Az Est, 1938. november (29. évfolyam, 235-252. szám)
1938-11-01 / 235. szám
Előfizetési ár: Egy hónapra ................3 pangó Egyes szám ára 10 fillér. Telefon *145-559, *146-419 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNBOR 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóhivatalt VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési., előfizetési., utazási., és könyvosztályt VII., Erzsébet körút Farsó, október 6. (Az Est varsói szerkesztőségének telefonjelentése) Gyászos vasárnapja volt tegnap Ruszinszkónak. A lakosság és Volosin csendőrei között támadt összeütközések következtében több mint százötvenen estek el csendőrgolyótól találva a ruszin lakosság soraiból. Mint Ungvárról jelentik, Volosin miniszterelnök találva a ruszin lakosság ország nagyobb várjaiban saját maga tiszteletére.Teherautókon szállították az ukrán szereplőket ezekhez a megrendelt rokonszenvnyilvánításokhoz, melyeket azonban a lakosság mindenütt ellenségesen fogadott. Ungvár ruszin lakossága ellentüntetést rendezett, amelyen Bródy András volt ruszin miniszterelnököt, Horthy Miklós magyar kormányzót és a magyar hadsereget éljenezte. A tüntető csoportok összeütközése elkerülhetetlen volt. A csendőrség a megfizetett ukrán tüntetők védelmére kelt és a ruszin lakosságra többízben sortüzet adott. Munkácson a harcok három és félórán át tartotsak. Egyedül ebben a városban a halottak száma 17, a sebesülteké 41. Még több helyen voltak véres öszszeütközések vasárnap, úgyhogy Volosin a katonaságot is mozgósította. . A késő esti órákban ruszin küldöttség indult Volosin miniszterelnökhöz, hogy beavatkozásra kérje, de az nem volt hajlandó fogadni a küldöttség tagjait. Ekkor a kárpátaljai haderők parancsnokához, Svatek tábornok-J.K - 1.K1 JXUcJL» Uni n _ V ex.zo \ ' n 1 c m nitt is zárt ajtókra talált. Ungvár, Munkács, Beregszász és Kőrösmező házainak falán hirdetmény jelent meg, amely tudtul adja a lakosságnak, hogy a katonai őrségek parancsot kaptak, lőjenek le figyelmeztetés nélkül mindenkit, aki este tíz óra után az utcára merészkedik. A lengyel lapok feltűnő betűkkel hozzák a fenti véres eseményekről szóló híradásokat és főleg azt a bátor kiállást emelik ki, amellyel a ruszin nép jogaiért küzd. Nyilvánvaló, hogy a ruszin kérdés megoldása meggyorsított ütemet kíván. Bár Lengyelországot teljesen elfoglalják a november 6-án lezajló törvényhatósági testületi választások, mégis felháborodottan figyel fel a lengyel közvélemény a ruszinföldi eseményekre és Volosint teszi értük fele*őssé. * Slítiní T? O/c gposztálys A rt 15-20. V II Hivatalos jelentés a bécsi döntőbírósági tárgyalásról Tömegvérengzés Munkácson, Beregszászon, Ungváron Volosin ruszin miniszterelnök csendőrei 150 embert lőttek le Ezek a napok most már valóban a döntés napjai, korszakalkotó napok. Németország és Olaszország elvállalták a döntőbíráskodást és szerdán már össze is ülnek a két nagyhatalom képviselői. Húsz esztendeje vártunk ezekre a napokra, húsz keserves esztendő szenvedéstörténetének éjszakájában. A magyar nép kezdettől fogva az igrágért küzdött és igazságának sorsát birodalommal tette le a két döntőbíró nagyhatalom kezébe. Ezek a nagyhatalmak kezdettől fogva a népek önrendelkezési jogát hirdették és képviselték. Az örök jog és igazság magaslati levegője áradt a müncheni egyezményből, amelynek világtörténelmi dicsősége nagyrészt Olaszországhoz és Németországhoz fűződik. Mi a Felvidék felszabadításában a müncheni békemű érvényesülését, betetőzését akarjuk és szent meggyőződésünk, hogy a Felvidék szenvedése most már nem tart, nem tarthat sokáig. A Felvidék népe nem lesz rab saját otthonában, megszűnik az a rettentő és lehetetlen helyzet, hogy a káosz és terror sötét és véres árnyai leselkednek, sőt garázdálkodnak a Felvidék magyarjának, szlovákjának, ruszinjának tűzhelye körül. A cseh uralom haláltusájának szörnyű kísérő jelenségei alaposan próbára tették a magyarságnak világtörténelmileg példátlan önmérsékletét. »Türelmünk végső határához ért«, mondja Bethlen István egy olasz lapban megjelent nyilatkozatában, amely messzehangzóan követeli az önrendelkezés jogát a szlovák és rutén nép számára és rámutat arra, micsoda hallatlanul vakmerő játékot folytatott Prága a szlovák és a rutén önrendelkezés kijátszására, a két népnek s az egész világközvéleménynek becsapására. De mindez végül is hiábavaló, az erőtlenségnek ez az erőfeszítése nem tartóztathatja fel az igazság útját. A Felvidék felszabadul, az igazság győzni fog, amint ezt München szelleme és Európa érdeke követeli. Szent hitünk és meggyőződésünk, hogy a jog és igazság, amely utat tört volna az urnákból, a népszavazás szavazócéduláiból, diadalmasan érvényesül a döntőbíráskodás útján is, amelynek eredménye elé jogának, igazságának megingathatatlan tudatában, nyugodt méltósággal néz az egész magyarság.