Az Est, 1939. február (30. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
fr« „Hová tette az Önállósítási Map 10.000 pengőjét? — Az Est tudósítójától — Bonyolult intellektuális ügyben indult nyomozás ma a rendőrségen. S lőállítottak a főkapitányságra egy jó külsejű férfit, a 37 éves Jeney László volt magántisztviselőt. Kora regeltől a déli órákig folyik Jeney k hallgatása. A rendőrség még nem tisztán az ügyben. Csak annyit tdtak eddig megállapítani, hogy a családból származó Jeney 10.000 tengőt vett fel a Nemzeti Önállósítási Alaptól. • Hogy ezt az összeget mire költötte, azt eddig még nem sikerült megállapítani. Tény az, hogy Jeney az előbbi időben két autót vásárolt. Hogy az autóvásárlásoknak az Öaulósítási Alaptól származó segélyhez öze van-e és hogy valójában mire kellett volna a 10.000 pengős segélyt fordítania, azt a rendőri nyomozás a délutáni órákban igyekszik megállapítani. Amíg a különös ügy háttere nem tisztázódik, Jeney a rendőrség őrizetében marad. «tMHMMMMHMHWWWmmMM*« Szerda, 1959. február 1. jugoszláv körökben megállapítják, hogy a beszéd az Olaszországgal való sorsközösség tanúságtétele volt és Róma, január 31 »Németország háború esetén Olaszország oldalán állana« címmel közli legtöbb olasz lap Hitler kancellár tegnapi beszédét, amelyről a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkoznak. Különösen kiemelik a beszédnek azokat a részeit, amelyek a Ducéval, Olaszországgal és a roma—berlini tengellyel foglalkoznak. A Popolo di Roma vezércikke szerint Hitler beszéde olyan tisztító hatású volt, mint a villám és a legnagyobb világosságot kell hogy gyújtson a legelhomályosultabb agyakban is s meg kell, hogy szüntesse a legvadabb tévedéseket a tengely gyengeségéről. A tengely Hitler tegnapi beszédéből a gránittömb szilárdságával emelkedik ki. A nemzeti szocialista Németország és a fasiszta Olaszország közös sorsban, közös csapásban és közös győzelmekben osztozik. Az ő együttműködésük mentette meg Európát a bolsevizmus veszélyétől. A tengely ellenségei ezt az igazságot nem akarják megérteni és ha továbbfolytatnák áskulálásukat Róma és Berlin együttműködése ellen, akkor Németország és Olaszország elég erős lesz ahhoz, hogy sikerrel vívjon meg olyanviszályt, amelyet felelőtlen elemek robbantanak ki. Németország és Olaszország egyrészről nem hajlandó kitenni magát régi veszélyeknek, de másrészt minden kétséget kizáróan bebizonyította Hitler becsületes békeszeretetét, nem akarja, hogy örökké ki legyen szolgáltatva a javakban bővelkedő államoknak. Az első célt a bolsevizmus elleni további küzdelemmel éri el, a második célt pedig úgy, hogy a gyarmati kérdés megoldását követeli, mégpedig sürgősen. Ez nem jelenti azt, hogy Németország és Olaszország háborút akar. A két országnak szüksége van békére, mert csak békében tudja sikerrel megkoronázni eddigi erőfeszítéseit. Ha az a béke, amelyről Chamberlain beszélt Birminghamban, megfelel annak a békének, amelyről Hitler szólt és amely béke egyébként egyezik, a Mussolini-féle igazságszerető békével, akkor mindkét államférfi nagy szolgálatot tett Európának, amelynek végrevalahára el kell vágnia annak a válságnak gordiusi csomóját, amelyben 1919 óta vergődik. A Messaggero nagy megértés hangján foglalkozik a német nép létküzdelmével, majd Hitler beszédének külpolitikai részével foglalkozva emlékeztet arra, hogy Triesztben a Duce félreismerhetetlenül kijelentette, hogyha viszályra kerül a sor, Olaszország már tudja, hogy kinek az oldalára áll. Most négy hónap után a vezér ugyanilyen álláspontra helyezkedik és kijelenti, hogyha Olaszország bármilyen okból világnézeti háborúba keverednék, számíthat Németországra. Márpedig közismert dolog, hogy mindazok a nehézségek, amelyek Olaszország és Németország számára felmerülhetnek, világnézeti természetűek. Tisztító villám volt a beszéd írja Róma Olaszországnak és Németországnak szüksége van a békére (MTI) ,,Hitler a ruszin falvakat járja“ Munkács, január 31 Az ukrán propaganda széltébenhosszában azt híreszteli, hogy Hitler vezér és kancellár rangrejtve bejárta a ruszin falvakat, többek között Őrhegyalján is járt, mert meg akart győződni a helyzetről. 3. oldal Húzódik a zsidójavaslat vitája Csak február közepére hívják össze a Házat — Az Est tudósítóitól — A képviselőház egyesített bizottságait ma délelőtt féltizenegyre hívták össze, hogy folytassák a zsidókról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A bizottság tagjai lassan gyülekeztek. A kormány képviselői is csak háromnegyed tizenegy után jelentek meg, így csak néhány perccel tizenegy óra előtt lehetett megkezdeni az ülést. A bizottsági ülés előtt sok szó esett a képviselők között mindazokról a kérdésekről, amelyek a zsidókról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban az utóbbi időben felmerültek. Az a felfogás alakult ki, hogy a törvényjavaslat általános vitája ma még nem fejeződik be, holnapra is átnyúlik. Csütörtökön ünnep lesz, így szünetel a bizottság munkája, legjobb esetben pénteken kerülhetne sor a részletes vita megkezdésére. Nagy vita a NÉP pártértekezletén a módosítások körül Ilyenformán semmi esetre sem lehet szó arról, hogy a jövő hét elejére összehívják a Házat. A részletes vita igen nagy munkát ad. Az egyes szakaszok tárgyalása során válnak csak ismeretessé azok a módosítások, amelyeket részben maga a kormány, részben a NÉP, illetőleg a többi párt terjesztene elő. A Ház plénuma február közepe táján kezdheti meg a törvényjavaslat általános vitájáit. A legkülönbözőbb kombinációk merültek fel a javaslat körül. Tegnapra várták a Nemzeti Egység Pártjának végleges álásfoglalását, értesülésünk szerint azonban ez nem történt meg. Ismét nagy vita volt a pártértekezleten, különböző kívánságokat terjesztettek elő, amelyeket a kormány meghallgatott, anélkül azonban, hogy végleges álláspontját kinyilvánította volna az egyes vitás kérdésekben. A legnagyobb vita a közjogi rész körül folyt, amely a párt többségének állásfoglalása következtében előreláthatólag igen lényeges módosításon megy keresztül. Most már bizonyosra vehető, hogy az 1867-ben állampolgársággal rendelkező zsidók leszármazottai közjogi vonatkozásokban kivétetnek a törvény hatálya alól. A NÉP beavatott köreiben azt is közölték ma délelőtt Az Est. munkatársával, hogy a módosítások közül, amelyek a részletes vita során kerülnek nyilvánosságra, az első szakasz megváltoztatása már körülbelül bizonyosra vehető, mégpedig abban az értelemben, hogy azok a félvérek, akik hétéves korukig felvették a keresztséget, keresztényeknek tekintendők. Azok a félvérek tehát, akik keresztényeknek születtek, semmiesetre sem számítanak zsidóknak. Kiveszik a törvény hatálya alól azokat is, akik a zsidó szülő vallását követték ugyan, de hétéves korukig megkereszteltettek. Téves az a felfogás, mintha azok a keresztényeknek születettek is kivétetnének a törvény hatálya alól, akiknek mindkét szülőjük zsidó származású volt. A módosítások ugyanis kizárólag a félvérekre vonatkoznak. Elkészültek még kisebb jelentőségű módosítások, amelyeket az igazságügyminisztériumban megszövegeztek. Nincs egyáltalán még végleges állásfoglalás a kivitelek kérdésében és hasonlóképpen az utolsó tanácskozások folynak a frontharcosok dolgában is. Valószínűnek tartják a Nemzeti Egység Pártjának körében, hogy a kormány elfogadja a Frontharcos Szövetség legutóbb nyilvánosságra került állásfoglalását és ennek megfelelően módosítja a törvényjavaslatot. Itt arról van szó, hogy az előadó által már beterjesztett új szakaszt kiegészítik azokkal az indítványokkal, amelyeket a Frontharcos Szövetség tett. Nagy érdeklődéssel várták a bizottsági ülés előtt a kisgazdapárt első szónokának Bulin Jenőnek felszólalását. Bulin Jenő beszédében mindössze arra szorítkozik: miután köztudomású, hogy a kormány és pártja fontos módosításokról tanácskozik, a független kisgazdapárt nincs abban a helyzetben, hogy a javaslatot még akár csak általánosságban is további tárgyalás alapjául elfogadhassa. A kisgazdapárt azt a felfogást vallja ugyanis, hogy a zsidótörvényjavaslat kérdésében csak abban az esetben nyilváníthatja végleges álláspontját, ha a kormány elhatározásait a törvény módosított szövegét illetőleg minden vonatkozásban megismerte. MMMnmmMtHWmMMUMUIM A felsőház bizottságai megkezdték a honvédtörvény tárgyalását — Az Est tudósítójától — A felsőház véderő, közjogi, közigazgatási, igazságügyi és iparügyi bizottsága ma együttes ülést tartott József főherceg elnöklésével, amelyen megkezdték a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A javaslatot gróf Apponyi Károly előadó ismertette hosszabb beszéd keretében. Az ülésen részt vett Bartha Károly honvédelmi miniszter is. A felsőház egyébként február 3-án, pénteken délelőtt ülést tart, amelyre már kitűzték a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ennek letárgyalása után a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvényjavaslatot, az úgynevezett 33-as bizottság taglétszámának 36-ra való felemeléséről szóló törvényjavaslatot, majd a keresettel bíró közszolgálati nyugdíjasok ellátásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot és a 33-as bizottság 1938 július 28-tól 1938 december 22-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentést tárgyalja.