Az Est, 1938. május (29. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
Előfizetési ár Egy Hónapra •...«...3 peng» Egyes szám ára 10 fillér. ^ Politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal, VII. ker., Rákóczi út S4. Főszerkesztő : Miklós Andor 1910—1933 Telefon *145-559. *146-419 Nem volt kétséges, a képviselőház elfogadta a milliárdos javaslatot. Olyan célra kérte a kormány az ezermilliót, hogy minden egyes magyar ember szívesen veszi vállára az új terhet. Mi annak a technikai lebonyolítása, hogy az ország lakói egymilliárd pengőt adnak a kormánynak? Ha az volna a helyzet, hogy Magyarország lakosságának — mondjuk — hárommilliárd pengője van a takarékban és ebből egyet fel kell áldoznia a nemzeti cél oltárán, akkor nem lenne ennél egyszerűbb dolog a világon. Egyet kivennénk a takarékból. De ennyi pénzünk, fájdalom, nincsen. Ha a sodrófától a Munkácsy-képig mindent pénzzé tenne is a polgárság, ha minden holmijára akadna is jó vevő, talán még akkor se jönne ki a milliárd, mert az rettenetes nagy összeg. Még százezer pengőnél is több. Ha minden készpénzt kipumpálnának a gazdasági életből, tehát elvonnák a vállalkozás minden fillérjét, még tán úgy sem gyűlne össze az a milliárd. Hát honnan vesszük akkor, mert hiszen megígértük. A milliárdot csakis akkor teremthetjük elő, ha a gazdasági élet megkeresi. Az országnak méhkassá, hangyabollyá kell változnia, mert jövedelem és vagyon csakis munkából házasodik egy ország gazdasági testén. Hogy a polgár keressen, költsön és takarékoskodjon, ahhoz nyugalomra, biztonságra, jókedvre van szüksége. A bizalom és a remény légkörére, pezsdülő életösztönre. Elernyedt, elfásult, vagy elkeseredett emberek nem tudnak produkálni. Amikor tehát a parlament az ország osztatlan helyeslésétől kísérve megszavazta a milliárdot, teremtsen a kormány olyan viszonyokat, hogy ezt a rengeteg pénzt meg is lehessen keresni. A pénz nem fiadzik, csak ha a munkával lép házasságra. Vállalkozni, alkotni, kereskedni kell, kivinni, behozni, külföldi piacokat keresni, valutát szerezni, pénzes idegeneket idecsábítani, szóval benne kell lenni a világ nagy gazdasági sürgésében, forgásában. Ismételjük, ehhez megfelelő életfeltételek kellenek, s azokról gondoskodni a kormány feladata. Bizonyos, hogy a kormány is tudja ezt s mindent meg fog tenni, hogy a milliárdot világraszülő hatalmas nemzeti munka békés egyetértésben meginduljon, s ragyogó és megérdemelt virágzás magasságába lendüljön az ország. Egész Európát a béke jegyében akarja összefogni az angol-francia megegyezés J London (kiányzott fellépése akiözönségest érdeklében London, április 30 (Az Est londoni szerkesztőségének telefonjelentése.) A teljes sikerrel végződött londoni értekezletnek magyar szempontból legfontosabb eredményeit így lehet összefoglalni: 1. A két nagy demokrácia azonnali gazdasági segítséget ígér a dunai államoknak. 2. A csehszlovák kérdésben London Berlinben, Párizs Prágában közvetítést kísérel meg. 3. Anglia nem vállalt újabb kötelezettséget, de kijelentette, hogy minden középeurópai fegyveres bonyodalomba azonnal kénytelen volna Franciaország mellett beavatkozni. A két nagyhatalom fokozott diplomáciai tevékenysége, mely előreveti árnyékát, a feszültség enyhítésével kecsegtet. Erre vall az a körülmény is, hogy Róma örömmel üdvözli az angol-francia szövetséget és attól kedvező hatást remél a folyamatban levő francia-olasz tárgyalásokra is. Újra teljesen egységes közvélemény alakult ki Angliában. A francia és angol tárgyalások sikere és eredménye egyhangú elismerést váltott ki. A konzervatív, liberális és munkáspárti sajtó egyaránt nagy örömmel üdvözli az értekezlet eredményeit. A Times ebben foglalja össze a londoni értekezlet legfontosabb kihatásait: A francia és angol államférfiak kinyilvánították a londoni találkozón egymás és a világ előtt a két nagy demokrácia teljes érdek- és eszmeközösségét és mégegyszer bebizonyították, hogy Anglia és Franciaország együttesen készen áll az európai megbékülés elősegítésére. A katonai megállapodások mellett — amelyekhez hasonló szoros kötelékek még békeidőben sem fűzték öszsze Angliát és Franciaországot — az értekezlet legfontosabb elhatározásai Közép-Európára vonatkoznak. Bármennyire aggasztónak ítélik is meg az európai béke szempontjából a csehszlovák helyzetet, Londonban úgy látják, hogy na éveneség 1111 -ős nem késett el. Ez a közvetítés bizonyos nyomással párosulva kifejezi Anglia és Franciaország aktív érdekét a középeurópai béke fentartásában. Anglia Berlinben tesz bizonyos lépéseket, a franciák viszont csehszlovák szövetségeseikre hatnak, hogy a kisebbségi kérdésben menjenek el az engedékenység legvégső határáig. Az értekezleten az a felfogás alakult ki, hogy: " Jegypénztár, hirdetési•, előfizetési*, utazási•, és könyvosztály, VII., Erzsébet körút 18-20.