férjének íróasztalán hagyott Szántó Béláné. Kis darab papirosra felírta, hol van­nak a kulcsok, hol találják meg a számlákat, amelyeknek kifizetése ese­dékes. Ezenkívül egyetlen szót sem írt. A rendőrségi aktára, amelyet ma délelőtt készítettek az öngyilkosság­ról, az ügyletes rendőrtiszt felírta: tettének oka ismeretlen. SWWVWVWWtWWMMWMWWW Áldott állapotban levő nők, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok a rég bevált enyhe természetes Ferenc József keserű­víznek már mér­sékelt adagokban való használata által is igen könnyű és híg ürülést, úgyszintén rendes gyomor- és bél­működést érnek el. Orvosok ajánlják. Gyermeknyaraltatás Gradóban! 21 nap­elanger mellett, 6—10 éves gyermekek számára P 180.— K­—14 éves gyermekek számára P 180.— orvosi és pedagógiai felügyelet. Kísérő szülők részére rendkívül olcsó átalányárak! „UTRAS11 Utazási Iroda. V. Erzsébet tér 9—10. Telefon 1-805-90 és 1-819-45. ABBAZIABAN a legtökéletesebb nya nyílva dr. Horváth szanatórium és penzió Leggondosabb diéták, árnyas park, gyönyört­­új homok­­strandfürdő Mérsékelt penzióárak. Szobarendelés: Britan­­nia-szállodában, Teréz körút, dr­e. 11­9 5-ig. Tel. 1-206-46 Biztosítsa podggászát az IC* , _ Áru- és Főügyész­regi­s Tigani biztositó r­-t-tout risque kötvényei­vel a vasúti állomásokon vagy utazási irodákban. Kötvényét telefonrendelésre 1-827-07, 1-827-08) házhoz is küldjük. ABBAZIA HOTEL AUGUSZT BrAft budapesti Iroda, Auguszt-cukrász, 1., Krisztina tér 3. Tel. 1-530-47 és Utazási iroda, Eskü útó.Tel. 1-688-66 Péntek, 1937. június 18 Legjobb munkaszerző az adómérséklés fejtegette Éber Antal a Ház mai ülésén *— Az Est tudósítójától — A Ház mai ülését délelőtt 10 óra­kor nyitotta meg Sztranyavszky el­nök. Bejelentette, hogy pénteken na­pirend után Hóman kultuszminiszter szóbeli választ ad Meizler Károly szerdai interpellációjára, amit Ba­kács Lajos polgári iskolai tanár, új­ságíró kálváriája ügyében mondott el. Harmadszori olvasásban elfogad­ták az öntözési javaslatot, majd a kártalanítandó foglalkozási be­tegségekről szóló belügyminisz­teri jelentést tárgyalták, amihez Propper Sándor szólt hozzá. A munkások rossz egész­ségügyi helyzetét tette szóvá. Vass József minisztersége idején a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvényjavaslat készen volt, de a tígoSz megfúrta. Kéri a minisztert, hogy további foglalkozási ágakat kapcsoljon be a kártalanítandók sorába. Bobory György belügyi államtitkár válaszolt a felszólalásra. — Nem vagyunk messze a nyugati nagy ipari államok hasonló biztosítá­sától. Az OTI és az Országos Köz­egészségügyi Intézet élénk figye­lemmel kíséri a betegségeket és évek óta bővíti a­­kártalanítandó foglalko­zási betegségek lajstromát. Semmi akadálya sincs annak, hogy szükség esetén megfelelő javaslatot készít­sünk. Széll József belügyminiszter be­nyújtotta jelentését Miskolc város pénzügyi ellenőrzésére kiküldött kor­mánybiztos kinevezéséről. A közmunkajavaslat tárgyalása következett a közmunkajavaslat tárgyalása. Zsindely Ferenc előadói ismertetése után Éber Antal indokol­ta meg a pénzügyi bizottságban elő­terjesztett különvéleményét.­­ A pénzügyminiszter ennek a ja­vaslatnak az indokolásában a köz­munka kifejezés alá azokat a munká­kat vonja, amelyek a gazdasági élet­nek kereseti lehetőségeket és munka­­alkalmakat nyújtanak. A közmunka ilyen értelmű fogalmába nem illenek bele az államvasúti beruházások, a honvédség felszerelésének utánpótlá­sa. Voltaképpen a közmunkáknak azokat kellene te­kinteni, amelyeket azért fogana­tosítunk, hogy munkaalkalmakat nyújtsunk.­­2.Az ilyen közmunkák beillesztését nem tartja indokoltnak. A közönség körében a közmunkák népszerűek, pedig az állam csak akkor nyújthat ilyen közmunkákat, ha a költségeket máshonnan elvonja és így ugyanannyi vagy több vásárlóerőt sterilizál. Sem­miesetre sem szabad közmunkákat konjunktúra idején végeztetni az ál­lamnak.­­ Ez vitathatatlan álláspont és ki kell mondani, hogy ma­ Magyarországon közmunkát nyújtani pusztán munka­­alkalmak céljából nem volna helyes. Ez nem akar bírálata lenni a tör­vényjavaslatnak, mert a minimális kár okozását jelenti az általam vázolt közgazdasági felfogás szempontjából is. Én sokkal aktívabb belenyúlást kí­vánok a kormányzat részéről a mun­kan­éküliség kérdésében. Legjobb munkaszerző, amit a kor­­mány nyújthat, az adómérséklés. — önköltségi árainkat kellene, a ter­melésben csökkenteni, de ez lehetet­len az elviselhetetlen adóteher mel­lett. A pénzügyminiszter nem számol azzal, hogy minden adócsökkentés a forgalmat növeli és így munkaszer­zésre nyújt alkalmat. Éber Antal beszéde közben Fabinyi Tihamér bejött a terembe. A London­ból hazatért pénzügyminisztert sokan üdvözölték. Éber Antal: A Pénzintézeti Köz­pont és a Nemzeti Bank jelentése ellenére a megakadt tőkeképződés előmozdítása érdekében semmi sem történt. A betéti kamatláb maximuma olyan kicsiny, hogy elsorvad az amúgy is kis takarékossági érték.­­ Nem közmunkákat kell elsősorban végeztetni, hanem a tőkeképződést kell megindítani, mert tőke nélkül munka sincs. Ötmilliót a Kézműiparnl ad A munka szervezésre előterjesztett negyvenmillió pengőből ötmillió pengő jusson a kézműiparnak. Az iparügyi miniszter május 21-én tar­tott beszédében­ komolytalannak minő­sítette ebbeli kérésemet. Azt mondotta, hogyan gondolom, hogy a kisiparos­ságnak fogják adni a vasúti sittek és a lokomotivok elkészítését. Én véde­keztem a komolytalanság vádja ellen. Nem vasúti sínekre gondoltam, hanem létesítsenek olyan munkaalkal­makat, amikből a kisiparosság kiveheti a maga részét.­­ Negyvenmillió pengőt kihasíta­nak munkaalkalmak létesítése cél­jából, ez ne csak a nagyipar hasz­nára szolgáljon, hanem gondoljon a kormány a kisiparra is és juttasson ötmillió pengőt ennek az egymillió embert foglalkoztató foglalkozási ág­nak.­­ Nem csodálkozom, ha a pénzügyi bizottságban elsősorban Knób Sándor utasította vissza ezt a javaslatot, azt mondva, hogy elégednék meg a kisipar a közvetett munkaalkalmakkal. — Rossznéven veszem, hogy az iparügyi miniszter nem tesz jelentést a közszállításokról, pedig ezt a törvény előírja. 1981 óta egyszer sem tett eleget kötelezettsé­gének. Én az IOKSz-nál megállapí­­tottam, hogy egészen jelentéktelen összegek jutnak a közszállíto­sokból a kisiparnak. Olyan kicsi számok, hogy érthetővé teszik, miért nem tesz az iparügyi miniszter jelentést. Ezután Éber Antal egyes kisipari foglalkozási ágak sérelmeit részletezi. Elmondja, hogy a honvé­delmi minisztérium bokszbőrből való cipő szállítását írt ki. Egy nagy bőrgyár pályázott 20.50 pengős árral. Hogy jön ahhoz a nagy bőrgyár, amelytől a cipészipar a bőrt vásá­rolja, hogy konkurrenciát csináljon a kisiparnak. Ha a kormány vissza is utasítja az ajánlatot, az árrombo­lás már megtörtént. Ezután a kis házak építésének szükséges­ségét hangsúlyozza. Ez az építkezési mód nálunk el van hanyagolva, adópoliti­­kailag pedig a második sorba van he­lyezve. Rousseau idézettel fejezte be a beszédét:­­»A középpolgárság véle­ménye legyen a közéletben az irány­adó.« Mivel az állam és a törvényho­zás nem foglalkozik eléggé a közép­polgárság helyzetének javításával és nem törődik a kisipar pusztulásával, a törvényjavaslatot nem fogadja el. Lúdtalp, bokasüllyedés és egyéb lábfáj­dalmak............. 1.8C sublas és derékfájás ....................... 1.6C A rheumás bajok házi kezelése......... 2.40 írta • Eng­finder Á­rpád tsz.

Next