Az Est, 1938. május (29. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

Előfizetési ár Egy Hónapra •...«...3 peng» Egyes szám ára 10 fillér. ^ Politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal, VII. ker., Rákóczi út S4. Főszerkesztő : Miklós Andor 1910—1933 Telefon *145-559. *146-419 ­ Nem volt kétséges, a képviselőház elfogadta a milliár­dos javaslatot. Olyan célra kérte a kormány az ezermilliót, hogy minden egyes magyar ember szí­vesen veszi vállára az új terhet. Mi annak a technikai lebonyolítá­sa, hogy az ország lakói egymil­­liárd pengőt adnak a kormány­nak? Ha az volna a helyzet, hogy Magyarország lakosságának — mondjuk — hárommilliárd pengő­je van a takarékban és ebből egyet­ fel kell áldoznia a nemzeti cél ol­tárán, akkor nem lenne ennél egy­szerűbb dolog a világon. Egyet ki­vennénk a takarékból. De ennyi pénzünk, fájdalom, nincsen. Ha a sodrófától a Munkácsy-képig min­dent pénzzé tenne is a polgárság, ha minden holmijára akadna is jó vevő, talán még akkor se jönne ki a milliárd, mert az rettenetes nagy összeg. Még százezer pengő­nél is több. Ha minden készpénzt kipumpálnának a gazdasági élet­ből, tehát elvonnák a vállalkozás minden fillérjét, még tán úgy sem gyűlne össze az a milliárd. Hát honnan vesszük akkor, mert hi­szen megígértük. A milliárdot csakis akkor teremthetjük elő, ha a gazdasági élet megkeresi. Az országnak méhkassá, hangya­­bollyá kell változnia, mert jövede­lem és vagyon csakis munkából házasodik egy ország gazdasági testén. Hogy a­ polgár keressen, költsön és takarékoskodjon, ahhoz nyugalomra, biztonságra, jókedv­re van szüksége. A bizalom és a remény légkörére, pezsdülő élet­ösztönre. Elernyedt, elfásult, vagy elkeseredett emberek nem tudnak produkálni. Amikor tehát a parla­ment az ország osztatlan helyeslé­sétől kísérve megszavazta a mil­liárdot, teremtsen a kormány olyan viszonyokat, hogy ezt a ren­geteg pénzt meg is lehessen keres­ni. A pénz nem fiadzik, csak ha a munkával lép házasságra. Vállal­kozni, alkotni, kereskedni kell, ki­vinni, behozni, külföldi piacokat keresni, valutát szerezni, pénzes idegeneket idecsábítani, szóval benne kell lenni a világ nagy gaz­dasági sürgésében, forgásában. Is­mételjük, ehhez megfelelő életfel­tételek kellenek, s azokról gondos­kodni a kormány feladata. Bizo­nyos, hogy a kormány is tudja ezt s mindent meg fog tenni, hogy a milliárdot világraszülő hatalmas nemzeti munka békés egyetértés­ben meginduljon, s ragyogó és megérdemelt virágzás magasságá­ba lendüljön az ország. ­ Egész Európát a béke jegyében akarja összefogni az angol-francia megegyezés J London (kiányzott fellépése a­­kiözönségest érdeklében London, április 30 (Az Est londoni szerkesztőségének telefonjelentése.) A teljes sikerrel végződött londoni értekezletnek magyar szempontból legfontosabb eredményeit így lehet összefoglalni: 1. A két nagy demokrácia azonnali gazdasági segítséget ígér a dunai államoknak. 2. A csehszlovák kérdésben L­on­don Berlinbe­n, Párizs Prágában közvetítést kísérel meg. 3. Anglia nem vállalt újabb kötelezettséget, de kijelentette, hogy minden középeurópai fegy­veres bonyodalomba azonnal kénytelen volna Franciaors­zág mellett beavatkozni. A két nagyhatalom fokozott diplomáciai tevékeny­sége, mely előreveti árnyékát, a feszültség enyhítésével kecsegtet. Erre vall az a körülmény is, hogy Róma örömmel üdvözli az angol-francia szövetséget és attól kedvező hatást remél a folya­matban levő francia-olasz tárgyalásokra is. Újra teljesen egységes köz­vélemény alakult ki Angliában. A francia és angol tárgyalások si­kere és eredménye egyhangú el­ismerést váltott ki. A konzerva­tív, liberális és munkáspárti sajtó egyaránt nagy örömmel üd­vözli az értekezlet eredmé­nyeit. A Times ebben foglalja össze a londoni értekezlet legfontosabb kiha­tásait:­­ A francia és angol államfér­fiak kinyilvánították a londoni­­ találkozón egymás és a világ előtt a két nagy demokrácia teljes ér­dek- és eszmeközösségét és még­­egyszer bebizonyították, hogy Anglia és Franciaország együtte­sen készen áll az európai meg­­békülés elősegítésére. A katonai megállapodások mellett — amelyekhez hasonló szoros kötelé­kek még békeidőben sem fűzték ösz­­sze Angliát és Franciaországot — az értekezlet legfontosabb elhatározásai Közé­p-E­urópára vonatkoz­nak. Bármennyire aggasztónak íté­lik is meg az európai béke szempont­jából a csehszlovák helyzetet, Lon­donban úgy látják, hogy na éven­­es­ég 1111 -­ő­­­s nem késett el. Ez a közvetítés bizonyos nyo­mással párosulva kifejezi Anglia és Franciaország aktív érde­két a középeurópai béke fentartásá­­ban. Anglia Berlinben tesz bizonyos lépéseket, a fran­ciák viszont csehszlovák szövetségeseikre hatnak, hogy a kisebbségi kérdésben menje­nek el az engedékenység leg­végső határáig. Az értekezleten az a felfogás alakult ki, hogy: " Jegypénztár, hirdetési•, előfize­­tési*, utazási•, és könyvosztály, VII., Erzsébet körút 18-20.

Next